Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkavállaló versenyjogot is érintő jogsértést követ el (pl. üzleti titok megsértése), akkor a munkaügyi bíróság vagy a törvényszék illetékes (pl. kártérítés, vagy akár sérelemdíj esetén)? Változik-e ez, ha már a munkaviszonya megszűnése után követi el a jogsértést a volt munkavállaló? Illetve ebből a szempontból számít-e, hogy ez a munkaviszony alatt vagy után derült ki a munkaviszony alatti kötelezettségszegés? Köszönettel.
A Kúria könyvvizsgálói minőség-ellenőrzési ügyben hozott jelentős döntése szerint, szakértői bizonyítás hiányában nem vizsgálható, hogy a szakmai minősítés az anyagi jogszabályoknak megfelelően történt-e.
Négyszáznégy millió euró (több mint 125 milliárd forint) visszafizetésére ítélte jogerősen a bíróság csütörtökön Bernard Tapie francia üzletembert, volt minisztert abban a botrányos kártérítési ügyben, amelynek a hullámai Christine Lagarde-ig, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatójáig elértek.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek jogellenes felmentéssel szüntették meg a munkaviszonyát, ezért átalány kártérítés címén ítélt meg a bíróság 7 havi átlagkeresetnek megfelelő összeget és 20 munkanap szabadidő-megváltást, valamint a szabadidő-megváltáshoz kötődően késedelmi kamatot. Kérdésem, hogy az ilyen kifizetések kapcsán milyen adófizetési kötelezettségek merülnek fel? Köszönettel, várom a válaszát.
Egy óvodapedagógus többször is bántalmazott óvodásokat, ezért konfliktusba keveredett munkáltatójával és a gyerekek szüleivel is. A munkáltatói felmondást bíróságokon megtámadta, majd az ügy felülvizsgálatát kérte a Kúriától.
A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte az OTP Bankra 281 millió forint bírság kiszabását megállapító, 2009. szeptember 24-én kelt GVH határozatot az úgynevezett bankközi jutalék ügyben, megváltoztatva ezzel az azt helyben hagyó elsőfokú bírósági ítéletet, egyben a Gazdasági Versenyhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte március 9-én – tette közzé a bank a BÉT honlapján.
Módosítva ismét elfogadta a parlament az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt.
Több bíróságot, némelyiket többször is megjárt az az uniós mezőgazdasági támogatás teljesítésével kapcsolatos ügy, amelyben a minap döntött a Kúria.
Július 1-jétől kötelező a polgári peres eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás a gazdálkodó szervezetek, a jogi képviselővel eljáró peres felek, valamint a közigazgatási szervek számára. Tehát valamennyi gazdálkodó szervezet, bíróság előtti beadványait csak elektronikusan, ügyfélkapun, ÁNYK segítségével nyújthatja be, függetlenül attól, hogy van-e jogi képviselője vagy nincs.
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell elszámolni a cég könyveiben azt a számlát, amelynek a teljesítését nem fogadta el, de a választott bíróság annak megfizetésére kötelezte? Visszaigényelhető-e a számla áfatartalma? Esetleg a számla bruttó összege nem vállalkozási célú költség, így társaságiadóalap-növelő tétel? Kérem, írja meg a cég a számlát a könyveiben szerepeltetheti-e, milyen adókötelezettségekkel járhat? Köszönettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Törvényességi felügyeleti eljárás keretében a bíróság az ügyész indítványára az egyesület megszűnésének megállapítása iránt indított pert. Az egyesület elnöke a bíróságon nyilatkozott, hogy az egyesület 3 éve nem működik, vagyona és tartozása nincsen. 2015.09.24-én kelt ítélet szerint a bíróság az egyesületet megszüntette, amely 2015.10.29-én jogerőre emelkedett. Kérdésem az lenne, hogy van-e valami teendőm ezzel kapcsolatosan (végelszámolás, felszámolás stb.) vagy ezzel lezárult minden. Próbáltam a 1529-es bevallást benyújtani, de hibának hozta a bevallási időszak végét (2015.10.29.) Hogyan kellene ezt helyesen benyújtanom, ebben kérném a segítségüket. Üdvözlettel: Szűcsné
Péntektől kötelező az elektronikus kapcsolattartás az újonnan induló polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási bírósági peres ügyekben a jogi képviselővel eljáró felek, a gazdálkodó szervezetek, a közigazgatási szervek és a bíróságok számára – olvasható az Országos Bírósági Hivatal (OBH) honlapján.
A Kúria minden eddiginél átfogóbb dokumentumban részletezi az áfalevonási perekkel kapcsolatos joggyakorlatot, mindez eligazodási alapot adhat a jövőben a vállalkozásoknak az ügyleteik kockázatmentesebb bonyolításához.
A kényszertörlés a leggyakoribb oka a vállalkozások megszűnésének. Tavaly – különböző eljárások alkalmazásával – összesen 53 ezer vállalkozást töröltek a céglistáról, 49 százalékukat – szám szerint 25 960 céget – kényszertörléssel tüntették el a piacról. A cégbíróságok 2012. augusztustól alkalmazzák, és folyamatosan nyilvánosságra is hozzák döntéseiket. Az adatok összesítése szerint azóta összesen 81 956 céget kényszertörléssel vezettek ki az üzleti világból – tájékoztat a feketelista.hu.
Az FHB Jelzálogbank nem ért egyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 100 millió forintos bírságot megállapító határozatával, ezért élni kíván a bírósági felülvizsgálat lehetőségével - közölte a bank a BÉT honlapján pénteken.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték