38 találat a(z) alap cimkére
Kivaalap főfoglalkozású társas vállalkozó esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét (megerősítését) kérném a kiva jogszabály értelmezésében. Főállású tag (ács, tehát szakképzett) 161 ezer forint (garantált bérminimum) tagi jövedelmet vesz fel. Valóban ennek a 112,5 százalékát kell alapul venni. A törvény a Tbj. 4. § s pont 2. alpont szerinti minimálbérre hivatkozik. Továbbá egy társas vállalkozó (több kft.-ben is személyesen közreműködik) az egyik társaság esetében munkaviszonyban látja el a feladatokat 20 500 forint összegért (heti 5 órában). Nála a kivaalap a 20 500 forint lesz? Előre is köszönöm a segítséget!
Egyszemélyes kft. ügyvezetője megbízásban.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, aki 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek és egyben egyedüli ügyvezetője is, az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 forintért látja el. Emelett nevezett kft.-ben (értelemszerüen) főállású társas tagként biztosítottá válik (ugyanis nincs másutt 36 órát meghaladó biztosítot jogviszonya). Ez esetben (sajnos) az a szabály érvényesül, hogy a kft.-ben a társas vállalkozó megfizeti a tb közterheket legalább az úgynevezett minimális tb alapok után. A kérdésem konkrétan az lenne, hogy a 10 százalék nyugdíjjárulék minimális alapja minimum a minimálbér vagy a garantált bérminimum? Míg a vállalkozás a 22 százalék szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 112,5 százaléka alapján köteles megfizetni? Válaszát előre is megköszönve Tisztelettel maradok!
Gyet melletti egyéni vállalkozás járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy gyet folyósítása melletti egyéni vállalkozó, aki egyedül folytatja tevékenységét. Szja szerinti adózást választott. Jövedelmet, vállalkozói kivétet nem vesz ki, átalányadózást nem választ. Jól gondoljuk-e hogy attól, hogy egyedül ő végzi a vállalkozási tevékenységet, alkalmazottja nincs, nem köteles a minimumjárulék-alap figyelembevételével járulékot fizetnie, sőt akár nem is kell járulékot fizessen? Köszönettel: Balogné Csóti Anikó
Munkaviszony megszűnése, táppénz- és csedalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdés, hogy azon munkavállaló, aki 2017-ben közös megegyezéssel szünteti meg munkaviszonyát, azonban időközben teherbe esik és táppénzre megy, milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult a későbbiek folyamán? Kérdés, hogy a munkaviszony megszűnését követően jogosult-e táppénzre, ezen időszak alatt be kell-e jelentkeznie a Munkaügyi Hivatalnál, a későbbiekben a csed, gyed stb. milyen jövedelem alapján kerülhet megállapításra? Előre is köszönöm a válaszokat!
Táppénz, csed – egyéni vállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. január 1. napjával egyéni vállalkozó lett a korábban 3 év folyamatos munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóból. Munkaviszonya 2015. december 31-ével szűnt meg. Január havi kivétje a minimálbér kétszeresét meghaladja. Korábban nem volt munkaviszony mellett egyéni vállalkozó, azt újonnan létesítette. Olvasatom szerint a 30 napi jövedelme alapján lesz jogosult a táppénz és a csed vonatkozásában. Jól gondolom-e? Köszönettel: József
Csed számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 18 hetes kismama vagyok, első gyermekem várható születési időpontja 2016. június 30. 2013. augusztus óta folyamatosan rendelkezem 8 órás munkaviszonnyal. Jelenlegi munkahelyemen, 2015. július óta dolgozom havi bruttó 320 000 forintért. Betegszabadságon, illetve táppénzen nem voltam eddig. Feladat-átszervezés következtében valószínűleg új munkáltatóm lesz 2016. április 1-jétől, ahol a bérem is változna bruttó 238 000 forintra. Feltételezzük, hogy gyermekem a várható hónapban, június végén születik. 1.) Ha április 1-jénl megváltozik a munkáltatóm, ezzel a bérem bruttó 238 000 forintra csökken, és egészen a szülés időpontjáig dolgozom, akkor a szülés időpontját megelőző harmadik hónap utolsó napján, azaz március 31-én még a korábbi munkahelyemen vagyok biztosított. Ebben az esetben a mindenkor hatályos minimálbér kétszeresének harmincad része, azaz 7400 forint szolgál a napi alapul? Jól értem ugye, hogy ez ténylegesen napi alap, azaz havi szinten bruttó 222 000 forint a csed alapja? 2.) Ha munkahelyet váltok a fentiek szerint, jól értelmezem, hogy nincs lehetőség arra, hogy a több mint két éve fennálló biztosított viszonyom ellenére sem az új munkahely szerinti buttó 238 000 forint (ami meghaladja a minimálbér kétszeresét), sem a korábbi munkahelyemen március 31-jétől visszafelé számított 180 napon átlagosan elért bruttó 320 000 forint nem lehet a csed alapja? Szíves segítségét előre is nagyon köszönöm.
Távolléti díj alapja
Kérdés
Tisztelt Szerkesztők! Négyhavi munkarendben foglalkoztatják a munkavállalókat. Rendkívüli munkavégzés nincs elszámolva. Minden hónapban (az alapbéren felül) eltérő összegű kiegészítő bért kapnak a dolgozók. A kiegészítő bér tartalmazza az esetleges túlórapótlékot, és minőségi munkavégzésért jár. Kérdésünk: a kiegészítő bért a távolléti díj alapjánál el kell-e számolnunk? A választ előre is köszönjük.
Kivaalap és a pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! A kivaalap meghatározásánál korrekciós tényezőnek számít-e a pótbefizetés mint tőkebevonás, illetve tőkekivonás a visszafizetéskor? Könyvviteli nyilvántartása is hasonló, tőketartalék címén kell kimutatni. Ebben kérek megerősítést.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
