Gyűjteményt tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2018. július 1-jétől teljesítendő online számla-adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó, gyakran ismételt kérdésekre adott válaszokból.
Adólevonási jog elenyészése, új közlekedési eszköz beszerzése, adatszolgáltatás, összesítő jelentés – folytatjuk ismertetésünket az áfatörvény 2018-tól hatályba lépő módosításairól.
Tisztelt Szakértő! A mellékelt kérdésemhez szeretnék még további tájékoztatást kérni szja, eho és annak bevallása témakörben. http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_22_Feles_berlet_termeny_ertekesites__vkp A magánszemélynél (bérbeadó) a terményértékesítés kb. 2 millió forint lesz, ami viszont a bérleti díj értékét nem haladja meg, az értékesítés nem rendszeres,, így jövedelem nem keletkezik. Ez esetben nem kell szja-t, ehót fizetnie és az szja-bevallásban sem kell majd feltüntetnie? A termény vásárlója, aki cég-adóalany, valamilyen adót kell levonjon a termény árából és a 1708-as bevalláson milyen adatot közöl vagy így nem is kell a 1708-on adatot szolgáltatni? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy azon adózók, akik számlázóprogram helyett továbbra is kézi számlát állítanak ki, hogyan kell majd adatot szolgáltatniuk 2018.07.01-től a NAV részére a 100 ezer forintot meghaladó áfát tartalmazó számláikról? Van már erre vonatkozólag valamilyen törvényi előírás? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem részére a munkáltatója sok évvel ezelőtt olyan életbiztosítást kötött, amelynek volt rendszeres(éves) díja, illetve lehetett rá eseti befizetéseket is teljesíteni. Az életbiztosításnak nem volt lejárati ideje (élethosszig tartó), de a visszavásárlásra lehetőséget adott a szerződés. Induláskor a szerződő a munkáltató volt. Ekkor a munkáltató részére a rendszeres díj adómentes volt, az eseti befizetések után pedig, mint egyes meghatározott juttatás után az adókat a munkáltató megfizette. Aztán pár év múlva szerződésmódosítás történt, ahol már a magánszemély ügyfelem lett a szerződő. Ekkor már befizetés nem történt. 2016-ban a magánszemély megszüntette a biztosítási szerződését, és a biztosító levonta a személyi jövedelemadót a visszavásárlási értékből, és kifizette az szja-val csökkentett összeget a magánszemélynek. A magánszemélynek kiadott igazoláson pedig a biztosító jelezte, hogy a kifizetést még 27 százalék eho terheli., amit a magánszemélynek kell rendezni. Időközben a NAV által elkészített bevallástervezet (mivel a magánszemély nem változtatott rajta) véglegessé vált. Ebben azonban az ehonem lett előírva. Kérdésem: ilyenkor önellenőrzéssel kell-e korrigálni a bevallásomat? A biztosítónak volt-e erről az eho-kötelezettségről adatszolgáltatási kötelezettsége? Ha igen, milyen nyomtatványon kellett (volna) a biztosítónak erről adatot szolgáltatni? Köszönettel: Baáné Balogh Éva
Változott-e a vállalkozó kötelezettsége az új NAV-szemlélet alapján? Adott egy egyéni vállalkozó, aki háztartási gépek javításával foglalkozik Teáor: 95.1-95.2. A szerviz boltjában is történik alkatrészek eladása és javítása is. Ezekről a bolti tételekről online pénztárgépet használva nyugtát állít ki, illetve céges megrendelések esetén számlát állít ki, és azokat a tételeket a pénztárgépben nem rögzíti. A bevételeinek több mint 70 százalékát háznál történő helyszíni javítás (mosógép, hűtőgép) teszi ki. Ez utóbbiakról számlát vagy nyugtát állít ki, de ezeket sem rögzíti a pénztárgépben. Helyes-e az eljárása, illetve kell-e adatot szolgáltatnia a számlával kísért eladásairól? Válaszukat előre is köszönöm.
Magyarországon csak postacímmel rendelkező német cégnek -természetesen EU-s adószámuk van, ahogy nekünk is - szolgáltatunk. Hűtőterméket adunk bérbe gyümölcs hűtésére. Véleményem szerint a számlát ez esetben áfával növelten állítom ki, mert a szolgáltatás a hűtőházhoz, azaz ingatlanhoz kapcsolódik. Kérdéseim: jól gondolom-e és ha igen, erről kell-e A60-as adatszolgáltatást benyújtanom? Köszönöm. Üdvözlettel: Kisné Böjthe Katalin
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég "B" háromszögügylet keretében új személygépkocsikat szerez be egy romániai cégtől "A", amit egy német cégnek "C" értékesít. Mindegyik félnek van közösségi adószáma. A személygépkocsikat "A"cégtől egyenesen "C" céghez fuvarozzák, a fuvardíjat "B" fizeti vevői minőségében. Kérdésem, hogy jól gondolom-e, hogy a beszerzésről szóló számlák alapján a "B" közbenső magyar cégnek a 1765 áfabevallás 15. és 69. során kell a közösségi beszerzés áfáját szerepeltetni, illetve az értékesítés esetén a 03. soron kell adatot szolgáltatnia. Továbbá adatot kell szolgáltatni a 17A60 nyomtatvány 01. lapján a termékértékesítésről (megjelölve a d. oszlopban, hogy közbenső vevő) és 02. lapján a termékbeszerzésről. A 1765A-09 lapján mint a háromszögügylet "B" közbenső vevője kell-e adatot szolgáltatni a beszerzett személygépkocsik alvázáról? Köszönöm megtisztelő válaszát! Tisztelettel, Herbákné
2018. július 1-jére módosult a tételes belföldi összesítő jelentéssel és a számlázó programmal kibocsátott számlákról való elektronikus adatszolgáltatással kapcsolatos változások hatályba lépésének időpontja.
T. Címzett! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Kft. törvényi előítás alapján 3 000 000 forintra emelte a jegyzett tőkéjét szabad eredménytartaléka terhére, melyről jelenleg a magánszemélynek nincs adófizetési kötelezettsége, hanem majd csak az üzletrész elidegenítésekor. A társaság határidőben adatot szolgáltatott a NAV felé a 16K71A és M lapon a tőkeemelés magánszemélyenkénti összegéről. A kérdésem az, hogy a 2011. CXCIV. törvény 39/E paragrafusa szerinti adatszolgáltatás, melyet a magáűnszemélynek kell megtennie, vonatkozik-e a fenti esetre? Köszönettel
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték