Az itt feltett kérdéssel kapcsolatban én is érdeklődöm, a törvény nemcsak a számlakibocsátókra, hanem az azokat befogadókra is vonatkozik, tehát adatot kell szolgáltatni a 100 ezer forintot elérő áfatartalomról a számlát befogadóknak is. Legalábbis nem találtam más törvényi rendelkezést. Kérdésem, mikortól – mert az eredeti tervezetben ez a része 2017. január 1. –, és milyen formában?
A 100 ezer forintos értékhatár miatti tételes adatszolgáltatási kötelezettség csak a kibocsátott számlákra érvényes? NAV-hoz bekötött pénztárgép esetén hogyan kell értelmezni ezt a kötelezettséget? Itt is van olyan tétel, aminek az áfája meghaladja a limitet. Mi a módja ennek a tételes adatszolgáltatásnak? Ez idáig az 1 millió forintos értékhatár miatt nem volt ilyen kötelezettségem, most lesz. Bejövő számlákkal nem kell ilyen szempontból foglalkozni?
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság kültagja a társasági szerződés szerint személyes közreműködésre kötelezett. Máshol biztosítási jogviszonya nincs. A kültag a társasággal megbízási szerződés kíván kötni heti 1 órás munkavégzéssel és nulla forintos megbízási díjjal. A kérdésünk arra vonatkozna, hogy ezzel a szerződéssel elkerülhető-e a tb-fizetési és havi adatszolgáltatási kötelezettség? Szíves válaszát köszönjük!
Számos kérdést vet fel a számlázó programok valós idejű, elektronikus adatszolgáltatása a NAV felé, és sok cégnél jelentős időráfordítással és költséggel járó szoftverfejlesztést igényelne. Összefoglaltuk a számlázó programok NAV-hoz történő online bekötésének előnyeit, illetve hátrányait.
Családi gazdaság nem főállású tagja 2016. augusztus hónapban elhalálozott, így a családi gazdaság tagjainak létszáma 4 főről 3 főre csökkent. A főállású tag bejelentette a FVM-hez az elhalálozást, akik törölték a nyilvántartásból az elhunytat. Az elhunyt tag 2016. május hónapig egyéni vállalkozó is volt, de májusban be lett jelentve a vállalkozás szüneteltetése. Kérdésem: az elhunyt személy 2016. évi személyijövedelemadó-bevallását ki készíti? Ha az adóhivatal, akkor milyen formában kell a részükre az adatokat szolgáltatni, és milyen tartalmú adatokat kell szolgáltatni? Csak az egyéni vállalkozásával kapcsolatos adatokat kell szolgáltatni, vagy a családi gazdaság rá eső bevételéről és költségeiről is kell adatot küldeni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! A következőkben kérem a segítségüket. Egy kft vásárlása 2016. X. 4-én történt. A cégközlönyben a változás 2016. X. 26-án lett közzétéve. A tulajdonosok új könyvelőt bíztak meg a könyveléssel, ami az EGYKE nyomtatványon be is lett jelentve a NAV-nak. Adatszolgáltatást csak akkor tud teljesíteni a könyvelő, ha a neve alatt van a kft. A kft.-nek a megvásárlástól annak bejegyzéséig volt bevétele. Az ügyvezető 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy másik társaságban, ténylegesen nem működik közre. Munkavállalót ilyen esetben – amikor még elektronikusan nem lehetett adatot szolgáltatni – milyen időponttal lehet bejelenteni? Válaszukat nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentes vállalkozótól befogadott számla összértéke éves szinten meghaladja az 1 millió forintot, keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége a számla befogadójának? Ha igen, mikor és melyik bevallásban kell ennek eleget tennie? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem lenne a 2017. július 1-jétől kötelezően hatályba lépő számlázóprogramon keresztül nyújtott adatszolgáltatással kapcsolatban. Minden számlát, aminek áfatartalma eléri a 100 000 forintot, a NAV felé meg kell küldeni. Ügyfelünk ilyen programokat is forgalmaz, és a programozó szeretné tudni, hogy készül-e, esetleg már elkészült-e, ha igen, hol érhető el úgynevezett programozási útmutató, dokumentáció, amivel a programot a megfelelő módon lehetne fejleszteni. Hasonlót adtak ki, a "NAV adat exportáló funkció" fejlesztéshez is. A másik ehhez kapcsolódó kérdésem az lenne, hogy az az adózó hogyan tehet eleget az adatszolgáltatásnak, aki elektronikus számlát állít ki ugyan, de nincs internet, de még térerő sem. Például egyik ügyfelünknél, egy homokbányára gondolok. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Bánka József
Tisztelt Szakértő! Adott egyéni vállalkozás tevékenysége: övtj: 452002 Gumiabroncs, -tömlő javítás, centrírozás. Több mint 10 éve nyugtaadási kötelezettségét számlával teljesíti. Adott törvényi változások értelmében jól gondolom, hogy jelenleg is mentesül a pénztárgép-használati kötelezettség alól, és "csak" jelentési kötelezettsége áll fenn a vállalkozónak? Válaszukat előre is köszönöm!
Bt.-nk a 2016. 06. 30-ai közbenső mérleg alapján 2016. 09. 30-ával átalakul kft.-vé. Szeretném megkérni Önöket, hogy legyenek szívesek tételesen felsorolni, milyen időpontokban, milyen bejelentési, változás-bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, egyszerűsített éves beszámoló beküldési, társaságiadó- és helyiadó-bevallási, KSH, egészségbiztosítási, illetve nyugdijbiztosítási igazgatóság felé történő bejelentési, bejelentkezési stb. kötelezettségeink lesznek a bt., illetve a kft. esetében. Nem szeretnénk semmi kötelezettségünket elmulasztani. Előre is köszönöm a segítséget.
Cégünk (autószerviz) 09.30.-tól köteles online pénztárgépet használni. Bevételünk nagy része átutalással folyik be, havonta azért van pár készpénzes számlánk is. Eddig minden szerelési munkáról számlát állítottunk ki, nyugtát nem használtunk. Ezt a jövőben is így szeretnénk csinálni. Kérem szíves tanácsukat, hogyha 09.30.-tól az alábbi pontok szerint járunk el az megfelelő megoldás-e az online pénztárgép kiváltására: 1. Nyugta helyett számlát adunk - ezt 09.30.-ig bejelentjük a NAV-nak a PTGSZLAB nyomtatványon. 2. 09.30. után azon készpénzes számlák esetében, melyeket nyugta helyett állítunk ki, adatot szolgáltatunk a NAV-nak a PTGSZLAH nyomtatványon minden hónapban. Az adatszolgáltatásban csak azokat a készpénzes számlákat szerepeltetjük, amelyeket magánszemélyeknek állítunk ki 900 ezer forint alatt. Cégeknek kiállított számlákat nem szerepeltetjük, mert nekik egyébként is számlát kellene kiállítani (áfaalanyok, jogi személyek). Már a 09.30.-án kiadott számlákra is vonatkozik az adatszolgáltatás? Tehát nem csak 10.01.-től kiadott számlákra? 3. Fogyasztóvédelmi szempontból megfelelő-e, ha a szervizben kifüggesztenek egy tájékoztatót, melyben közlik a vásárlókkal, hogy nyugta helyett számlát tudnak csak kiállítani, ezért a név és cím megadása kötelező. Ez így megfelelő megoldás lehet-e? Kérem szíves segítségüket, hogyha a fentiek szerint járunk el, mentesülhetünk-e az online pénztárgép használatától? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy, ha egy katás vállalkozó decemberben számlázza ki a novemberi teljesítményét és ezt januárban fizetik ki, akkor az januárban számít bevételnek? Továbbá, ha ez az 1 milliós adatszolgáltatásba beleesik és a másik részről kettős könyvelés van, és így ott a 2016-os adatszolgáltatásban szerepel teljesítés szerint, az összeg ez járhat valami következménnyel? Köszönöm válaszát.
Bár idestova hat éve törölték a nyenyi-adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat, ám ez nem azt jelenti, hogy nincs ezzel dolga a munkáltatónak. Annál is inkább jelentős ügyről van szó, mert az elévülési időn túli időszakra vonatkozó adatszolgáltatást továbbra is közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell teljesíteni.
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték