2018. január 1-jén hatályba lépett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.). Az Art. az adózókkal való elektronikus kapcsolattartás érdekében bevezetett új jogintézményeket, illetve meglévő jogintézményeket módosított – emlékeztet közös közleményében a BM és az NGM.
A most érvényes rendszerben az 1 millió forint áfatartalmú számlákról kell részletes adatokat szolgáltatni. De nemcsak a vevő, hanem a szállítói számlákról is. Július 1-jétől a szállító számlákról már nem kell, csak a vevőkről? Köszönettel.
Az áfaregisztráltakra is vonatkozik majd 2018 nyarától a számlázó programok online bekötésének kötelezettsége. Az online adatszolgáltatás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése pedig kiemelkedően magas, számlánként akár 500 ezer forintos mulasztási bírsággal is járhat.
2018. január 15.
2018. január 10.
2018. január 5.
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Magyarországi székhelyű építőipari vállalkozás Franciaországba szeretne kiküldeni munkavállalókat előre láthatóan 183 napnál rövidebb időtartamra egy luxemburgi vállalkozással kötött szerződés alapján. A cég nem rendelkezik Franciaországban fiókteleppel. Van-e kötelezően fizetendő minimálbér a Franciaországba kiküldött munkavállalókra vonatkozóan? Ha igen, akkor mennyi az összege? Van-a bejelentési kötelezettsége a cégnek a kiküldetést megelőzően a kiküldött a francia hatóságoknál? Ha igen, akkor hol és milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni. Van-e a kiküldetés alatt adatszolgáltatási kötelezettség a francia hatóságok irányába? Válaszát előre is köszönöm! Katona-Fazakas Tünde
A KEG Nyrt. igazgatótanácsi és auditbizottsági tagjai felelősek azért, hogy jogsértően megakadályozták a kibocsátó 2015. évi éves jelentésének közzétételét, nem teljesítve így a jegybank egy tavalyi kötelezését sem. Az MNB – amely ilyen típusú jogsértés kapcsán első ízben állapította meg egy kibocsátónál vezető állású személyek felelősségét – 10 millió forint bírságot szabott ki az érintett igazgatótanácsi, illetve auditbizottsági tagságot betöltő vezetőkre.
Egyik külföldi EU-tagállambeli vevőnk önszámlázás keretében szeretné helyettünk kiállítani a számlát. Milyen törvényi előírásokat kell szem előtt tartanunk és betartanunk, illetve betartatnunk? Sok cikk jelent már meg a témával kapcsolatosan, de mindegyik csak kisebb részekkel foglalkozik. Jellemzően mindenki adókockázatot lát a konstrukcióban. Gondolok itt a számlával szembeni követelményekre, a NAV felé történő adatszolgáltatásra stb. Nem világos, hogy 2018 júliusától a számlázó rendszer online bekötése ilyen esetben mit is eredményez? A külföldi vevőnk számlázó rendszerének is csatlakozni kell a NAV rendszeréhez? Amennyiben lehetséges, kérem részletesen fejtsék ki véleményüket! Köszönettel: Sebestyén József
T. Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét: online pénztárgéppel rendelkező taxis vállalkozó a kiadott készpénzes számlákat beüti a pénztárgépbe. (Több kereskedő is ezt teszi: beüti a kézi számlát a pénztárgépbe és a számla másodpéldányához tűzi a nyugtát). Hogyan járnak el helyesen: csak a nyugta kerül az online pénztárgépbe és a számláról kellene adatot szolgáltatni havonta a PTGSZLAH nyomtatványon a NAV felé értékhatártól függetlenül? Vagy elég, ha könyvelésre kerül a nyugta, aztán a számlák is? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az adatszolgáltatással kapcsolatban lenne. Pénztárgép használata helyett havonta jelentek a NAV-nak. Kell-e azt az eseményt jelentenem, ha utalásos számlát állítok ki, és a vevő mégis készpénzben egyenlíti ki a számlát pár nappal később (inkasszó van a vevő bankszámláján, nem tud utalást teljesíteni, és befizeti a pénztáramban az összeget)? Ha jelentenem kell, melyik napon? Köszönöm válaszát.
Mi az a KOBAK? Kinek, mikortól és milyen gyakorisággal kell adatot online adatot szolgáltatnia kibocsátott számláiról? Összefoglaltuk az áfatörvény ezekre vonatkozó, 2018-ban hatályba lépő legfontosabb szempontjait.
Gyűjteményt tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2018. július 1-jétől teljesítendő online számla-adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó, gyakran ismételt kérdésekre adott válaszokból.
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték