A 2021 márciusában közzétett magyar vonatkozású ügyben az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a behajthatatlan követelés áfájának visszatérítésekor az elévülési időt nem az eredeti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontjától kell számítani, hanem az az időpont az irányadó, amikor a meg nem fizetés valóban biztossá vált, olvasható a PwC Magyarország elemzésében.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium („ITM”) korábbi tájékoztatása szerint a mai napra, 2021. július 26-ra tervezték a BIREG rendszerben azt a funkcióbővítést, amely lehetővé, és kötelezővé tette volna az elektronikus engedélykezelést a rakodóhelyek (felrakóhelyek és lerakóhelyek) részére, olvasható a PwC Magyarország oldalán.
A kormány több olyan rendeletet is kiadott a közelmúltban, amelyek jelentős hatást gyakorolnak mind az építőiparra, mind az építési alapanyagokat kitermelő ágazatra. A bevezetett intézkedések hatással lehetnek a már hatályban lévő szerződések teljesítésére, illetve a futó projektek kivitelezésére is. Ennek oka, hogy ha az állam gyakorolja az elővásárlás jogát, úgy egy hazai eladó nem feltétlenül tudja teljesíteni a külföldi szerződéses partnerei felé vállalt kötelezettségeit, ami szerződésszegést eredményezhet. A PwC Magyarország szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat és a tisztázatlan kérdéseket.
A labdarúgó-Európa-bajnokság nyitó mérkőzésének közeledtével hétre hétről egyre több vélemény és komment látott napvilágot. Az UEFA által rendezett torna szervezése körül hónapokig nagy volt a bizonytalanság – a Covid–19-világjárvány miatt egy évet tolódott az időpont, változtak a helyszínek, és kétséges volt az is, hogy nézők előtt zajlik-e az esemény. Végül eltérő megoldások születtek arra vonatkozóan, hogy hány százalékában vehetnek részt szurkolók a mérkőzéseken, ez pedig sok sportszeretőt – vagy éppen a sportot kevésbé kedvelőt – késztetett véleménye megosztására. Hol beszéltek a legtöbbet az Eb-ről? Hogyan ítélték meg az egyes rendező országokban a nyár kiemelkedő eseményét? Ezeket vette górcső alá a PwC Magyarország és a SentiOne elemzőcsapata.
A márciusi alacsony eredményekhez képest visszapattantak a Global Top 100 rangsorban szereplő vállalatok tőkepiaci értékei, de szükségesség válhat a recessziós kockázatok és a részvényértékelések felülvizsgálata – olvasható a PwC Magyarország közleményében.
Nagyon jelentős nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon a hazai vezérigazgatók szerint a következő években, derült ki a Portfolio-nak megküldött PwC-felmérésből. A hazai vezérigazgatók ugyanakkor abban is bíznak, hogy a várható élettartam is jelentősen emelkedni fog – írja a portfolio.hu.
A magyarországi cégvezetők többsége a globális és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2020-ban – derül ki a PwC magyarországi Vezérigazgató Felméréséből.
A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél – például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás – is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet – írja sajtóközleményében a PwC Magyarország.
Öt közép- és kelet-európai ország pénzügyi és gazdasági miniszterei közös fellépésre szólítottak fel az áfacsalások visszaszorítása és az áfabeszedés hatékonyságának növelése érdekében a PwC áfacsalás elleni konferenciáján.
A fogyasztói szokások jelentős megváltozása által létrejött „sharing economy” cégek – Couchsurfing, Airbnb, Uber és társaik – úgynevezett „teremtő rombolással” forgatnak fel teljes iparágakat néhány év leforgása alatt. Számos ilyen vállalat mára világméretű céggé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan nemcsak iparágakat, de milliók mindennapi életét is átalakítja az új trend: közösségi irodaházakban ad hoc lehet irodát „bérelni” akár pár órára, bepattanhatunk mások autójába egy rövid fuvarra vagy Bubit bérelhetünk két kattintással, ahogy már lakáséttermi vacsorával zárni a napot is teljesen természetes esemény. A PwC Magyarország szakértői tanulmányukban azt vizsgálják, milyen hatással lehet ez a globális trend az üzleti és a hétköznapi életre, illetve milyen szabályozói és működési problémák várnak megoldásra.
A napokban a teljes számviteli, pénzügyi szakmában hatalmas várakozásokkal övezett esemény történt, amely az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásait hozta elérhető közelségbe. 2015. június 12-én megszületett ugyanis a kormány 1387/2015. számú határozata a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásáról (a dokumentum teljes terjedelmében elérhető a Magyar Közlönyben.) „A határozat szerint a bevezetés több lépcsőben történik meg, számos társaságnak már 2016-től választható, illetve 2017-től kötelező hatállyal” – hangsúlyozza Balázs Gábor, a PwC Magyarország cégtársa.
Felügyelhetik és korlátozhatják a magáncélú internethasználatot a munkáltatók? Hogyan szankcionálható az indokolatlan vagy jogszerűtlen internethasználat, hogyan terhelhetők át a felmerülő költségek a munkavállalókra? A PwC Magyarország szakértőinek összeállításából többek között ez is kiderül.
Dr. Laki Gábor (35) személyében július elsejétől új szakértővel bővült a PwC Magyarország adótanácsadó csapata. Az adótanácsadó, jogász és közgazdász végzettségű szakember a cég társaságiadó-kérdésekkel foglalkozó csoportjához csatlakozik igazgatóként.
A hatályos Munka törvénykönyve két módon teszi lehetővé a munkabér megfizetését, egyrészről készpénzben, másrészről bankszámlára történő átutalással. Bár a munkaszerződések, kollektív szerződések jellemzően rögzítik, hogy a munkáltató a munkabért átutalással fizeti meg, ezzel a munkáltató lényegében arra kötelezi a munkavállalóját, hogy saját költségére tartson fel bankszámlát – hangzott el a minap a PwC Magyarország mai sajtóbeszélgetésén.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték