3386 találat a(z) Országgyűlés cimkére

1967. évi III. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezetének, működésének és gazdálkodásának szabályozására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
A törvény a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése, a népgazdasági szükségletek, valamint a szövetkezeti tagok anyagi és kulturális igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében - a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) figyelembevételével - meghatározza azokat a szabályokat, amelyek elősegítik a mező...

1967. évi II. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza a szocialista társadalom munkájában való részvétel rendjét, ennek keretében különösen a vállalatoknak és a dolgozóknak a munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit, valamint a dolgozók közreműködését szakszervezeteik útján az élet- és munkakörülményeiket érintő kérdések szabályozásában, továbbá a vállalat tevékenységének fejlesztésében és ellenőrzésében.
E törvény rendelkezéseit a társadalmi és az egyéni érdekek ös...

1959. évi IV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.
E törvény rendelkezéseit Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.
A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait,...

1952. évi IV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.
E törvényt a társadalmi és egyéni érdek összhangjának...

1952. évi III. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az eljáró tanács jogegységi eljárást kezdeményez [Bsz. 29. § (2) bekezdés b) pont], ezzel egyidejűleg az ügy elbírálását a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogegységi eljárás befejezése után a bíróság a jogkérdést elvi jelleggel eldöntő jogegységi határozatnak megfelelő határozatot hoz.

1949. évi XX. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:
Magyarország: köztársaság.
A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja....

1949. évi VIII. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a Következő törvénycikket alkotta:
A törvényszékek mellett működő államügyészségeknél államügyészségi elnöki és alelnöki állások szerveztetnek.
Az államügyészségi elnöki és alelnöki állások betöltése személyi kiválasztáson alapuló kinevezéssel történik.
A jelen törvény erejénél fogva a vezető államügyészek államügyészségi elnökké, azok az államügyészek pedig, akik személyi kiválasztás alapján az 1945. évi július hó 1...

1949. évi VI. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikkét alkotta:
Az egyenes adók tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten, 1942. évi október hó 5. napján kelt magyar-svájci egyezmény kötelező erejére vonatkozólag Bernben, 1948. évi február hó 2. napján kelt Jegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik.
A Jegyzőkönyv eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
az egyenes adók tekintetében a kettős a...

1949. évi IV. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
Iparostanuló vagy kereskedőtanuló az, aki ipari, illetőleg kereskedelmi üzemhez (üzlethez) abból a célból szerződik, hogy elsajátítsa azt a készségei és azokat a szakmai ismereteket, amelyeket az illető ipari vagy kereskedelmi szakmában a kezdő segédtől (szakmunkástól) meg lehet kívánni.
Iparostanulót vagy kereskedőtanulót csak tanulószerződés vagy azt pótló szülői (gyámi, gondnoki) ...

1948. évi XLIII. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
A jelen törvény célja az, hogy a valóságos emberi alapjogok szolgálatában a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően a nők számára mind a közszolgálat körében, mind a többi életpályán való elhelyezkedés szempontjából a férfiakéval egyenlő jogállást biztosítson.
Bármely közszolgálati állásra - akár kinevezés, akár választás útján, akár egyéb módon kerül az betöltésre - olyan n...

1948. évi XXXVII. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
Nemzeti vállalat az az állami tulajdonban lévő vagy állami rendelkezés alatt álló gazdasági célú vállalat, amely a jelen törvény rendelkezései szerint alakul, illetőleg átalakul.
A jelen törvény szempontjából
állami tulajdonban van az a vállalat, amelyben az állam tulajdoni érdekeltsége teljes és kizárólagos;
állami rendelkezés alatt áll az a vállalat, amelyben az állam tulajdoni é...

1948. évi XXXIII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

1948. évi XXXI. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
A Szt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Ha a szövetkezet a hatályos jogszabályok szerint központ kötelékén kívül is működhetik, az igazgatóság köteles a szövetkezet megalakulását a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságnál bejelenteni. A bejelentést az alakuló közgyűlés napját követő tizenöt nap alatt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez kell b...

1947. évi XXIV. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
A szövetkezetekről szóló 1947: XI. tc. 51. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki:
"A szövetkezet alapszabálya a Magyar Országos Szövetkezeti Központnak (Szt. 133. §) az általa a szövetkezetnél jegyzett üzletrészek számához igazodó szavazati jogot is megállapíthat."
A szövetkezetekről szóló 1947: XI. tc. 185. §-ának (1) bekezdése akként módosíttatik, hogy az e...

1947. évi XI. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
A felszabadulást követő földosztás, az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog s a régóta óhajtott köztársasági államforma megadta a magyar népnek a politikai szabadságot. Ez a szabadság azonban csak akkor kerekedik teljessé és válik maradandóvá, ha a politikai demokrácia mellett a magyar dolgozó nép gazdasági megerősödését is biztosítja.
A szövetkezetekről szóló törvény ...