3211 találat a(z) Országgyűlés cimkére

1948. évi XXXI. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
A Szt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Ha a szövetkezet a hatályos jogszabályok szerint központ kötelékén kívül is működhetik, az igazgatóság köteles a szövetkezet megalakulását a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróságnál bejelenteni. A bejelentést az alakuló közgyűlés napját követő tizenöt nap alatt a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez kell b...

1947. évi XXIV. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
A szövetkezetekről szóló 1947: XI. tc. 51. §-ának (1) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki:
"A szövetkezet alapszabálya a Magyar Országos Szövetkezeti Központnak (Szt. 133. §) az általa a szövetkezetnél jegyzett üzletrészek számához igazodó szavazati jogot is megállapíthat."
A szövetkezetekről szóló 1947: XI. tc. 185. §-ának (1) bekezdése akként módosíttatik, hogy az e...

1947. évi XI. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
A felszabadulást követő földosztás, az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog s a régóta óhajtott köztársasági államforma megadta a magyar népnek a politikai szabadságot. Ez a szabadság azonban csak akkor kerekedik teljessé és válik maradandóvá, ha a politikai demokrácia mellett a magyar dolgozó nép gazdasági megerősödését is biztosítja.
A szövetkezetekről szóló törvény ...

1946. évi XXIV. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
Az építési, városrendezési és közmunkaügyek egységes irányításának biztosítása végett jelen törvény a magyar felelős minisztériumot építés- és közmunkaügyi miniszterrel egészíti ki és egyidejűleg az újjáépítési miniszteri állást építés- és közmunkaügyi miniszteri állásra szervezi át.
Az építés- és közmunkaügyi miniszter ügykörébe tartoznak különösen:
az építési (magas- és mélyépítés...

1946. évi XIX. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
Azok a jogszabályok, amelyek szerint egyes munkavállalókat magánjogi szerződésen alapuló szolgálati viszony megkezdésére, folytatására és magánjogi szerződésben vállalt munka teljesítésére hatósági intézkedéssel közvetlenül kényszeríteni lehet, hatályukat vesztik.
Hatályukat vesztik azok a jogszabályok is, amelyek szerint magánjogi szerződésen alapuló szolgálati viszony megkezdésének...

1946. évi V. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
A bíróságok és az ügyészségek tagjainak az igazságügyminisztériumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899. évi XLVIII. törvénycikknek az 1940. évi XXXVI. tc. 4. §-a értelmében az 1945. évi december hó 31. napján lejáró hatálya az 1950. évi december hó 31. napjáig meghosszabbíttatik.
A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról az igazságügyminiszter gondos...

1945. évi X. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország ideiglenes nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
Az ideiglenes nemzetgyűlés jóváhagyja az ideiglenes nemzeti kormánynak mindazokat az intézkedéseit, amelyeket az a megalakulásától a mai napig az állami kiadások teljesítése és á kiadások fedezésére szolgáló bevételek biztosítása iránt tett.
Az ideiglenes nemzetgyűlés felhatalmazza az ideiglenes nemzeti kormányt, hogy az állami közigazgatás vitelével, állami üzemek fennta...

1988. évi XXIV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, különösen a külföldi működő tőke gazdaságunkban való közvetlen megjelenésének elősegítése és a magyar gazdaságban a műszaki fejlődésnek ez úton is történő előmozdítása érdekében - a külföldi befektetők részére a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és nemzeti elbánást biztosítva - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek.
A külföldit a tulajdonát érintő eset...

1990. évi C. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető feladata - a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett - a helyi közszolgáltatások biztosítása.
E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása - melynek során nélkülözhetetlen a helyi közösségek kezdeményezőkészsége, áldozatvállalása is - elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló ga...

1995. évi LVI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény a 29. § (1) bekezdés b) pontja a következő bb)-be) pontokkal egészül ki:

1995. évi CI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

1989. évi VII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga.
A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni.
A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A szt...

1990. évi XCI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

1975. évi II. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak

1940. évi V. törvénycikk Jogszabályok és jogi tartalmak

Az egyenesadók tekintetében a kettős adóztatások elhárítása tárgyában Hágában, 1938. évi november hó 15. napján kelt magyar-holland egyezmény a hozzátartozó Zárójegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
Az 1. §-ban említett egyezménynek és Zárójegyzőkönyvnek eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő: Egyezmény a Magyar Királyság és a Holland Királyság között az egyenesadók tekintetében a kettős adóztatások elhárítása tárgyában
Ő Főméltósága a Magyar ...