Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a legalább 180 napja folyamatosan, több mint 10 millió forint adóval tartozó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók, valamint a minimum 100 millió forint hátralékot felhalmozó társaságok legfrissebb, 2016. szeptember 30-ai állapotot tükröző listáját.
Vádemelést javasolnak a NAV észak-alföldi pénzügyi nyomozói a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségnél pénzmosás, áfacsalás és okirat-hamisítás miatt egy szegedi könyvelőnővel és férjével szemben, akik azt a bűnbandát irányították, amelynek tagjai mintegy másfél milliárd forint áfahiányt okoztak a költségvetésnek. Üzelmeikhez adóparadicsomban bejegyzett offshore céget is felhasználtak – közölte honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhiavatl (NAV).
Akár súlyos anyagi veszteségeket is elszenvedhet egy cégből kilépő tulajdonos, amennyiben a létesítő okiratot nem kellő körültekintéssel szerkesztették meg, mivel ilyenkor olyan jövedelem után kell adót fizetnie, amelyet korábban már leadózott, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.
Elismeréseket adott át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatásos állományú tagjainak és kormánytisztviselőinek Tállai András, a NAV vezetője az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából – közölte az adóhatóság csütörtökön.
A létesítő okirat nem elég körültekintő megszerkesztése miatt akár súlyos anyagi veszteségeket is elszenvedhet egy cégből kilépő tulajdonos, mivel olyan jövedelem után kell adót fizetnie, amelyet korábban már leadózott, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.
A NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói a rajtaütéskor szembesültek azzal, hogy a baranyai nyílászárókat gyártó cégnél módszeresen elégették az eltitkolt bevételt igazoló iratokat. Az eddigi adatok szerint az elkövetők 850 millió forint áfát csaltak el és a feketén szerzett pénzt szétosztották egymás között.
Szépen csurrant-cseppent a legnagyobb jövedelműeknek tavaly; a toplista élén állóké külföldről származott – derül ki a NAV adóbevallási statisztikáiból.
A 2015. adóévet érintően összesen 4625 ezer magánszemélyre vonatkozó bevallást dolgozott fel a NAV, számuk 50 ezer fővel haladja meg a bázisidőszaki adatot – közölte a NAV.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 251 milliós adóhiányt tárt fel egy, a Budapesti Nagybani Piacon vizsgált zöldség-gyümölcs nagykereskedőnél, a be nem fizetett köztartozás miatt 45 tonna gyümölcsöt foglaltak le, az árut azonnal értékesítették 6 millió forintért – közölt a NAV szerdán az MTI-vel.
A tagállamok közötti saját vagyon mozgatása – függetlenül a mozgatás céljától – fő szabály szerint termékértékesítésnek minősül, azaz szolgáltatás igénybevétele céljából történő vagyonáthelyezés is eredményezhet az áfafizetési kötelezettség szempontjából termékértékesítést.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Egy pénztárgép alkalmazására kötelezett társaság (egyetemi büfét üzemeltet) alkalmazottja egy, a napi forgalomhoz képest jelentős összeget ütött be a pénztárgépbe, amit az aznap esti záráskor sem vett észre, tehát nem került sor a stornózására. Az észrevételkor jegyzőkönyv megírására került sor (ami alapján a téves beütés negatív összeggel került be a cég könyveibe). Kérdésem, hogy ezt helyesen tették-e? Megfelelő dokumentum a kézzel, utólag írott jegyzőkönyv? Nem probléma-e az, hogy ez a NAV-hoz befutó göngyölített bevételek között egyáltalán nem jelenik meg? Köszönöm segítségüket!
Közzétette a NAV a novemberben elszámolható üzemanyagárakat.
Mulasztási bírságra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek nem jelentik be időben az adóhatóságnál a cég ügyvezetésében bekövetkezett változásokat. Na, de mikortól kell számolni a 15 napot: a változás vagy a cégbírósági bejegyzés napjától? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Ismét külföldi cigarettacsempészeket lepleztek le a NAV munkatársai. A tetten ért elkövetők előzetes letartóztatásban vannak. A feketepiacon az adózatlan cigarettáért mintegy 400 millió forintot zsebelhettek volna be.
Ismerősöm – aki egyébként őstermelő – 2016-ban értékesített termőföldet. Ezt a termőföldet, mint magánszemély vásárolta 2006-ban, az őstermelői igazolványát 2008. 01. 02-én váltotta ki növénytermesztési tevékenységre. A termőföldet nem vette nyilvántartásba az őstermelői tevékenységénél. Költséget nem érvényesített ezzel kapcsolatban. A kérdésem az lenne, hogy ez esetben a termőföld-értékesítés után magánszemélyként vagy őstermelőként kell adóznia? Amennyiben magánszemélyként adózna a földértékesítésből származó bevétel után, akkor adómentes lenne, mivel az adásvételi szerződésben a vevő lenyilatkozta, hogy a vétel birtokösszevonás céljával jött létre. Ha viszont őstermelői bevétel lenne, akkor adózás szempontjából nagyon rosszul járna, ezzel az összeggel ugyanis meghaladná az őstermelői bevétele a 8 millió forintot, így nem vehetné igénybe a kistermelői költségátalányt, és ez esetben nem érvényesülne a birtokösszevonás adómentessége. A NAV-nál olyan információt kaptam, hogy mivel kapott területalapú támogatást, ezért őstermelői bevételként kell elszámolnia a termőföld-értékesítést. Ezzel azért nem értek egyet, mert területalapú támogatást nemcsak a saját földje után kap,h anem a bérelt föld után is, vagyis nem az kap támogatást, akinek a „nevén van a föld”, hanem aki „használja” (földhivatali igazolást kell benyújtani, hogy mekkora területet „használ” az őstermelő.) Vagy például egy nyugdíjas, akinek van egy kertje évtizedek óta, és a nyugdíját kiegészíti zöldségértékesítéssel, ha földet ad el, akkor az abból származó bevétel is őstermelői bevétel lesz?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték