Az Opel német autógyártó vezetősége és a munkavállalók képviselői megállapodtak a költségek mérséklését célzó tervről, amelynek keretében csökkentik a németországi munkahelyeken foglalkoztatottak munkaidejét.
Magyarországon alapított, magyar bt. magyar állampolgárságú, magyar lakcímmel rendelkező bel- és kültagjának németországi munkavégzésekor hogyan alakul a járulékfizetése? A beltag főfoglalkozású vállalkozó, gázszerelésre szakképzett. A kültag alkalmazott, ügyvezető és gázszerelésre betanított munkás (2014.03.15-től az ügyvezetés csak alkalmazottként, vagy megbízási szerződés alapján lehetséges). Németországi munkavégzésük huzamos időre szólna. Hol kell megfizetni a járulékokat, a magyar vagy a német szabályok szerint?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni egy számomra igen érdekes kérdésben. Egy kft.-nek két tulajdonosa van, mindketten munkaviszonyban dolgoznak a kft.-ben. Egyikük az ügyvezető, másikuk a szakmai feltételeket teljesíti a tevékenység végzéséhez, illetve szerel is (neki van a tevékenység folytatásához szükséges végzettsége – mestervizsgája csak neki van a munkavállalók közül). A mestervizsgás tag megnősül, és kiköltözik Németországba. A feleségnek Németországban van munkahelye és – állítólag – az ő betegbiztosítása kiterjed a családtagokra is, így a férj – egészségügyi ellátás szempontjából – biztosítottá vált Németországban. Munkaviszonnyal, egyéb jogviszonnyal Németországban nem rendelkezik, nyelviskolába jár, nyelvet tanul. A kérdésem az lenne, hogy Magyarországon kell-e Németországban tartózkodó tag után járulékot fizetni, illetve mit kell kezdeni a munkaviszonyával? Át kellene minősíteni tagi jogviszonnyá a munkaviszonyt, és mint tulajdonos szerepelne tovább? A választ előre is köszönöm. Ildikó
A német gazdaság versenyképességének érdekében rugalmasabbá kell tenni a munkaidőről szóló szabályokat – sürgeti a német kormány mellett működő független gazdaságpolitikai tanácsadó testület, az úgynevezett gazdasági bölcsek tanácsa.
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni. Egy magyarországi székhelyű munkaerő-kölcsönző cég magyar munkavállalókat szeretne Németországba kölcsönözni. Tudomásom szerint a munkaerő-kölcsönző cégek nem kapnak A1-es igazolást.Ha ez igaz, akkor a dolgozók nem Magyarországon lesznek biztosítottak? Milyen bejelentési és bevallási kötelezettsége van a munkaerő-kölcsönző cégnek a Németországba kölcsönzött munkavállalók után? Melyik országban történik a dolgozók utáni járulék- és az adófizetés? A munkaerő-kölcsönző cégnek kell Németországban telephelyet létesítenie? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magyarországi székhellyel rendelkező, magyar adóalany új ingatlanon csőszerelési munkát végez Németországban, a megrendelő magyar kft., amely érvényes német közösségi adószámmal rendelkezik. A számláit hogyan állítsa ki, és be kell-e jelentkeznie Németországban adóalanyként? Köszönöm a válaszát! Üdv, Horváthné
Összesen 19 ezer szakmunkás hiányzik a német cégeknél, különösen a keleti országrészben van hiány a munkáskézből. A szakképzésben ugyan egyre több a tanuló, mégsem elég a nyitott állások betöltésére – írja a piacesprofit.hu.
Kétéves felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki csütörtökön egy német bíróság Werner Maussra, a helyi sajtóban „német James Bondként” emlegetett egykori titkos ügynökre 14 millió eurós adócsalás miatt.
Tisztelt Szakértő! Ha egy magyar adóalany Németországból bérel személyautót, és a számlán fel van tüntetve, hogy fordított adózás (közösségi szolgáltatás), akkor ebben az esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magyar bérbevevőnek, valamint az áfát levonhatja-e (személyautóhoz kapcsolódó szolgáltatás)? Be kell-e vallani az áfabevalláson, és ha igen, akkor melyik sorokon? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Gulácsiné
A megfelelően átképzett munkanélküliek nagy arányban, hosszú távon el tudnak helyezkedni az idősgondozás területén Németországban – derül ki a nürnbergi munkaerő-piaci kutatóintézet (Institut für Arbeitsmarkt und Berufsforschung) felméréséből.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdés szakszerű elbírálásában kérjük segítségüket. Magyar kft. román állampolgár munkavállalóit A1-es igazolással tartós kiküldetésben alkalmazza Németországban. A kiküldetés során a járulékokat Magyarországon, az adót pedig Németországban számfejtik. A külföldi munkavégzés után a munkáltató a munkavállalója után a szabadságpénztári (SOKA-BAU) befizetéseit teljesíti. Kérdésünk a szabadság számfejtésére vonatkozik. • Tartós külföldi kiküldetés esetén a szabadságot hogyan kell kezelni Magyarországon? • A magyar szabadság számfejtését hogyan érinti a német szabadságpénztári rendszer? • A kiküldetés hogyan befolyásolja a szabadság megváltását? Megtisztelő válaszukat köszönjük!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: gazdasági céllal Németországban letelepedett, közösségi adószámmal rendelkező német vállalkozás Magyarországon termelt csalánt vásárol egy termelőtől, majd Magyarországon egy magyarországi kft.-vel elvégezteti a csalán feldolgozását (nevezzük Feldolgozó Kft.-nek). A feldolgozást követően a vevő a terméket, annak összes származékával elszállítja Németországba. Feldolgozó Kft. az elvégzett munka értékét számlázza ki a német partnernek. Kérdésem: az áfatörvény értelmében ebben az esetben közösségen belüli bérmunkáról vagy közösségen belül végzett szolgáltatásról beszélünk-e? A számlát a fordított áfa szabályai szerint kell-e kiállítani? Köszönettel: Loft Consulting Kft.
Rekordszámú keresőt tartottak nyilván a második negyedévben Németországban, a több német azonban kevesebbet dolgozik.
A dízelüzemanyag benzinhez képest élvezett adóelőnyének eltörlését javasolja a német szövetségi környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt igazgatója.
A német kormány szerint meg kellene fontolni, hogy a kohéziós alapok megőrzését 2020 után a jogállamiság alapelveinek betartásához kössék – írja a Bruxinfo.hu.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték