Tisztelt Adózóna! Egy magyarországi egyszemélyes kft. tulajdonos tagja vagyok, s közben három éve Németországban német munkáltatónál alkalmazott. A vállalkozásnak nincsen árbevétele. Nem fizetek járulékot a magyarországi kft.-ben. Helyesen járok-e el a magyar tagi jogviszonyomban?
Ki lehet tiltani a dízelmotorral működő járműveket a szennyezett levegőjű városokból Németországban a szövetségi közigazgatási bíróság ma kihirdetett döntése alapján.
Elnapolta a német szövetségi közigazgatási bíróság csütörtökön a döntést a dízelautók városi használatának tiltásáról szóló eljárásban, a testület tájékoztatása szerint az országszerte nagy figyelemmel várt ítéletet február 27-én hirdetik ki.
Németországba is fuvarozó magyarországi cég sofőrjeinél a német minimálbért havi vagy napi szinten kell értelmezni? Segítségét előre is köszönöm.
A németországi fém- és elektronikai ipar 3,9 millió dolgozójának érdekeit képviselő szakszervezet január elején kezdett sztrájksorozatának újabb akciója elsősorban autógyártókat és autóipari beszállítókat sújtott az első két napon. A Ford kölni üzemében például 17 ezren, a MAN Truck & Bus müncheni gyárában hétezren függesztették fel a munkát 24 órára, a beszállítók közül pedig például a Bosch, a Magma és a Schaeffler egy vagy több gyárában is sztrájkoltak – írja a napi.hu.
183 napot meghaladóan Németországban dolgozó szakmunkásnak Magyarországon és Németországban is számfejtenek bért. Németországban úgy, hogy a magyar bért is hozzáadják a német bérhez, és úgy vonják le az adót. 183 nap után is vontak le a dolgozótól szja-t Magyarországon, amit évente az szja-bevallásában visszaigényelt a NAV-tól, és vissza is kapta. Most azonban a NAV önellenőrzést kér a kifizetőtől, vele kívánja a többletlevonást rendezni úgy, hogy majd a kifizető rendezze azt a dolgozóival. Ez havonta közel 200 ember 08-as bevallásának önellenőrzését jelentené, amire nincs kapacitás. Van erre Önök szerint megfelelő, normálisnak mondható megoldás? Mi alapján tagadhatja meg a NAV a többletlevonás ilyen módon történő kifizetését? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! A következő ügylethez kérnék segítséget. Egy magyarországi cég importál terméket harmadik országbeli cégtől, mégpedig úgy, hogy a termék Németországban van, valószínüleg vámszabadterületen. A terméket Németországba fogja tovább értékesíteni. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a magyar cégnek Németországban kell-e kérnie adószámot? Az ügylet ott telephelyet keletkeztet-e vagy csak regisztrációs adószámot kell kérnie? A számlát a német partner felé a a magyar vagy a német szabályoknak megfelelően kell-e kiállítani? Magyar vagy német adószámot (kell-e német adószám) kell feltüntetniük? Nagyon köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk Németországból autókereskedőtől használt tehergépjárművet vásárolt. A kereskedő a számlát áfamentesen állította ki. Feltételezzük, hogy az autókereskedő a különbözeti áfa szabályozás szerint járt el. Szükséges nyilatkoztatni a kereskedőt, ha a különbözeti adózás tényét nem tüntette fel a számláján? Amennyiben nem ad a kereskedő nyilatkozatot, keletkeztethet az ügylet adófizetési kötelezettséget Magyarországon? Köszönettel.
Családtagok Németországban GmbH-t alapítottak, melynek működéséhez a család magyar kft.-je biztosított kölcsönt. Az üzlet "nem jött be", a kft. elengedi a GmbH-nak a tartozást, mivel a GmbH nem tud fizetni és veszteséges. Mire kell figyelni a tartozás elengedésénél, alkalmazhatók-e a magyar vállalkozások közötti tartozás elengedésre vonatkozó adójogszabályok?
Tisztelt Szakértő! Ismerősöm 2018. január 1-jétől Németországban dolgozik hivatalosan, munkaszerződéssel, feltehetőleg több évig. Idáig fizette maga után a havi 7110 forintot, mivel egy évig nem volt munkahelye. Megnéztem a 18T1011 kitöltési útmutatóját, abból úgy értettem, hogy annak ellenére fizetnie kell a 2018-tól érvényes egészségbiztosítási járulékot, hogy EU-tagállamban dolgozik. Kérem segítségét, hogy ezzel kapcsolatban kell-e változást bejelenteni, esetleg valamilyen igazolást kérni a német munkáltatótól. Köszönöm szépen.
Megemelte a 2017-es GDP-növekedési becslését a német kormány: a tavaly októberben prognosztizált 2 százalék helyett már 2,2 százalékos bővülésre számít. Németországban – nyolc éve a legnagyobb ütemben –, az előző havihoz képest 3,4 százalékkal nőtt a német ipari termelés.
Figyelmeztető sztrájkot tartott ma a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall, amely a többi között azt követeli, hogy vezessék be a 28 órás munkahetet.
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi magánszemélynek Németországban van főállása, Magyarországon családi gazdálkodóként tevékenykedik, ahol tételes költségelszámolást választott. Jelezte a német egészségbiztosítónál, hogy Magyarországon is keletkezik jövedelme. A német tb szerv a magyar bevételét hozzávette a német bevételéhez (feltételezhetően helyesen, figyelemmel a 883/2004 EK rendelet 13. cikkére, hiszen csak egy tagállamban lehet valaki biztosított), és ez alapján állapította meg a járulékot. Kérdésként merül fel, hogy a Németországban a magyar őstermelői bevételre megállapított járulékokat ő Magyarországon – tekintettel, hogy tételes költségelszámoló – levonhatja-e költségként vagy figyelembe veheti-e jövedelemcsökkentő tételként? Ha igen, akkor milyen jogszabály alapján, és kell-e ehhez valamilyen igazolás a külföldi tb szervtől? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kft. Németországba küldi ki dolgozóit, itthon biztosítottak a munkavállalók. Mit ért a Kiva tv. "a külföldön adóztatható" adóalapon, amit le lehet vonni az adóalapból? Ibolya
Az Opel német autógyártó vezetősége és a munkavállalók képviselői megállapodtak a költségek mérséklését célzó tervről, amelynek keretében csökkentik a németországi munkahelyeken foglalkoztatottak munkaidejét.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték