3 találat a(z) Munka törvénkönyve cimkére

Munkajog 2016.05.27.

Ekkor véd a fizetés nélküli szabadság, ekkor nem Cikk

A Munka törvénykönyve szerint három esetben köteles engedélyezni a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot: a gyermek gondozása, a hozzátartozó tartós személyes ápolása céljából, és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. Mikor kezdődik, meddig tart és hogyan szűnik meg? Mikor jelent védettséget?

2013.09.05.

Fizetett ünnep mint fogalom megszűnik? Kérdés

A hatályos Munka Törvénykönyve 102. § (1)bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.(TEHÁT NEM FIZETETT ÜNNEP hanem MUNKASZÜNETI NAP)136. § (3) A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.Kérdés: havidíjas dolgozó esetén az általános munkarend szerinti teljesítendő órák számába a hétköznapra eső munkaszüneti napokat (például 2013. 08. 20.) (RÉGEBBEN FIZETETT ÜNNEP) be kell-e számítani? Ezzel kapcsolatosan többféle értelmezés létezik.Az egyik szerint: "a munkaszüneti napot is figyelembe kell venni az általános munkarend szerinti óraszám számításánál, hiszen a havibéres munkavállaló havi alapbére az e napra járó díjazást is magában foglalja".Másik értelmezés szerint "a munkaszüneti napot nem szabad figyelembe venni az osztószámnál." Ez utóbbi értelmezés azt jelenti, hogy az egy napra jutó munkabér, illetve a távolléti díj kiszámításánál a munkaszüneti napot nem vesszük figyelembe, de a munkaszüneti napra (régi megnevezése szerint: fizetett ünnepre) nem is fizetünk bért a havidíjas dolgozónak. Az első értelmezés szerint a dolgozó törzsbére 21 munkanap és 1 ünnep esetén a 21 ledolgozott nap esetén 100.000/22 *21 módszerrel számítandó és pluszban számfejtünk 100.000/22*1 nap ünnepre jutó bért is.A második értelmezés szerint ezentúl nemcsak a fizetett ünnep mint fogalom, hanem a fizetett ünnepre jutó bér is megszűnik, tehát a dolgozó törzsbére megemelkedik az eddigi ünnepre jutó bér összegével tehát 100.000/22*22 lesz, ha a jól értem. Kérjük állásfoglalásukat arról, hogy melyik értelmezés a helyes!

Munkajog 2012.04.24.

Szakszervezet vs üzemi tanács: szűkülő kollektív jogok Cikk

Az új Munka törvénykönyve lényegesen szűkíti a szakszervezeti jogokat, korlátozza a szakszervezet mozgásterét. A szakszervezeti kifogás megszűnik, csökken a tisztségviselők védelme, a taglétszámhoz kötik bizonyos jogok gyakorlását.