Magán-nyugdíjpénztárak: az Ab januárban biztosan nem dönt Cikk
Az eddigi gyakorlat alapján január végéig várhatóan nem születik döntés a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványok ügyében az Alkotmánybíróságon (Ab) - tudta meg a Magyar Nemzet.
Az eddigi gyakorlat alapján január végéig várhatóan nem születik döntés a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványok ügyében az Alkotmánybíróságon (Ab) - tudta meg a Magyar Nemzet.
A román alkotmánybíróság elutasította az ellenzék beadványát a nyugdíjtörvény ügyében, így a jogszabályt már csak Traian Basescu államfőnek kell aláírnia ahhoz, hogy érvénybe lépjen.
Az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének szűkítése komoly fejtörést okoz mindazoknak, akik a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések "államosítását" támadnák, mert csak az emberi méltóság sérelmére hivatkozhatnak - írta keddi számában a Népszabadság, amely szerint a bírák is vizsgálják, hogy mit kezdjenek ezekkel a beadványokkal.
Kolláth György szerint a nyugdíj az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint mindenkit megillető alapvető jog, így annak korlátozására csak kivételesen kerülhet sor. Az alkotmányjogász a Népszabadságnak és a Világgazdaságnak nyilatkozott.
Három újabb beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség, amelyben a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérik - közölte a szövetség a honlapján szerdán.
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A bíróság indoklása nem megalapozott - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő, aki a kormány új különadóra vonatkozó törvényjavaslatát is vitatja. Hack Péter alkotmányjogász azonban egyetért az Ab döntésével.
Az Alkotmánybíróság előrevette a 98 százalékos különadóról szóló szakszervezeti beadványt. A szakszervezetek abban bíznak, hogy még az október 31-i határidő előtt döntés születik a 98 százalékos különadóról, így visszamenőleg már nem kellene azt befizetni.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
1. Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény 19. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló - az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és 70/A. § (1) és (3) bekezdésére alapított - indítványt elutasítja.
...
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 25. §-a és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
1. Az indítványozó a társad...
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 82. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az indítványozó szerint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 82. § (2) bekezdése (az Áfatv. 3. számú mellékletben felsorolt te...
A tevékenységre jellemző kereset a kockázatot az adóalanyokra hárítja. Félreértések, következmények, módosítások.
Az Alkotmánybíróság egyhangú határozatával elutasította az ombudsman beadványát a vagyonosodási vizsgálatok alkotmány-ellenességének megállapítására. Kommentár.
A szuperbruttó megszüntetése kapcsán brutális adócsökkentés híre terjedt a médiában. A kivezetést többen úgy értelmezték, hogy megszűnik az adóalap kiegészítés, de a kulcsok és a sávhatár változatlan maradnak. Valóban ez történt volna, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a kiegészítő adóalapra vonatkozó jogszabályrészeket. De nem így történt. Mit jelentene a szuperbruttó kivezetése a gyakorlatban?
Mi vár az ingatalandóra és mire érdemes odafigyelni az Ab indoklásában? Vámos-Nagy Szabolcs kommentálta a döntést.
Szakértőnk azt járja körbe, az Alkotmánybíróság döntése után milyen módon lehetne ingatlanadót bevezetni Magyarországon, s melyek a nélkülözendő elemek.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől