A Kúriához fordult egy megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásának csökkentése miatt, mivel e döntés során az eljáró szerv és a bíróság az érintett tényleges fizikai állapotát nem vizsgálta, hanem csak azt, hogy a jogszabályváltozások miatt javulás következett be. A Kúria tájékoztatót közölt az Mfv.III.10.265/2018. számú ügyben hozott határozatáról.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását – olvasható az Ab honlapján.
Az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozatában rámutatott: a 2017. évi költségvetésről szóló törvény egyidejűleg tartalmaz szabályozást a jelentős adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok pénzügyi forrásainak csökkentésére, és a gyenge adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok pénzügyi forrásainak növelésére. Az a szabályozás, mely kizárólag differenciáltan, a jelentősebb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok esetében írja elő szolidaritási hozzájárulás fizetését, nem tekinthető a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával ellentétesnek.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény Emberi Jogok Európai Egyezményébe mint nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát a Kúria kezdeményezte az Alkotmánybíróságon.
Nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajvédelmi ügyében döntött az Alkotmánybíróság. A testület az egészséges környezethez való jog megsértése miatt jövőbeli hatállyal megsemmisítette a zajvédelmi rendelet egyes szabályait. Az érintett versenypályák a mindenkor hatályos jogi szabályozás keretei között természetesen ezután is működtethetők, az alkotmánybírósági határozatból nem következik a funkcionalitás elvesztése – olvasható az AB honlapján.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a vízgazdálkodásról szóló törvény idén júliusban elfogadott, még ki nem hirdetett módosítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők.
A személyiségvédelem egyes esetekben a közhatalmat gyakorlóknak is jár közügyekben – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).
Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2017. december 31. napjáig hatályos 100. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt – olvasható az alkotmanybirosag.hu-n.
Tegnap eljárásjogi ügyben – a „kiadmányozás” szó megítélése kapcsán – a Kúria két tanácsa a Magyar Nemzeti Bank és a jogalkotó álláspontjával szemben foglalt állást. Az MNB a Kúriai ítéleteket tiszteletben tartja, de az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály szövege, az azzal egybecsengő miniszteri indokolás és a Kúria ítélete közti ellentmondás feloldása érdekében – írja az mnb.hu.
Nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába az, hogy egyes állami szolgálatban álló személyek foglalkoztatásuk ideje alatt nem kapnak nyugdíjat – döntött az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság 2017. október 17-én, kedden nyilvános teljes ülésen hirdeti ki határozatát az állami tulajdonú földek értékesítésével kapcsolatos ügyekben.
Alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői nyilvános határozathirdetésén. A testület szerint ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását, illetve megszüntetett elő-haszonbérleti jogokat.
Az Alkotmánybíróság ma nyilvánosságra hozott határozatában elbírálta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt támadó alkotmányjogi panaszokat. Az Alkotmánybíróság a törvény egészének alaptörvény-ellenességét állító indítványokat elutasította, a törvény két rendelkezését ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette, egy további rendelkezéshez pedig alkotmányos követelményt állapított meg.
Már négy hónapja, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) elrendelte a 2010. évi XC. törvény 2013. december 30-áig hatályban volt 10. §-ának a 98 százalékos különadóra vonatkozó alkalmazási tilalmát, ám a jogászok vitáin kívül, gyakorlatilag semmi nem történt a kárvallottak ügyében. A NAV halogatja az önellenőrzésekkel kapcsolatos határozatok meghozatalát.
Május 30-án megjelent Magyar Közlönyben az Alkotmánybíróság május 27-ei döntése arról, hogy alaptörvény-ellenes az Mt. azon rendelkezése, miszerint a kismamát csak akkor illeti meg felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót. Ezt az előírást az Ab megsemmisítette.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték