A Fidesz frakcióelnökségének legutóbbi ülésén megszületett a döntés arról, hogy kezdeményezik a végkielégítéseket 98 százalékos adóval sújtó törvény módosítását, hogy az a parlamenti képviselőkre, valamint a távozó megyei közgyűlési elnökökre is vonatkozzon - értesült a Népszabadság.
A képviselők és a 98 százalékos különadó sajátos kapcsolatáról hetek óta cikkeznek az újságok, s számos jogértelmezés is napvilágot látott - sokszor egyáltalán nem segítve ezzel a tisztán látást.
Az új alaptörvény megalkotásakor a jogalkotó megpróbálta részben pótolni az Alkotmánybíróság korábban megnyirbált jogköreit. Az Alkotmányba bekerült: eseti ügyben az Alkotmánybíróság a bíróság ítéletét megsemmisítheti. Mit jelenthet ez a 98 százalékos különadó esetében?
A 98 százalékos különadó azt a magánszemélyt terheli, aki állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és aki a jogviszony megszűnésével - főszabály szerint - a 3,5 millió forintot, speciális esetben a 2 millió forintot meghaladó bevételhez jutott. A 2 millió forintot meghaladó kifizetés csak az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében minősül különadó-alapnak - olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményében.
Ha elfogadnánk az Országgyűlési Hivatal álláspontját, hogy az országgyűlési képviselők nem foglalkoztatottak, őket a "nép" és nem az Országgyűlési Hivatal foglalkoztatja, akkor azt hihetnénk ők nem jogosultak tb-re és a nyugdíjra sem. Csakhogy a tb-törvény másként rendelkezik. És akkor most kinek kell bevallania a különadót?
Összesen öt volt országgyűlési képviselőt érintene az a jogszabály-módosítás, amelynek beterjesztését a Fidesz részéről Kósa Lajos ígérte meg kedden azt követően, hogy kiderült: az Országgyűlés Hivatala szerint a honatyákat - az alkotmány, az országgyűlési képviselők jogállásáról, illetve az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján - nem érinti a különadó-fizetési kötelezettség, illetve maga az Országgyűlés sem tekinthető különadóval kapcsolatban érintett szervezetnek.
Az Országgyűlés hivatala úgy értelmezi a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló törvény rendelkezéseit, hogy azok nem vonatkoznak a parlamenti képviselőkre, mert a munkaviszonyuk speciális, valójában nem foglalkoztatottak, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem - írta keddi számában a Népszabadság.
Munkaviszony megszűnése után ki mentesülhet a 98 százalékos különadó megfizetése alól? Olvasói kérdésre a Nemzeti Adó-és Vámhivatal válaszol.
Az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörének szűkítése komoly fejtörést okoz mindazoknak, akik a végkielégítéseket visszamenőleg sújtó különadót vagy a magán-nyugdíjpénztári befizetések "államosítását" támadnák, mert csak az emberi méltóság sérelmére hivatkozhatnak - írta keddi számában a Népszabadság, amely szerint a bírák is vizsgálják, hogy mit kezdjenek ezekkel a beadványokkal.
Alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkotmánybíróság (Ab).
A választók felhatalmazásával (vissza)élve az Országgyűlés a 2010. évi XC. törvénnyel két új adót hívott életre. Az egyik a magánszemélyeket, a másik a pénzügyi szervezeteket terheli, s mind a kettőt különadóként nevesíti a törvény. A törvény megalkotásával egyidejűleg az Országgyűlés módosította az alkotmányt is. Jelen írásomban csak a magánszemélyeket terhelő különadó alkotmányosságával foglalkozom.
Félreértésen alapulnak azok a jogszabály-magyarázatok, amelyek szerint akár a 4 millió forintot is elérheti az elbocsátott dolgozóknál az az összeg, amely után nem kell különadót fizetni - közölték a Nemzetgazdasági Minisztériumban az MTI kérdésére hétfőn.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték