591 találat a(z) átalányadózó cimkére

Egyéni vállalkozó 75%-os rokkant Kérdés

Átalányadó Kérdés

Átalányadózó egyéni vállalkozó Kérdés

Agrártermelők, figyelem! Most kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást! Cikk

A mezőgazdasági termelőknek meghatározott nagyságú termőföld esetén – a mezőgazdasági káresemények miatti károk kezelése céljából – kockázatközösséget kell alkotniuk, és kárenyhítési hozzájárulást kell fizetniük, a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerint. A fizetési határidő szeptember 15. A törvényben meghatározott esetekben önként is be lehet lépni a kockázatközösség tagjai közé.

Áfakörös átalányadózó könyvelése Kérdés

Egyéni vállalkozók, őstermelők, bérbeadók figyelem! Újból itt az adóelőleg-fizetési határidő Cikk

A 2020. évre vonatkozó – második negyedévi adóelőleget az szja-törvény hatálya alá tartozó magánszemélyeknek 2020. július 13-áig kell megfizetniük. Ide sorolhatók az egyéni vállalkozók, az őstermelők és azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az előzőek szerinti körbe, de jogszabály esetükben adóelőleg-fizetési kötelezettséget ír elő, mert például nem kifizetőtől származik az összevonandó jövedelem (bérbeadás).

Átalányadózó határérték átlépése Kérdés

Átalányadózó járulékfizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megerősítésre lenne szükségem. Vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó, akinek van mellette 36 órás munkaviszonya, és nem vesz ki havonta jövedelmet a vállalkozásából, akkor a vállalkozásában már nem fizeti meg a járulékokat. Ha van jövedelme, akkor pedig a tényleges jövedelem után fizet járulékot. Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, ha van a vállalkozás mellett 36 órás munkaviszony, és a vállalkozásban is van bevétel, ahol a 40% költséghányadot alkalmazza, akkor – függetlenül a 36 órás munkaviszonyától – ugyanúgy az átalányban megállapított jövedelme után fizetnie kell a járulékokat havonta? Tehát havi szinten meg kell állapítania a bevételét, és azután havonta járulékbevallást készíteni, és járulékot fizetni? Jól értelmezem? És ha a járulékminimumnál kevesebb a havi bevétele a vállalkozásnak, vagy ha több, akkor is a tényleges bevétele után fizeti a járulékokat? Előre is köszönöm szakmai eligazításukat! Kiss Beáta

Átalányadózó egyéni vállalkozó járuléka munkaviszony mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó az eva megszűnése miatt áttér a személyi jövedelemadó hatálya alá. Átalányadózást választ január 1-jétől, mivel költsége nem lesz, így viszont a 40%-os költséghányad érvényesíthető. Van 36 órát meghaladó munkaviszonya, a vállalkozásból jövedelmet (bért) nem realizál. A kérdésem az, hogy ebben az esetben kell-e járulékot fizetni az átalányadózás miatt? A törvényben azt olvastam, hogy a járulék alapja az átalányból származó jövedelem. Köszönöm: Buriánné

Átalányadózó egyéni vállalkozó tételes lenne... Kérdés

Tisztelt Adózóna! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy jelenleg átalányadózó egyéni vállalkozó, aki kilépne az átalányadózásból mikor és milyen nyomtatványon teheti ezt meg? Év közben is kiléphet, vagy csak évzárást követően? A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik-e azt, hogy egy tételes egyéni vállalkozó, aki mellette családi gazdaság vezetője is, tételesként adózzon? E kettő működhet-e együtt? A családi gazdaságot mikor érdemes létrehoznia? Év v elején, amikor már kilépett az átalányadózásból? Családi gazdaságként mezőgazdasági tevékenységet végezne, viszont egyéni vállalkozóként is lenne neki mezőgazdasági tevékenysége, de amellett szálláshelyet is szolgáltatna, mivel erre is nyerte meg a pályázati pénzt. Mindezek mellett az MVH-tól igényelt, egy regisztrációs számra kapott támogatások a családi gazdaság bankszámlájára kell, hogy érkezzenek, amelyek után ott fog adózni tételesként? Ugye jól gondolom? Előre is köszönöm válaszát.

Átalányadózó egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységi körrel Kérdés

Tisztelt Adózóna! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van egy átalányadózó egyáni vállalkozó, akinek a fő tevékenysége vegyes gazdálkodás (015001), ő szeretne más tevékenységet is végezni, mint például a vendégszobák kiadása, szálláshely-szolgáltatás. Tehát teljesen más témakörben is szeretne tevékenykedni. A kérdésem, hogy a szálláshelyre kapott fejlesztési támogatást, ha ő megkapja, akkor, mint 2019-ben átalányadózó, mikor számít neki bevételnek? Illetve ki kell-e léptetni őt az átalányadózási módból? Ha igen, akkor az átalányadózásból való kiléptetést az szja-bevallásban kell jelezni, vagy változásbejelentőn? Illetve egyáltalán végezheti-e a fenti két tevékenységi kört párhuzamosan? (mezőgazdasági tevékenységi kör: juhtenyésztés stb., illetve a szobák kiadása). Előre is köszönöm segítő válaszukat. N. Tünde

Átalányadózás 40 órás munkaviszony mellett Kérdés

T. Szakértő! Heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó könyvelő rendelkezik egyéni vállalkozással, ahol átalányadózást választott a nem túl magas plusz jövedelem miatt. A 40 százalék költség levonása után számított jövedelemre 15 százalék szja fizetésén kivül milyen fizetési kötelezettség áll fenn, illetve ezt az 53-s bevalláson kell-e bevallani? Köszönöm a választ!

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy átalányadózó egyéni vállakozó, akinek nincs főállása, van viszont 3 eltartott gyermeke. Szeretnék segítséget kérni az őt megillető családi adókedvezmény meghatározásához. Havi bevétele 300 000 Ft. Építőipari tevékenységet folytat, tehát ebből 60 000 Ft a jövedelem. Számításaim szerint a fizetendő adója és járulékai az alábbiak szerint alakulnak, járulékfizetésnél a garantált bérminimum alapján fizeti a minimál járulékokat: szja (15%) 9000 Ft nyugdíj: (10%) 18 050 Ft eg. bizt.: (8,5%): 23 014 Ft szocho: (19,5 %) 39 597 Ft. Kérdésem, hogy mennyi adót kell fizetnie, mekkora összegű családi adó- és járulékkedvezmény illeti meg őt. Felesége főállású anya, ő nem vesz igénybe adókedvezményt. Köszönöm szépen a segítséget! Üdvözlettel: Vágner Emília

Átalányadózásról áttérés (58-as módosítás) Kérdés

Tisztelt Szakértő! A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 52. § (2) bekezdése szerint: "... ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tevékenységének megszüntetését követően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására." Elöbbi törvény szövege értelmezésem szerint azt jelenti, hogy ha egy átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását és azt követően még ugyanabban az adóévben újra egyéni vállalkozást kezd új adószámmal, és ekkor már a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választja, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerint kell adóznia. Első kérdésem, hogy ez valóban így van -e? Az előbbi helyzetet feltételezve a már beküldött 1858-as bevallások, amelyekben az átalányban megállapított jövedelem után lettek bevallva a járulékok, önellenőrzéssel módosíthatók-e? Tehát azok is a vállalkozói jövedelem szerinti adózásnak megfelelően változhatnak-e? Tehát a második kérdésem, hogy a korábban – átalányadózóként beadott – 1858-ok módosíthatók-e annak megfelelően, hogy az egyéni vállalkozó immár -– az utólagos kötelező áttérés miatt (szja tv. 52. § (2)) – az év első felében is vállalkozói jövedelem szerinti adózás alá tartozott és nem átalányadózó volt? Köszönöm válaszát!

Fizetővendéglátás kifizetői levonás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. elküldi a munkavállalóit egy fizetővendéglátó magánszemélyhez pihenni. A kft. fizeti ki a szállásdíjat. Kell-e a fizetővendéglátótól (szállásdíjból) személyijövedelemadó-előleget levonni? Hogy működik ez tételes átalányadózó esetében? Köszönöm!