72 találat a(z) áfaköteles cimkére
Ingatlan-értékesítés áfája "figyelési idő"
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaságunk által épített és 2004. 04. 03-án használatba vett iroda- és raktárépület után az áfa teljes egészében levonásra került. (Az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg, az ingatlan-bérbeadásra szintén áfakötelesként jelentkeztünk be 2004-ben.) Ez évben értékesíteni kívánjuk magánszemély részére az ingatlant, az áfával kapcsolatos kérdéseim az alábbiak: 1./ Mivel 2004. a használatba vétel ideje, jól értelmezem-e, hogy az ezévi értékesítésnél még a 2008. előtt hatályos, 120 hónapos "figyelési idő" az érvényes, tehát áfakorrekció már nem szükséges? 2./ Mivel az általános áfakötelezettség mellett csak a bérbeadásra jelentkeztünk be áfakötelesként, így az értékesítés adómentesen számlázható-e le? Köszönettel: M. Miklós
Több munkáltató által létesített munkaviszony áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók megosztják egymás között a járulékos költségeket. Kérdésünk, hogy a másik munkáltatóra átterhelt személyi jellegű ráfordítás áfaköteles-e, s ezt milyen bizonylaton kell átterhelni?
Amiről hallgat az áfatörvény. Ilyen óvintézkedéseket tehet
Cikk
Az áfatörvény csak a kártérítésről mondja ki, hogy nem ellenérték, és íg nem áfaköteles. Arról viszont hallgat, hogy minek kell minősíteni a kártalanítást. Az adóhatóság álláspontja sokszor attól függ, hogy az ügylet melyik oldalán áll az adóalany.
Biztosíték áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Személygépkocsi bérbevételére biztosíték fizetésére állított ki számlát a bérbeadó cég. A számla áfát tartalmaz. Az a kérdésem, hogy az ilyen jellegű biztosíték áfaköteles? Köszönettel.
Ajándékutalvány-értékesítés áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi cégnél az ajándékutalvány értékesítése 2014. 12. 31-iég áfamentesen történt, mivel nem termékértékesítés történt. Az áfatörvény 2015. évi előlegre vonatkozó módosítása miatt Ön szerint követhetjük tovább ezt a gyakorlatot, vagy úgy kell tekintenünk az átvett összeget, hogy az áfát is tartalmazza, mivel később a boltban az áru értékébe beszámításra kerül? Köszönettel.
Ingatlanértékesítés utáni áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi áfás kérdésben kérném segítségét. Három évvel ezelőtt vásároltunk egy új lakóingatlant, az áfát a vásárláskor nem helyeztük levonásba. Most értékesíteni kívánjuk, és az értékesítésre adókötelezettséget választottunk. A vevő egy magánszemély lenne. Kérdésünk az, hogy az áfa tv 87. § b) pontja alapján ez az értékesítés annak ellenére adómentes-e, hogy az értékesítésre adókötelezettséget választottunk a 88. § alapján? Hiszen a vásárláskor nem volt levonási jogunk, mert nem adóköteles továbbértékesítés vagy bérbeadás volt a szándék az ingatlannal.
Fordított adózás: egyáltalán nem minden áfamentes, ami annak látszik!
Cikk
Jár-e tényleges adófizetési következménnyel az, ha a számlán a „fordított adózás” szerepel. Nem feltétlenül. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy mikor igen, s mikor nem.
Tárgyi eszköz értékesítés
Kérdés
Egy bt. – amely a 2013. évben alanyi adómentes volt – vásárolt egy gépet 360 000 forint bruttó áron. 2014-ben szeptemberben értékesíti azt 1 600 000 forint értékben (idén már áfás a cég). Hogyan állítja ki a számlát (mivel nem igényelt vissza áfát), s mi lesz az áfa alapja? Hogyan érvényesül a tárgyi eszközökre vonatkozó áfarendezés?
Jegyértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk különböző rendezvényekre belépőjegyek értékesítésével foglalkozik. Az eladott jegyek után közvetítői jutalékot számítunk fel megbízóink felé. A belépőjegyeknek mindig előre meghatározott fix ára van, attól eltérni nem lehet. Egy megbízónkkal kapcsolatban merült fel elszámolási vitánk, amelyben szeretnénk állásfoglalást kérni. A megbízónk egy alanyi adómentes egyesület, a rendezvényre pedig – amit az egyesület szervez – 1000 forintba kerül egy jegy, ami bruttó ár. Mi teljesítettük a szerződésben foglalt kötelezettségünket, ami szerint értékesítettük bruttó 1000 forintért (787 forint+áfa) a jegyeket, viszont mi áfaalanyok vagyunk, és ebből adódik a probléma. Az eladott jegyeket az alanyi adómentes egyesület nekünk 1000 forintért számlázta le, azzal az indokkal, hogy ennyi az ára, és mivel mi nem adhatjuk drágábban, ezért gyakorlatilag "elbuktuk" az áfát. A szerződésünk sajnos nem tér ki a jegyek eladási árára, csak a közvetítői jutalék elszámolására. Kérdésem, hogy jogszerű és szabályos-e ez az elszámolási mód? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlan-értékesítés áfa vonatkozása
Kérdés
Épület telekkel áfaalany által értékesítve: áfaköteles-e? Nem lakóépület! (Magánszemélytől lett véve, és magánszemélynek lett eladva.)
Támogatás megítélése az áfában
Kérdés
Egyesületünk TÁMOP pályázatot nyert. A megrendelő állami hivatallal kötött vállalkozói szerződés alapján kutatási-fejlesztési tevékenységet fog végezni a TÁMOP ……azonosítószámú kiemelt projekt megvalósításának keretében. A végzett tevékenységről a részteljesítések ütemezése szerinti számlakibocsátásra kötelezett a szerződés egyéb más feltételeinek betartása mellett. Kérdéseim: 1). Ez a tevékenység tekintettel arra, hogy az alapszabályban rögzített célokkal és feladatokkal szoros kapcsolatban/összhangban van (ezért is indulhatott a pályázaton) megfelel az áfatörvény 85. § (1) bek. la) pontjában megfogalmazottaknak, és mint ilyen áfamentes a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel, illetve ebből adódóan kezelhető az alaptevékenység bevételeként, vagy 2). a tevékenység áfaköteles vállalkozási tevékenység és az alanyi mentességet meghaladó összegben egyesületünk a megrendelő felé áfát tartalmazó számla kibocsátására kötelezett, valamint 3). amennyiben a közérdekű jellegre tekintettel áfamentesnek bizonyul, akkor a pályázati cél megvalósításában résztvevő (al)vállalkozások jogosultak-e szintén áfamentes számla kibocsátására? Köszönettel: P.Zsuzsa
Jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: 1998-ban külterületi ingatlanok (termőföldek) vásárlására került sor az alábbi konstrukcióban: a vevői oldalon két személy volt, egy állagvevő, aki szerzőképes magyar állampolgár és egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amely a haszonélvezeti jogot vásárolta meg. A vételár megoszlása az állagvevő és a haszonélvezetijog-vevő között 10-90 százalék volt a haszonélvező javára az ingatlanok megvásárlásakor. A haszonélvezeti jog, mint vagyonértékű jog a társaság könyveiben szerepel. A haszonélvezeti jogot és a tulajdonjogot a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezte. Az ingatlan 2014. évben értékesítésre került nagykorú magyar állampolgárok részére. A haszonélvezeti jog jogszabály által történt megszüntetése folytán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 72. § (3) bekezdésében foglalt számítási szabályra tekintettel a haszonélvezeti jogot a vételár 25 százalékában határozták meg. Ugyanakkor az állageladók 1998-ban a vételár 10 százalékát fizették ki a tulajdonjogért. Az ügyben kaptunk egy jogi szakértői véleményt, amely szerint a 2014-ben eladó (eredetileg állagvevő magánszemélyek) jogalap nélküli gazdagodás címen a vételár 65 százalékának a visszatérítésére kötelezettek. Kérdés: ez a visszatérítés áfaköteles-e? Ha igen, akkor a számlát milyen címen állíthatjuk ki? Köszönettel: Trembeczky Magdolna könyvelő
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
