77 találat a(z) áfaköteles cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyházi intézmény kereskedelmi egységében (üzlet) kegytárgy és ajándéktárgy értékesítésével foglalkozunk, pénztárgéppel rendelkezünk, tevékenységünk áfaköteles. Egy karitatív szervezet azzal a kéréssel keresett meg bennünket, hogy számukra egy polcot térítésmentesen biztosítsunk üzletünkben, ahová kihelyezheti a saját előállítású termékeit értékesítési vagy adományszerzési céllal. A karitatív szervezet céljait úgy tudnánk leginkább támogatni, hogy a termékük értékesítését haszon szerzése nélkül vállaljuk és nem terheljük meg az áfával sem. Így nagyobb forgalomra tehetnének szert. A kérdésünk arra irányul, hogy a boltunkban milyen módon tudnánk egy szervezet áfamentes termékeit áfamentesen forgalmazni legálisan. Lehetséges-e, hogy a karitatív szervezet számla- vagy nyugtatömbjét használjuk (esetleg adománygyűjtő dobozt helyezzünk ki), a pénzt elkülönítve kezeljük, a bevételt pedig részükre átadjuk? Válaszukat kérjük jogszabályi hivatkozásokkal kiegészíteni. Köszönettel várjuk válaszukat!

Kérdés

Szeretném megtudni, hogy a 732001 ÖVJT áfakörös-e? Egyéni vállalkozó ügyfelem fel akarja venni a meglévő tevékenysége mellé, ami tárgyi adómentes. Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy másik céggel közösen szeretne vásárolni egy autódarut 50-50 százalékban. Az autódarut az 1. cég fogja elszámolni és tárgyi eszközként aktiválni, valamint az 1. cégnél fognak felmerülni a költségek és árbevételek is. Külön társaságot emiatt nem szeretnénk alapítani, ezért a két cég közötti helyes elszámolásban szeretném kérni segítségét. A közös üzemeltetésre a cégek szerződést kötnek, amely eredményének elszámolása a pénzügyi műveletek eredményében a ráfordítások elszámolása pedig a pénzügyi műveletek ráfordításai között történik [az Szt. 84. § (7) p) és 85. § (3) p) szerint]. De pontosan a gyakorlatban ez hogyan történik? A tárgyi eszköz megvásárlása után az 1. cég az 50 százalék értéket milyen címszó alatt számlázza tovább a 2. cég felé, illetve számlázza, vagy egyéb bizonylat alapján történik? Az 1. cégnél a befolyó 50 százalék értéknek lesz társaságiadó-alapot módosító hatása? Ugyanígy az eredmény felosztásának elszámolása hogyan történik? Az 1. cég elkülönítve a főkönyvi számlák alábontásával könyvelné a bevételeket és a kiadásokat. A különbözet 50 százalékát a 2. cég számlázza az 1. cég felé? Milyen egymás közötti elszámolási tételek lesznek áfakötelesek? Kérem, hogy válaszaiban a felmerülő könyvelési tételeket is szíveskedjen bemutatni. Köszönettel: Krizsánné

Kérdés

T. Címzett! Cégünk az alábbi tevékenységet végzi: Cégünk a megbízója által működtetettet egészségügyi laboratóriumok között, valamint a háziorvosoktól begyűjti és szállítja a levett vérmintákat a laboratóriumok, illetve egészségügyi intézmények között. Az alábbi kérdésünk lenne: Az általunk végzett vérmintaszállítás díja 27 százalék áfaköteles vagy az áfatörvény 85. §-a szerint adómentes a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel. 2018.07.31.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfaalany őstermelő magánszemély ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez. Az ingatlan bérbadásra vonatkozóan nem kérte az áfakötelessé tételt. A rezsi költségeket tovább hárítja a bérlőre. A tovább hárított rezsi költség ebben az esetben áfakötelesen kell megtennie vagy igazodik a főtevékenység áfájához?

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! A következőben szeretném szakmai állásfoglalásukat kérni. Harmadik országbeli (USA) adóalany részére – katás adóalany által teljesített internetes szolgáltatás (online hirdetési fiókkezelés) – milyen az áfa megítélése, ha: – a katás adóalany alanyi mentes? – a katás adóalany áfaköteles? Köszönöm szépen megtisztelő válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019. január 1-jétől az egycélú ajándékutalvány megvásárlásakor áfakötelessé válik. Ezért úgy gondolom, hogy a számlaadás is kötelező lesz. Ez jelenti azt is, hogy terméknek fog minősülni? Ha igen, akkor biztosítani kell a felmondás lehetőségét internetes értékesítés esetén? A többcélú ajándékutalvány továbbra sem számít terméknek? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő, vidéki családi házunk előkertjében (egyazon házszám és helyrajzi szám alatt) van egy kereskedelmi egységként nyilvántartott épület (mely évekig használaton kivül volt, de állagmegóvás miatt felújításra került kívül-belül). Jelenleg 4 külön bejárattal bíró egység van benne, szobák saját fürdőszobával és konyhasarokkal, szobánként külön mérőórákkal, szobánként 2-3 főnek alkalmas elszállásolási lehetőséggel. Érdeklődöm, hogy adószámos magánszemélyként bérbe adhatom-e áfa alanyi mentesként (más lakásokat ily módon számlázok). Számomra az nem egyértelmü jelenleg, hogy 1.) a földhivatali nyilvántartás szerinti funkciót (kereskedelmi egység: ami talán áfaköteles) kell-e nézni adó szempontjából, 2.) vagy a "hasznositás" funkciót, ami most bérbeadás lenne (nem szállásszolgáltatás, mert azt is folytatok, annak a feltételeit ismerem), 3.) továbbá, hogy adószámos magánszemélyként hasznosítható-e? Kiöszönöm válaszukat. M

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni abban,hogy az elengedett tagi kölcsön után a záró bevallás és beszámoló időpontjáig bevallott, majd azt követő napokban megfizetett illeték elszámolható-e a végelszámolás időszak alatti költségként még az azt záró bevallásban, illetve a záró beszámolóban. A végelszámolás alatt a társaság áfaköteles bevételt nem realizált. Ugyanakkor voltak áfát tartalmazó számlái (például számviteli és ügyvédi szolgáltatás). Áfaköteles bevétel hiányában ezen számlák áfatartalma a záró bevallás keretében visszaigényelhető-e? Számomra továbbra is érthetetlen, hogy a végelszámolás záró bevallása keretében miért nem vonható le a társaságiadó-alap 100 százalékáig az elhatárolt veszteség? Ha jól gondolom, jelenleg itt is él az 50 százalék levonhatósági szabály? Válaszukat várva segítségüket előre is köszönöm. K

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás felújít egy épületet. A magánszemély szomszéd szerződésben szolgalmi jogot alapít az alábbiak szerint: x Ft összeget fizet, melynek fejében a vállalkozás vállalja, hogy a szomszéd oldalán levő falra nem telepít semmilyen zajos szerkezetet (szellőzőt, klímát stb). A szomszéd magánszemély az összeget átutalja a vállalkozás számlájára. Az így megszerzett bevétel áfakötelesnek minősül-e, kell-e kiállítani róla számlát a magánszemély részére, illetve milyen módon kell könyvelni ezt a bevételt? Válaszukat nagyon köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaságunk 2007.02.15-én vásárolt egy üzlethelyiség besorolású ingatlant magánszemélytől. Az ingatlant a vásárlást követően bérbeadta, és ezen tevékenységre az áfakötelezettséget választotta. Az ingatlanon történő beruházások áfáját levonta. Az ingatlan értékesítése áfamentesen történik, mert e vonatkozásban nem választotta az adókötelezettséget. Kérdésem, hogy kell-e tárgyi eszköz áfakorrekciót készíteni? Az eladás előtti pillanatban választható-e az áfakötelezetté tétel, ha ezidáig nem értékesített ingatlant? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy most alakult kft. vásárol egy jelenleg panzióként nyilvántartott ingatlant. A kft. elsősorban munkásszállóként kívánja működtetni, kiadni a szobákat, folyamatos, éves szerződéssel. Szükséges-e átminősíteni az ingatlant, illetve melyik esetben – ha panzióként működik az ingatlan, vagy ha munkásszállóként működik – érvényesül a kedvezményes 18 százalékos adókulcs, illetve ez esetben is szükséges-e bejelentkezni a NAV-nál az ingatlan-bérbeadás áfakötelessé tételére, vagy ez esetben automatikusan áfaköteles, amennyiben a kft. nem alanyi mentesként alakul? A lakók (elszállásolt munkások) konyhai használatot is kapnának az alapvető szoba+mosdó ellátás mellett. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Van egy ilyen ingatlanja, amelyet ennek megfelelően hasznosít (áfás számlát állít ki, költségek áfáját levonja). A közelmúltban vásárolt magánszemélytől egy raktárépületet. Az ingatlant eddig nem adta még bérbe. Elképzelhető, hogy az ingatlant megvásárolnák a cégtől. Az értékesítés adómentes, tekintve, hogy csak a bérbeadásra választott adókötelessé tételt és a beszerzéshez nem kapcsolódott áfa? Ahhoz, hogy a későbbi értékesítés áfamentes maradjon (amennyiben az) szükséges-e, hogy a ráfordítások (például felújítás) áfáját ne helyezze levonásba? Vagy ilyenkor csak a beszerzéskor felmerült/fel nem merült áfát kell figyelni? Például ha egy kőművesmunka (nem építésiengedély-köteles) áfáját levonja, attól ő azt még áfamentesen értékesítheti? Sajnos nehezen eldönthető számomra, hogy abban az esetben, ha csak az ingatlan-bérbeadás lett adókötelessé téve, az ingatlan értékesítése nem, akkor miként lehet eljárni értékesítéskor, illetve a felmerülő költségekkor. Köszönöm

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mozgóbér és távolléti díj

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Menedzserszűrés munkavállalók részére

Surányi Imréné

okleveles közgazda

EPR-díj kötelezett, számlazáradék, bevallás

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink