Abban az esetben, ha a KATA-s egyéni vállalkozó áfa hatálya alá jelentkezik be, akkor a nyíltvégű pénzügyi lízing formájában "beszerzett" személygépkocsi havi díjainak áfaösszegét (a vállalkozás érdekében felmerült használat arányában) levonásba helyezheti, visszaigényelheti-e?
Tisztelt Szakértő! A következő problémával keresem meg: 1. Férj: mezőgazdasági vállalkozó, áfaalany, az áfabevallás az ő adószámán kerül benyújtásra. 2. Feleség: ingatlant ad bérbe pénzintézetnek. (Az ingatlan a feleség vállalkozásának a tulajdona.) Egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, amelyben benne vannak azok a mezőgazdasági tevékenységek is, amelyeket a férje gyakorol. Ő nem bocsájt ki számlát, és nem kap számlát a mezőgazdasági tevékenységre tekintettel. Jelenleg áfaalany.3. Bejelentett családi vállalkozók, személyi jövedelemadó-bevallásukban 50-50 százalékban szerepel az őstermelésből származó tevékenység. 4.A pénzintézet azt kéri, hogy lépjen ki az áfakörből, azért, hogy kevesebb legyen a bérleti dij összege. Kérdésem: kiléphet-e büntetlenül az áfakörből. Válaszát nagyon köszönöm! Szilasné
Az egyik leggyakoribb vállalkozási tevékenység a magánszemélyek körében a lakásbérbeadás. Előfordulhat, hogy munkaviszonyból származó jövedelem, nyugdíj vagy akár a rokkantsági ellátás mellett kerül sor lakás bérbeadására. Jelen összefoglalónkban ezen jövedelem közterheinek kölcsönhatására térünk ki (a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásból, fizető vendéglátó tevékenységből, illetve termőföld-bérbeadásból származó bevételből keletkező jövedelem kivételével, melyek külön adózó jövedelemnek számítanak).
Tisztelt Szakértő! Gépjármű kereskedő EU-tagállamból továbbértékesítési céllal gépjárművet szerez be. Egyébként az Áfa tv. XVI. alfejezetének rendelkezései alapján adózik - (különbözeti adózás). A tagállami - igazoltan gépjármű kereskedő (eladó) netto módon állít ki számlát, így a belföldi kereskedő (vevő) nem fizet és így levonásba sem helyezi az áfát. Kérdésem: hogyan alakul a belföldi gépjárműkereskedő áfafizetési kötelezettsége, ha a gépjárművet nem adóalany magánszemély részére,továbbá adóalany részére, illetve belföldi gépjármű kereskedő (különbözeti adózás hatálya alatti, illetve általános szabályok szerint adózó) részére értékesít, aki szintén továbbértékesítési céllal szerzi be a gépjárművet. Válaszát előre is köszönöm!
Kft szeretné eladni a tulajdonában lévő ingatlant. Eddig bérbeadta, a bérbeadás tevékenységére áfamentességet választott. A kérdésem, hogy az ingatlan eladásakor kell-e áfát felszámítania a számlán a vevője felé..
Evás bt. két tag, beltag a saját kft-ben alkalmazott, kültag rendes nyugdíjas, de kis bevételű 100e/hó evás egyéni vállalkozó is. A bt. bevétele, kb 8-9 millió/év+áfa . A bevétel várhatóan csökken is 2013-ban. Az áfa megmarad? Ha igen akkor a költség áfája levonható lesz? Ha át akar térni ehhez december 20-áig ki kell lépni az evából, tehát nem lehet nekünk bármikor átlépni katába?
Orvosi tevékenységet végző Kft.-szeretne belépni az eva alá. Az lenne a kérdés hogy, ha az orvosi szolgáltatás áfamentes Evásként hogy kell a számlát kiállítani? Áfával vagy áfa nélkül? Az evás számla áfát is tartalmaz. És mi lesz az eva alapja, ami után a 37 százalékot fizetni kell?
Társaságunk műholdas követési szolgáltatást vesz igénybe gépjárműparkjára, melyben személygépjárművek és tehergépjárművek is vannak. A szállító által kiállított számla áfatartalmát teljes egészében levonásba helyezzük (a szgk nyomkövetés díjának áfa vonzatát is), mivel álláspontom szerint a szolgáltatás nem minősül az Áfa tv. 124.§ /2/ bekezdés b.) pontja szerinti szgk üzemeltetésnek/fenntartásnak. Szerintem ez egy biztonsági szolgáltatás - csakúgy, mint egy telephely őrzés - ezáltal az áfa levonhatósága nem lehet kérdéses. Az Ön véleménye szerint az adóhatóság elfogadja ezt a gyakorlatot, vagy el kellene különíteni a szgk és tgk követésének áfáját le nem vonható és levonható részre?
A belföldi fordított adózás előleg számlájával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Helyesen gondolom-e az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés a) pontja alapján, az adóalanyt számlaadási kötelezettség terheli abban az esetben, ha részére egy másik adóalany előleget fizet, függetlenül attól, hogy az előleg átvételéhez/jóváírásához adófizetési kötelezettség nem kapcsolódik.Az áfatörvény 159.& (3) pont: A (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésnek, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékbe az előleg beszámítható.Kérdésem a hivatkozott utolsó bekezdés alkalmazható-e a fordított áfa előleg számlára,mind a számla kibocsátó, mind a számla befogadó esetében, vagyis szerepelhet-e az előleg számlán minden olyan adat, melyet a fordított adózással kapcsolatosan a törvény elő ír. Pl. -az áfát a vevő fizeti-Válaszukat megköszönöm.Tisztelettel:
Ha a vállakozás viszonteladóként értékesít és ehhez az ügylethez kapcsolódóan előleg számlát bocsát ki, helyesen járunk-e el ha az előleg számlában nem tüntetünk fel áfát ?
Áfatörvény viszonleladókra vonatkozó adólevonási joggal kapcsolatban kérném a véleményét, különösen a kövzetett költségekre tekintettel. Ezzel kapcsolatban sajnos többféle állaspont látott napvilágot akár szakmai fórumokon is.
Fordított áfás termék beszerzése esetén mivel az áfát a vevő fizeti, a termékre eső áfa összegét bevallja az áfa 01-es lap 29. soron, alap és áfa összege.Viszont a beszerzéskor a levonható áfa összegét arányosítani kell, mivel nem tudja eldönteni a szervezet hogy áfás, vagy nem áfás tevékenységéhez használta fel pl a búzát. Az arányosítást 01-02 68-sorban kell szerepeltetnie. Ha ez igy van, akkor ebben az esetben a beszerzett búza után be kell vallani fizetni az áfát, viszont levonni csak arányosan lehet.Jól gondolom?
Az egyesület alapszabályában cél szerinti tevékenységként szerepel a bérvadásztatás. Az egyesület az általános szabályok szerint áfabevallóA bérvadásztatásnak van áfatartalma, amit be is vall, és az áfás bevételre eső arány alkalmazásával a költségeket arányosítva visszaigényli az áfát. Mivel a költségeket nem tudja szétválasztani, hogy melyik áfás, ill nem áfás tevékenysége érdekében merült fel. Helyesen jár-e el.
Egy vadásztársaság belterületi ingatlant, telket vásárolt az önkormányzattól áfásan.Vadászházat szeretne rá építeni.Áfás a vadásztársaság.Csak cél szerinti tevékenysége van, de abból a bérvadásztatás áfás, tehát az áfát le tudná vonni.Visszaigényelhető-e ebben az esetben a telek áfája, és ha igen akkor arányosítani kell a bevétel arányában, és csak az áfás bevételre eső részarány százalékával arányosított visszaigénylést lehet alkalmazni???
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték