Tisztelt Szakértő! Adott egy 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft., amely működési célú támogatást kap az önkormányzattól; jellemzően épület-karbantartásról van szó. Kérdésem az lenne, hogy levonható-e az épület-karbantartások miatt felmerült költségszámlák áfája? Más vállalkozói tevékenységből egyelőre nincs bevétele a kft.-nek. Köszönjük mielőbbi válaszukat! Tisztelettel: Csóti Éva
Ügyfelem (kft.) székhelye 6 hónapja megváltozott, a szállító most szerzett tudomást erről a tényről. A korábbi 6 havi (6 darab) számláját sztornózta, helyette eredeti teljesítési idővel, eredeti fizetési határidővel, mostani számla keltével adott új számlákat. Jogos-e ügyfelem részéről az eredeti teljesítési időpontban történő áfalevonás? Üdvözlettel, CsK
A sertéshús áfájának csökkentése miatt kevesebben vettek csirkehúst, így kénytelen voltak csökkenteni annak is az árát.
Egy közúti árufuvarozással foglalkozó kft. az üzemanyag beszerzését a sofőröknek átadott, gépkocsira, rendszámra kiállított üzemanyagkártya segítségével bonyolítja. Az üzemanyagot értékesítő cég havonta két számlát állít ki, az elsőt az elszámolási időszak 15-én, a másodikat az elszámolási időszak utolsó napján. A beérkező számla dátumai: például január hónapban az első számla kelte 01. 15., elszámolás dátuma (ez a megnevezés szerepel a számlán) 01. 15., fizetési határidő 30 nap. A második számlánál a számla kelte 01. 31., az elszámolás dátuma 01. 31., a fizetési határidő pedig 30 nap. A számlabefogadó kft. havi áfabevalló, melyik időszakban állíthatja be a fenti két számla áfatartalmát levonható áfaként?
Tisztelt Szakértő! Egy magyar adóalany (A) csomagoló anyagot gyárt, s azt értékesíti egy osztrák adóalanynak (B). Eddig kiszállította az országból az osztrák adóalany részére a gyártott termékeket, a csomagolóanyagot. Azonban az osztrák adóalany most egy másik magyar céggel bérmunkát végeztet (C), amihez szüksége van ilyen csomagoló anyagra. Az osztrák partner kérése, hogy ügyfelünk, a magyar adóalany (A) egyből a másik magyar adóalany telephelyére (C-hez) szállítsa a csomagoló anyagot, mert (C) azt egy bérmunkához felhasználja, s a terméket ebben a csomagoló anyagban szállítja ki Ausztriába. Kérdésünk, hogy ebben az esetben (A)-(B) közötti értékesítésre alkalmazhatjuk-e a közösségi termékértékesítés mentes szabályát úgy, hogy a kiszállítás később történik meg, és azt nem ügyfelünk végzi? Vagy ez az értékesítés adóköteles, és az osztrák félnek adóregisztrációs eljárást követően van lehetősége visszaigényelni az áfát? Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Külföldi beszállítótól tegnap érkezett hozzám egy novemberi teljesítésű számla. Érdeklődnék, hogy szükséges-e az önrevízió ebben az esetben november hónapra?
Tisztelt Szakértő! Két eset lenne, melyben kérném a segítségét a helyes eljáráshoz: 1. alanyi mentes egyéni vállalkozó szolgáltatást vesz igénybe, egy másik, közösségen belüli tagállambeli vállalkozótól, akinek van EU-adószáma. A magyar egyéni vállalkozónak eddig nem volt közösségi adószáma. A 2. eset, amikor egy Angliában bejegyzett társaság számláz egy magyar székhelyű, közösségi adószámmal nem rendelkező áfaalanynak üzletviteli tanácsadást, úgy, hogy az angol cégnek sincs közösségi adószáma, a számlán áfát nem tüntet fel (0 %). Mi a teendő, kérni kell-e a közösségi adószám megállapítását, milyen bevalláson történik az elszámolás, illetve keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, érvényesíthető-e levonási jog? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégtelefon magánhasználatával kapcsolatos a kérdésem. A vállalkozás a bruttó telefondíj 30 százalékát a munkavállalóval szembeni kötelezettségnek írja elő, és azt a havi munkabéréből le is vonja, tehát költséget nem számol el. A maradék 70 százalékot bontja 70-30 arányban levonható és nem levonható áfatartalmú költségre. Helyesen jár el, ha a magánhasználat után nem fizet adót? Itt cégtelefonadóra vagy áfára gondolok. Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk magyarországi követségeken, de EU-s országokban végez felújítási munkákat. Cégünk alvállalkozóként dolgozik, ugyanakkor alvállalkozót foglalkoztat. Kérdés: fővállalkozó a szerződésben az áfatörvény 39. §-ára hivatkozik. A feléje kibocsátott számlában áfát kell-e feltüntetni? A mi alvállalkozónk áfás vagy áfa nélküli számlát állít ki részünkre? További adózás az EU-s országban felmerül-e részünkről? Mi a teendő?
Olvasónknak szerencséje van, módjában áll huzamosabb ideig külföldön élni, állampolgársága továbbra is magyar, és nem is szeretné feladni itthoni lakását. Hogy ne álljon üresen, kiadná, mondjuk hétvégékre, 3-4 napra. Kell neki adószámot váltania? Ha igen, hogyan kell adóznia? Surányi Imréné adószakértőnk válaszol.
A magyar fogyasztók jártak jól a sertéshús áfájának csökkentésével – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
Minden részletet megtudhat az eva-bevallásokkal kapcsolatos összes teendőről, beleértve a szüneteltetőket, a fordított adózás alá esőket, és azt is, ha az eva-alanyiság év közben megszűnt, de kitérünk a vagyon kivonása utáni kötelezettségekre és még sok másra is.
Ügyfelünk közhasznú nonprofit társaságként működik. A közhasznú tevékenységből származó bevételei nem fedezik a működési költségeket, ezért tulajdonosa támogatási szerződés keretében a működési költségeire támogatást biztosít. A támogatást kizárólag az alaptevékenysége során felmerülő, jóváhagyott költségekre lehet elszámolni, további megkötés e tekintetben nincs. Az áfa elszámolása során eddig úgy jártunk el, hogy a tételes elkülönítés szabályait alkalmaztuk, és a támogatásból finanszírozott tételek áfatartalmát nem helyeztük levonásba. Az ügyvezetés ez évi tájékozatása szerint 2016-ban támogatásból kizárólag bér és az ahhoz kapcsolódó közterhek kerülnek elszámolásra, és áfa-arányosítására nem lesz szükség. Kérdésem: megtehetjük-e, hogy az áfatörvény 123. § (2) bekezdésére hivatkozva a tételes nyilvántartást alkalmazunk, amelyből az derül ki, hogy nincs arányosítási kötelezettség, mert a támogatás teljes összege a személyi jellegű költségekkel szemben került elszámolásra?
Tisztelt Szakértő! Adott cég a megalapulást követően nem végzett gazdasági tevékenységet, nem volt bevétele. A cég végelszámolás alá került és a tulajdonában összesen 1 db laptop tárgyi eszköz van. A laptop a cég tulajdonosáé lesz a végelszámolás végén. Helyesen járok-e el, ha a gazdasági tevékenység hiányában a cég működése és végelszámolása során nem vonok le áfát, továbbá a végelszámolás zárásakor a tárgyi eszköz után nem írok elő áfakötelezettséget és ezzel megegyező összegben követelést a tulajdonossal szemben? Segítő válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy milyen módon igényelhető vissza magánszemélyek részére az önerős lakásépítés áfája 5 millió forintig? Az építőanyag és építési szolgáltatások számlái 2015-ben a számlavezető banknak lettek leadva, ez alapján utalták a hitelösszeget. Úgy hallottam, hogy az Államkincstár erre a számlára utalná vissza. Mi állami támogatást nem vettünk igénybe, piaci kamatozású lakáshitel segítségével építkeztünk. A NAV felé mi magánszemélyként nem nyújtottunk be áfabevallást. Úgy tudom visszamenőleg 2015-re is visszaigényelhető az áfa, szeretnénk tájékozódni, hogy ez milyen módon lehetséges. Köszönettel: Kovács I.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték