16 találat a(z) üzletszerű tevékenység cimkére
Társasház építése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a segítségét. Adott egy telek. Négylakásos társasház építése és eladása a cél. Azt szeretném kérdezni, hogy ezt megtehető-e magánszemélyként? Ebben az esetben hogyan kell adózni a megszerzett jövedelem után? Vagy ez üzletszerű tevékenységnek minősül, így mindenképpen választani kell valamilyen vállalkozási formát? Köszönettel.
Ingatlan-bérbeadás üzletszerűen?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ingatlan-bérbeadással kapcsolatos kérdésben kérem állásfoglalásukat: Egy magánszemély 3 ingatlannak a tulajdonosa, melyből kettőt hosszú távú (nem AirBNB jellegű) bérbeadással, adószám nélküli magánszemélyként, áfa nélkül hasznosít, egyet sajátként lakik. Ez a magánszemély további 5 lakást kíván megvásárolni és szintén hosszú távú bérbeadással (a bérleti szerződések 1 évesek) hasznosítani. 1. Adózhat-e ez a magánszemély a 7 kiadandó lakása után továbbra is adószám nélküli magánszemélyként 10%-os költséghányad alkalmazásával, 15%-os szja-val önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként, vagy ez a 7 lakás már kimeríti az "üzletszerűség fogalmát" és másképpen szükséges adóznia? Ha utóbbi, akkor mi a helyes eljárás? 2. A bérbeadás mellett, attól függetlenül lehet-e ez a magánszemély mellékállású egyéni vállalkozó kata adózással más tevekénységre (itt majdnem eléri a 12 millió forintos maximális keretet)? Köszönettel.
Üzletszerű gazdasági tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét. Egy magánszemély több ingatlannal (lakással) rendelkezik. Ezeket magánszemélyként bérbe adja és fejében bérleti díjat szed, melyet bevall és megfizeti utána a 15%-os szja-t. A kérdésem, hogy van-e törvényi akadálya a bérbeadásnak magánszemélyként több lakás (mondjuk 5 db) esetén vagy ez már kimeríti a törvény által megfogalmazott üzletszerű gazdasági tevékenység fogalmát és valamely gazdálkodási forma (egyéni vállalkozás vagy társaság) keretein belül kell folytatni a tevékenységet? A NAV-nak van-e arra határozott állásfoglalása, hogy mit tekint üzletszerű gazdasági tevékenységnek? Egyáltalán ebben az esetben kell-e ezzel foglalkozni? Segítségét előre is köszönöm!
Kölcsön – Hpt. 2. rész
Kérdés
4. Pl. Kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 6-7 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt „B Kft.-nek”, „C Kft.-nek” és tulajdonosainak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). 5. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 1-2 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt mind „B Kft.-nek”, mind a „C Kft.-nek” és mind pedig a tulajdonosoknak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). Az „A Kft.-től” kamatmentesen a vállalkozások – külön-külön – évente 1-2 alkalommal előre meg nem határozott ügyletre kapott kölcsönök esetében üzletszerűnek minősül? 6. Pl. ha „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt a többi vállalkozásnak és az ügyletek eltérőek egymástól. „B Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meghatározott célra és összeget évente 1 alkalommal. „C Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meg nem határozott célra évente 1 alkalommal. Tulajdonos kap kölcsönt előre nem meghatározott célra évi 1 alkalommal. 7. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott és évente 4-5 alkalommal ad kölcsönt „A Kft.” „B Kft.-nek”! A rendszeresség tekintetében csak „A” és „B” Kft ügyleteket kell vizsgálni vagy a 4. számú példa esetében „A Kft.” rendszerességét globálisan kell megvizsgálni? 8. Pl. az üzletszerű tevékenység alól kivételt képez a munkavállalói kölcsön. A munkavállalónak folyósított kölcsön alátámasztása kötelező? Milyen célra adható?
Kölcsönnyújtás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ugyanazon tulajdonosi körrel (nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak) rendelkező vállalkozások között likviditási problémák megoldására adnának kölcsönt, ami sok esetben rövidtávú, évente több alkalommal és előre nem meghatározott ügylet lenne. A társaságok egymással más jogviszonyban nem állnak. Az üzletszerű tevékenység a Hpt. 6. § 116. pontja értelmében: "az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.” Kérdés: Mit kell érteni az előre egyedileg meg nem határozott ügyletek esetében (miket kell itt megvizsgálni)? A rendszeresség esetében egy naptári évet kell figyelni? Mi alapján dönthető el, hogy hány alkalommal adható a kölcsön? Egy adott („A” Kft.) vállalkozás esetében globálisan kell megvizsgálni a rendszerességet vagy külön-külön szerződő felekként? Az alábbi példákban összegeztem egy pár kérdést, amelynek megválaszolása segítene a jogi értelmezésben. Üzletszerű tevékenységnek, illetve engedélyköteles tevékenység alá tartozik? 1. Pl. „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt „B kft.-nek”, előre meghatározott ügyletre és évente több ügylet történik. 2. Pl. „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt „B kft.-nek”, előre meghatározott ügyletre és évente egy ügylet történik. 3. Pl. „A Kft.” Kamatmentesen ad kölcsönt „B kft.-nek”, előre nem meghatározott ügyletek esetén és évente többször megismétlődik. 4. Pl. Kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 6-7 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt „B Kft.-nek”, „C Kft.-nek” és tulajdonosainak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). 5. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott ügyletre, évente 1-2 alkalommal az „A Kft.” kamatmentes kölcsönt nyújt mind „B Kft.-nek”, mind a „C Kft.-nek” és mind pedig a tulajdonosoknak (esetükben is azonos a tulajdonosi kör és nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak). Az „A Kft.-től” kamatmentesen a vállalkozások – külön-külön – évente 1-2 alkalommal előre meg nem határozott ügyletre kapott kölcsönök esetében üzletszerűnek minősül? 6. Pl. ha „A Kft.” kamatmentesen ad kölcsönt a többi vállalkozásnak és az ügyletek eltérőek egymástól. „B Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meghatározott célra és összeget évente 1 alkalommal. „C Kft.” kap kamatmentes kölcsönt előre meg nem határozott célra évente 1 alkalommal. Tulajdonos kap kölcsönt előre nem meghatározott célra évi 1 alkalommal. 7. Pl. kamatmentesen, előre nem meghatározott és évente 4-5 alkalommal ad kölcsönt „A Kft.” „B Kft.-nek”! A rendszeresség tekintetében csak „A” és „B” Kft ügyleteket kell vizsgálni vagy a 4. számú példa esetében „A Kft.” rendszerességét globálisan kell megvizsgálni? 8. Pl. az üzletszerű tevékenység alól kivételt képez a munkavállalói kölcsön. A munkavállalónak folyósított kölcsön alátámasztása kötelező? Milyen célra adható?
Adószámos magánszemély ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatás adni arra vonatkozóan, hogy ha egy adószámos magánszemély ingatlan-bérbeadási tevékenységgel rendelkezik, vásárol 34 db egymás mellett levő garázst és azt mind bérbe is adja, akkor azt ő mint magánszemély bérbeadhatja vagy az már üzletszerű tevékenységnek fog minősülni? Mekkora mennyiségnél van korlát? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy hogyan kell majd neki a garázs bérbeadását kiszámlázni? Válaszát köszönöm!
Tenyésztőtől kutyafelvásárlás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban feltett, azonos című kérdésemre szeretnék pontosítást kérni: Abban az adott kérdésben kérem segítségét, hogy FELVÁSÁRLÁSI jegyet vagy VÉTELI JEGYET vagy MÁS EGYÉB SZÁMVITELI BIZONYLATOT kell kitölteni a felvásárló cégnek, ha a kérdésben megjelölt magánszemélyek azt nyilatkozzák, hogy nem üzletszerű a tevékenység? Köszönöm válaszát!
7-es adószám
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a 7-es adószámot inkább a nem üzletszerű tevékenységhez szokták kiváltani. Kérdésem az lenne, hogy konkrétan mi számít üzletszerű tevékenységnek? Ha egy magánszemély, aki ingatlan-bérbeadásra váltja ki az adószámot, s ebből van két éven keresztül rendszeres bevétele (cégnek és magánszemélynek is), akkor ez alapján annak számít-e? Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm!
Karácsony előtti nagytakarítás: így adhatja el a kinőtt, megunt cuccait
Cikk
A karácsony előtti őszi nagytakarítás során is rengeteg holmit kiselejtezünk, amelyek még jó állapotban vannak, és mások számára hasznosak lehetnek. Egyre népszerűbb kiárusítási forma az úgynevezett garázsvásár, ahol magánszemélyek értékesítik megunt dolgaikat, műszaki cikkektől, ruháktól kezdve a bútorokig, könyvekig sokféle holmin próbálnak így túladni. Cikkünkben összefoglaljuk az említett ingóságok értékesítésére vonatkozó adózási szabályokat.
Őstermelő, magánszemély, vállalkozó: így árulhat saját virágot
Cikk
Jeles névnapok, ünnepek alkalmával elborítják a piacokat, virágüzleteket a csokrok, koszorúk és cserepes dísznövények. Ilyenkor még az utcasarkokon, aluljárókban, sőt gyakran a kertes házak kapujában is kínálják a virágokat. Cikkünk a virág- és dísznövénytermelő, -értékesítő magánszemélyekre vonatkozó legfontosabb adózási szabályokat ismerteti.
Áfa, szja és eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély haszonbérbe ad mezőgazdasági földeket művelésre, és hosszú távú bérleti szerződéssel sok-sok helyrajzi számú kül- és belterületi, zártkerti építési telkeket ad használatba bérbe vevőknek, akik a területeken többféle funkcióra épületeket építenek rá. Ez a tevékenysége már üzletszerűnek minősül. A magánszemély nem kíván bejelentkezni az áfatörvény hatálya alá, így, ha jól tudom, nem szükséges adószám a tevékenységhez. Kérdésem, hogy ebben az esetben a magánszemélynek milyen szja- és ehofizetési kötelezettsége van, figyelembe véve azt, hogy van egy főállású munkaviszonya és pár év múlva öregségi teljes nyugdíjas lesz. Mit kell neki tennie akkor, ha az üzletszerűség miatti áfa (?) körbe szeretne bekerülni, és ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettségei támadnak?
Áfa, szja és eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély haszonbérbe ad mezőgazdasági földeket művelésre és hosszú távú bérleti szerződéssel sok-sok helyrajzi számú kül- és belterületi, zártkerti építési telkeket ad használatba bérbe vevőknek, akik a területeken többféle funkcióra épületeket építenek rá. Ez a tevékenysége már üzletszerűnek minősül ,és meghaladhatja az alanyi áfamentesség határát az évi bevétele. Kérdésem, hogy ebben az esetben a magánszemélynek milyen szja- és ehofizetési kötelezettsége van, figyelembe véve azt, hogy van egy főállású munkaviszonya és pár év múlva öregségi teljes nyugdíjas lesz. Mit kell neki tennie, hogy az üzletszerűség miatti áfa (?) körbe kerüljön?
Adott kölcsön kamata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság egy független gazdasági társaságnak kölcsönt nyújt. Jogszabályoknak megfelelően járnak-e el a következő esetekben? 1.) A szerződésben rögzítik, hogy az ügylet után kamat nem jár. 2.) Ha mégis a kamat mellett döntenek, akkor megfelelő-e, hogy a jegybanki alapkamattal számolnak (természetesen ezt rögzítenék a szerződésben is)? Illetve további kérdésem lenne még, hogy mikor mondható üzletszerűnek a kölcsön nyújtása, amely már engedélyköteles lenne? Köszönettel
Adószámmal, de nem vállalkozásként végzett gazdasági tevékenység
Kérdés
Kedves Sinka Júlia! Köszönöm sokrétű válaszát, azonban úgy érzem, hogy a konkrét kérdésemre nem érkezett megnyugtató válasz. Kérdésem során alapfeltételezésem volt az üzletszerűség, a tartósság, a rendszeresség. Pusztán az a körülmény, hogy megbízás nélkül, önállóan (a tevékenység eredményét szabadon meghatározva, eladásra) vagy kizárólag megbízásra (a tevékenység eredményét nem szabadon meghatározva, hanem a megbízó előírásai alapján) végzem a tevékenységet, befolyással bír-e arra, hogy végezhető-e tevékenység adószámmal is vagy csak kizárólag vállalkozásként? Válaszát megköszönöm, Pap Ernő Csatolom eredeti kérdésemet: Tisztelt Adózóna! Amennyiben magánszemély gazdasági tevékenységet kíván folytatni (üzletszerűen, tartósan, független formában, bevétel elérési céllal), de nem önállóan, hanem megbízás alapján, úgy az végezhető-e pusztán adószám birtokában, vagy csak egyéni vagy társas vállalkozási formában? Amennyiben ugyanazon magánszemély teljesen önállóan saját kockázatra kíván tevékenységet folytatni, tehát nem megbízás alalpján, úgy az végezhető-e pusztán adószám birtokában, vagy csak egyéni vagy társas vállalkozási formában?
Jó hír a vaterázóknak - van esély a revizorok ellen
Szakértői Kommentár
Van egy jó hír és egy rossz hír a „Vaterásoknak”. A jó hír az, hogy a jogalkotó egyértelművé tette, hogy az elmúlt években az adóhatóság törvénysértően minősítette üzletszerűnek az Szja törvény szempontjából a magánszemélyek aukciós portálon történő ingó értékesítéseit. A rossz hír az, hogy 2012-től változnak az ingó értékesítés üzletszerűségére vonatkozó feltételek. Mit jelent mindez a gyakorlatban
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
