20 találat a(z) üzletrész-értékesítés cimkére

Ingatlannal rendelkező társaság üzletrész-értékesítése Kérdés

Alapítvány tao-kötelezettsége Kérdés

Üzletrész-értékesítés Kérdés

Egyszemélyes kft.: üzletrész értékesítése v. jegyzett tőke emelése? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy dönt, hogy a társaság működésébe újabb tagokat vonna be. Jól gondolom-e, hogy ha a jegyzett tőke összege nem változik, akkor az üzletrész értékesítése magán vagyonként mozog, a kft. egyedüli tagja magánszemélyként – amennyiben a névértéknél magasabb értéken értékesíti az üzletrészt – árfolyamnyereséget szerez. Hogyan állapítható meg a cég üzletrészének értéke? Ebben az esetben a társaságba pénzösszeg befizetése nem történik. Lehetséges-e az a megoldás, hogy az egyszemélyes kft.-be úgy lépnének be új tagok, hogy a társaság jegyzett tőkéje emelkedik a belépő tagok befizetése által, ezáltal a társaság tulajdonosainak tulajdoni hányada megváltozna. Mivel a korábban egyszemélyes kft többszemélyessé válik, mi történik ilyenkor a felhalmozott eredménytartalékkal? A társaság bármelyik tulajdonosa dönthet úgy, hogy a társaság részére véglegesen pénzeszközt ad át? Van-e ennek bármilyen adóügyi vonzata? Van-e valamilyen jogi korlátozása annak, hogy melyik tulajdonos, mekkora összeget adhat a cégnek tőketartalékként? Köszönöm válaszukat!

Üzletrész-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági kft. valamikor az egyik tagtól 50 százalékos (4070 eFt értékű üzletrészt 2030e forintot) névértéken visszavásárolta az üzletrészét. Most egy másik tag 4070 eFt-ért kivásárolja a kft.-ből a 2030 eFt névérértéken nyíllvántartott üzletrészt. A könyvelésben hogyan kell lerendezni, hogyan kell szerepeltetni az üzletrész-csökkenést, vagy csak simán 2030 eFt-on tartom nyílván? De ez hogyan befolyásolja a jegyzett tőkét, ami szerintem a tulajdonosok üzletrészének az összege. Kérem, kontírozva szíveskedjék leírni. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Huéber Józsefné

Üzletrész-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. egyik tulajdonosa értékesítené üzletrészét. Az alapítás készpénzzel történt, a cég pénztárába befizetett 200 ezer forintot. A cég 2015-ben törzstőkét emelt az evás időszakban keletkezett eredménytartalékból, a tulajdonos üzletrészének névértéke így 1 millió 200 ezer forint lett. A cég saját tőkéje jelenleg 500 ezer forinttal haladja meg a jegyzett tőkét, tárgyi eszközei nincsenek, jelentős követelés-, kötelezettségállománnyal nem rendelkezik, jelenleg évi 500 ezer forint az adózott eredmény. Amennyiben most eladja az üzletrészét 1 millió 200 ezer forintért, keletkezik adófizetési kötelezettsége?

Veszteségelhatárolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy termelőcég tulajdonosai 50-50%-ban értékesítették üzletrészt-tulajdonukat. Majd az új tulajdonosok 50-50% újra értékesítették a az üzletrészüket. Ebben az esetben a meglévő veszteséget a következő években felhasználhatják-e?

Üzletrész-értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatás áfája Kérdés

"A" Kft. ügyvezetője vevőt hozott "B" Kft. üzletrészére. A tulajdonosváltozás ügyintézése folyamatban van. "A" Kft. ezt a közreműködést le fogja számlázni "B" Kft.-nek, a kérdésem az, hogy ezt megteheti áfamentesen? Ha igen, emiatt a mentes értékesítés miatt kell arányosítani a levonható áfát?

Üzletrész-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat: Egy kft. egyik tagja értékesítette tulajdonrészét a másik tulajdonosnak. A jegyzett tőke könyv szerinti értékén, 1500 ezer forintért (jegyzett tőke 3 millió Ft 50-50% tulajdonosi hányad). Az üzletrész adás-vételi szerződéssel magánszemélyek közötti történt értékesítés után egyszemélyes kft. lett a gazdasági társaság. Az üzletrész piaci értéke, melyet közbenső mérleg alapján állapítanak meg, az értékesítéskor a saját tőke arányos részének figyelembevételével 5000 ezer Ft forint. Az üzletrészt megvásárló tulajdonos az 5000 ezer Ft forint és a 1500 ezer Ft különbsége 3500 ezer Ft-ot egyéb jövedelemként leadózza az szja törvény 28. § (7) bekezdése, illetve az Eho törvény 3. § (1) bekezdésben írtak alapján. A kft. könyveiben az eredménytartalék része marad a leadózott 3500 ezer Ft, amennyiben a későbbiekben a tulajdonos a teljes eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozza el, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, illetve keletkezik-e újabb adófizetési kötelezettsége a korábban egyéb jövedelemként megadózott 3500 ezer forint után?

Üzletrész-értékesítés szokásos piaci érték alatt Kérdés

A kft. üzletrészét családtagok birtokolják, de egy családtag vinné tovább egyszemélyes kft.-ként a céget, a többiek üzletrészét megvásárolná. Kérdésem, hogy az üzletrészt a szokásos piaci értéken lenne szabályos értékesíteni, ha az értékpapírt a családtagok a megszerzéskori értéken adják el egymás között, akkor milyen hátrányos következménye lenne, adó, illeték vonatkozásában? A cég nyereségesen működött, a saját tőkéje a jegyzett tőkén felül van jelentősen.

Ausztriai üzletrész értékesítése Kérdés

Osztrák cégben lévő üzletrészét kívánja értékesíteni a magyar tulajdonos. Árfolyamnyereség esetén hol adózik, és milyen adók terhelik?

Üzletrész-értékesítés ellenértéke jövőbeni bevételből részesedés esetén Kérdés

Társaságunk egy másik társaságban lévő részesedését értékesíti. Ellenértékként a jövőbeni bevételek (a következő 7 év) meghatározott százalékára (10 %) tartunk igényt, évenkénti elszámolással. A szerződés mellékletét képezik a pesszimista és optimista bevétel becslésére vonatkozó számítások. Kérdésem az, hogy ilyen esetben az üzletrész-értékesítés ellenértékeként milyen összeget szerepeltessek a könyveinkben? (Fix összeg nincs meghatározva, csupán a leendő bevétel 10 %-a van kikötve). Köszönöm válaszát!

Törzstőkecsökkentés után üzletrész-értékesítés Kérdés

A kft.-nek több cég, és több magánszemély tulajdonosa van. Az évek folyamán a kft. jelentős veszteséget halmozott fel. A tulajdonosok a jegyzett tőke csökkentése mellett döntöttek (eredménytartalékkal szemben számolták el). 1. A tőkecsökkentés esetében a korábban teljesített pótbefizetést is kellett volna arányosan csökkenteni (a pótbefizetést pénzben teljesítették, és lekötött tartalékként került kimutatásra a kft. könyvelésében)? 2. Mivel a tőkecsökkentésnél jövedelem nem került kifizetésre a tagok részére, így a kft. nem számolt el semmiféle közterhet. Helyesen tették így? A tőkecsökkentést követően a társaság tőkeemelés mellett döntött. Sajnos az ebből származó forrást is felélte, és ismét tőkecsökkentést kellett elhatároznia és végrehajtania a tagoknak. Időközben a társaság tulajdonosi köre változott, mert egyes tulajdonok értékesítették az üzletrészüket. Jelentkezett a kft.-re egy vevő, aki rendkívül jelentős vételárat fizetne (a vételár jóval a kft. mérlege alapján reális vételár felett van). 3. A társaság jelenlegi magánszemély tulajdonosa, aki a kft. számára ismeretlen áron vette meg a tulajdonrészét a korábbi tulajdonostól, a tőkecsökkentést követően, egy esetleges eladás során mi után fog adózni, illetve a kft. mit tekintsen szja- és eho- alapnak? A magánszemély tulajdonosoknak nyilatkozni kell arról. hogy mennyiért jutottak hozzá jelenlegi tulajdoni részükhöz, vagy az szja és az ehoalapja a tulajdonosra jutó vételárrész az üzletrész névértéke közti különbözet lesz?

Üzletrész-értékesítés tagok között Kérdés

Kft.-tagok egymás között üzletrészt értékesítenek névértéken. Milyen adókötelezettsége van az eladónak, a vevőnek, a társaságnak? A kft. saját vagyona meghaladja a törzstőkét, eredménytartalék van.

Üzletrész-értékesítés – pótbefizetés Kérdés

Tisztelt Surányi Imréné! A következő kérdésben kérem a Tisztelt Adószakértő Asszony állásfoglalását. Ügyfelem 2013. évben értékesítette a 3 millió törzstőkével alapított társasága üzletrészét 44 millió 200 ezer forintért. A társaság részére 2009. évben pótbefizetést teljesített 20 millió forint értékben. A pótbefizetést tévesen tőketartalékra és nem lekötött tartalékra könyvelték. A könyvelés javítására nincs módja, ráhatása a társaság értékesítését követően. Az üzletrész értékesítése után árfolyamnyereség miatt adózni köteles. Az Szja tv 67. § (9) bekezdés ac) pontja értelmében a törzstőke összegével az üzletrész vételára csökkenthető. A kérdésem arra irányul, hogy az Szja tv. 67. § (9) bekezdés bb) pontja értelmében a pótbefizetés tekinthető-e, és ha igen, mely indokok alapján az értékpapír (üzletrész) tartásával összefüggő kiadásnak, és emiatt az üzletrész vételárából levonható-e? Mindezekre vonatkozóan a személyijövedelemadó-bevallás elkészítését megelőzően az Adózóna oldalán találtunk rá az Ön adószakértői válaszára. Ez alapján történt az adóbevallás elkészítése, a 20 millió forint pótbefizetés tehát az üzletrész vételárából a 3 millió forintos törzstőke értéke mellett levonásra került, és a 21 200 000 forint után a személyi jövedelemadót ügyfelem megfizette. A kérdés megválaszolása azért nagyon fontos és sürgős, mert az ügyfelem ellen jelenleg egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés van folyamatban.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás egyéni vállalkozó – NAV-ellenőrzés

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close