40 találat a(z) üzletrész-értékesítés cimkére
Ausztriai üzletrész értékesítése
Kérdés
Osztrák cégben lévő üzletrészét kívánja értékesíteni a magyar tulajdonos. Árfolyamnyereség esetén hol adózik, és milyen adók terhelik?
Üzletrész-értékesítés ellenértéke jövőbeni bevételből részesedés esetén
Kérdés
Társaságunk egy másik társaságban lévő részesedését értékesíti. Ellenértékként a jövőbeni bevételek (a következő 7 év) meghatározott százalékára (10 %) tartunk igényt, évenkénti elszámolással. A szerződés mellékletét képezik a pesszimista és optimista bevétel becslésére vonatkozó számítások. Kérdésem az, hogy ilyen esetben az üzletrész-értékesítés ellenértékeként milyen összeget szerepeltessek a könyveinkben? (Fix összeg nincs meghatározva, csupán a leendő bevétel 10 %-a van kikötve). Köszönöm válaszát!
Törzstőkecsökkentés után üzletrész-értékesítés
Kérdés
A kft.-nek több cég, és több magánszemély tulajdonosa van. Az évek folyamán a kft. jelentős veszteséget halmozott fel. A tulajdonosok a jegyzett tőke csökkentése mellett döntöttek (eredménytartalékkal szemben számolták el). 1. A tőkecsökkentés esetében a korábban teljesített pótbefizetést is kellett volna arányosan csökkenteni (a pótbefizetést pénzben teljesítették, és lekötött tartalékként került kimutatásra a kft. könyvelésében)? 2. Mivel a tőkecsökkentésnél jövedelem nem került kifizetésre a tagok részére, így a kft. nem számolt el semmiféle közterhet. Helyesen tették így? A tőkecsökkentést követően a társaság tőkeemelés mellett döntött. Sajnos az ebből származó forrást is felélte, és ismét tőkecsökkentést kellett elhatároznia és végrehajtania a tagoknak. Időközben a társaság tulajdonosi köre változott, mert egyes tulajdonok értékesítették az üzletrészüket. Jelentkezett a kft.-re egy vevő, aki rendkívül jelentős vételárat fizetne (a vételár jóval a kft. mérlege alapján reális vételár felett van). 3. A társaság jelenlegi magánszemély tulajdonosa, aki a kft. számára ismeretlen áron vette meg a tulajdonrészét a korábbi tulajdonostól, a tőkecsökkentést követően, egy esetleges eladás során mi után fog adózni, illetve a kft. mit tekintsen szja- és eho- alapnak? A magánszemély tulajdonosoknak nyilatkozni kell arról. hogy mennyiért jutottak hozzá jelenlegi tulajdoni részükhöz, vagy az szja és az ehoalapja a tulajdonosra jutó vételárrész az üzletrész névértéke közti különbözet lesz?
Üzletrész-értékesítés tagok között
Kérdés
Kft.-tagok egymás között üzletrészt értékesítenek névértéken. Milyen adókötelezettsége van az eladónak, a vevőnek, a társaságnak? A kft. saját vagyona meghaladja a törzstőkét, eredménytartalék van.
Üzletrész-értékesítés – pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! A következő kérdésben kérem a Tisztelt Adószakértő Asszony állásfoglalását. Ügyfelem 2013. évben értékesítette a 3 millió törzstőkével alapított társasága üzletrészét 44 millió 200 ezer forintért. A társaság részére 2009. évben pótbefizetést teljesített 20 millió forint értékben. A pótbefizetést tévesen tőketartalékra és nem lekötött tartalékra könyvelték. A könyvelés javítására nincs módja, ráhatása a társaság értékesítését követően. Az üzletrész értékesítése után árfolyamnyereség miatt adózni köteles. Az Szja tv 67. § (9) bekezdés ac) pontja értelmében a törzstőke összegével az üzletrész vételára csökkenthető. A kérdésem arra irányul, hogy az Szja tv. 67. § (9) bekezdés bb) pontja értelmében a pótbefizetés tekinthető-e, és ha igen, mely indokok alapján az értékpapír (üzletrész) tartásával összefüggő kiadásnak, és emiatt az üzletrész vételárából levonható-e? Mindezekre vonatkozóan a személyijövedelemadó-bevallás elkészítését megelőzően az Adózóna oldalán találtunk rá az Ön adószakértői válaszára. Ez alapján történt az adóbevallás elkészítése, a 20 millió forint pótbefizetés tehát az üzletrész vételárából a 3 millió forintos törzstőke értéke mellett levonásra került, és a 21 200 000 forint után a személyi jövedelemadót ügyfelem megfizette. A kérdés megválaszolása azért nagyon fontos és sürgős, mert az ügyfelem ellen jelenleg egyes adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzés van folyamatban.
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Kft. 500 ezer forintos jegyzett tőkével alakult. "A" tag tulajdonrésze 300 ezer, "B" tagé 200 ezer forint. 2014 szeptemberében jegyzett tőke emelést hajtottak végre az eredménytartalék terhére. Ezután "A" tagnak 1 millió 800 ezer forintos, míg "B" tagnak 1 millió 200 ezer forintos üzletrésze volt. 2014 novemberében "A" tag eladta az 1 millió 800 ezer forintos üzletrészét névértéken "B" tagnak. Kérdésem az, hogy az "A" tagnak milyen összeg után kell adóznia, és milyen mértékben? Köszönöm.
Üzletrész-értékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A jogelőd társaság 2010. évben alakult, majd év közben kedvezményezett részesedéscserével tőkeemelést hajtott végre. A jogutód társaság 2010. december 31-én jött létre kiválással a jogelőd társaságból, a kiválás a Tao. tv. 4. § 23/a pontja alapján kedvezményezett átalakulásnak minősült. 2013. évben a társaság a kedvezményezett átalakulással megszerzett üzletrészeinek közel felét értékesítette a szerzési érték alatt (közel 50 százalékon), az így realizált árfolyamveszteség, jelentős mértékben rontotta az adózás előtti eredményét. Első kérdésem, hogy 2013. évben a társasági adó törvény 8. § (1) bekezdés r) pont alapján, mint adózás előtti eredménynövelő tételt figyelembe kell-e venni az üzletrész-értékesítés realizált árfolyamveszteségét? Illetve az ügylet alapján kell-e növelni egyéb címen a társasági adó alapot? Az előző években a Tao. 7. §.(1) bekezdés gy. pontja alapján a társaság nem csökkentette az adóalapját. Második kérdésem, ha 2015. évben a fennmaradó üzletrészt nyereséggel értékesíti a társaság, az árfolyamnyereséget (a jelenlegi szabályok alapján), mint adóalap-csökkentő tételt figyelembe veheti-e a társaság? Illetve a jelenlegi szabályok alapján van-e lehetőség 2015. évben az ügylettel összefüggésben egyéb címen adóalap-csökkentésre? Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Üzletrész értékesítésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. A kft. egyik tulajdonosa eladná az üzletrészét adás-vételi szerződéssel és ügyvéd általi közreműködéssel a kft. másik tagjának. Véleményem szerint, mivel magánszemélyek között történt az adásvétel, a kft. könyvelésében ez nem jelentkezik (mivel nem a kft. vásárolta vissza az üzletrészt, és adta el a másik tagnak). Annak a magánszemélynek, aki az üzletrészt eladja, a 2014. évi 1453-as bevallásában fogja bevallani a jövedelmét és megfizeti a 16 százalékos szja-t, valamint a 14 százalék ehót utána. Vagy a kft.-nek, mint kifizetőnek kell ezt bevallani és levonni? A másik két magánszemélynek, akik megvásárolják az üzletrészt, keletkezik-e bevallási kötelezettségük? Erre kérnék megerősítést, vagy ha nem jó az elgondolás, akkor egy helyes könyvelési tanácsot. Köszönettel.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2012.09.26-ai bejegyzéssel 100 százalékos tulajdonrésszel alapított egy kft-t. 2013.09.17-én ezt a 100 százalékos üzletrészt eladta egy külföldi magánszemélynek. Az üzletrész-értékesítékesítésből származó árfolyamnyereséget pénzügyi bevételként elszámolta. Kérdésem: a 2013. évi társasági adóbevallásnál adóalapot módosít-e ez a gazdasági esemény? Köszönöm válaszukat.
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ma délelőtt olvastam az Adózóna honlapján az fenti címmel megjelölt kérdésre adott szakértői választ. Nem az érvelés logikusságát vitatom - jómagam is Sinka Júlia által adott válaszra hajlok. A törvényt azonban nem találom koherensnek. Ugyanis a 7. § (1) a) szerint nem tarozik az adóalapba az a bevétel, amely az 1. sz. m. szerint adómentes. 1. sz. m. 7. 2. szerint adómentes a magánszemély részére más személy által ingyenesen vagy kedvezményesen jutatott vagyoni érték. Mindebből az következne, hogy a piaci ár alatt (akár névértéken) jutatott üzletrész is adómentes. Tény azonban, hogy a 28. § 14. pontját nehéz másképpen értelmezni, minthogy egyéb jövedelem címén keletkezik adókötelezettsége. Úgy vélem, azért releváns a hozzászólásom, hiszen ajándékozás esetén illeték kötelezettsége keletkezik a megajándékozott félnek, de szja kötelezettsége nem. Ha mentes az illeték alól - például egyenes ági rokonok, akkor csak bejelentési kötelezettsée keletkezik, de fizetési nem. Ha szigorúanvesszük a 28. § 14-et , akkor üzletrész ajándékozása esetén is keletkezne szja és eho kötelezettség. Lehet, hogy csúnyán félreértem a törvényt, kihagytam olyan szakaszt, amely egyértelműen feloldja ezt az ellentmondást. Én is bajlódok üzetrész átruházási problémával. Várom és köszönöm segítőkész válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
