Lehet-e csökkenteni a hiányt megszorítások nélkül, mikor érezhetik azt az emberek, hogy ez már nem tűzoltás, hanem a Tisza költségvetése, és mit üzenne azoknak, akik félnek az euróbevezetéstől? Ezekről is kérdezték a pénzügyminisztert az állami rádióban – írja a hvg.hu.
2027. január 1-jétől 120 ezer forintra nő az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege – ismertette Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a kormány előző napi döntését a Facebook-oldalán, közölte az MTI.
A méltányossági nyugdíjintézkedések nem a nyugellátások feltételei vagy számítási szabályai alól mentesítenek, hanem azt teszik lehetővé, hogy a kérelmezők a rászorultság szempontjait figyelembe véve kaphassanak meghatározott összegű ellátást, illetve ellátáskiegészítést.
Magyarország Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozását (2004. május 1.) követően azon öregségi nyugdíjigények elbírálása során, amelyeknél az érintett személyek Magyarország mellett más EU-s tagországban is álltak biztosításra kötelező jogviszonyban, a korábban érvényes szociális biztonsági, illetve szociálpolitikai egyezmények helyett az eljáró nyugdíjbiztosítási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), valamint a közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 EGK rendelet, illetve az azt felváltó a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet szabályait kell alkalmaznia.
Annak érdekében, hogy a rokkant ellátott személy nyugdíjassá váljon, külön igénybejelentés benyújtásával kell kérelmeznie az öregségi nyugdíja esetleges megállapítását. Ennek elmaradása esetén az érintett személy élete végéig rokkant ellátott marad.
Öregségi nyugdíj: a tagállamoknak a nyugdíj kiszámítása során figyelembe kell venniük a más tagállamokban végzett, meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó különleges előnyöket, mondja ki az Európai Unió Bírósága a C-717/24. számú ügyben hozott ítéletében.
Az úgynevezett szolgálati járandóságban részesülők körében gyakori kérdés, hogy juttatásukból mikor és milyen összegben lesz öregségi nyugdíj. Cikkünkben az ezzel kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük.
Több kérdés is érkezett az Adózóna oldalán arra vonatkozóan, hogy nyugdíjas-e a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy. Ebből kiindulva írtam meg az alábbi cikket, amelyben részletezem, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak társadalombiztosítási- és munkajogi szempontból, továbbá kitérek az ezen szabályokból adódó problémákra is.
A szolgálati járadékban részesülőknél az ellátásuk megállapítása előtt fennállt hivatásos szolgálati jogviszony úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörnek számított, ezért visszatérő kérdésként merül fel, hogy a továbbfolyósított szolgálati járandóság helyett van-e lehetőség – a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembevételével – egy új, korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására.
Számos írásunkban foglalkoztunk már a munkavállaló nyugdíjazása miatti – lényegében kikerülhetetlen – helytelen járulékmegállapítással, illetve az ebből fakadó utólagos korrekció szükségességével. E probléma lényegében minden – a nyugdíjazás napját követően – továbbfoglalkoztatott vagy nyugdíjjogosultságát visszamenőleg érvényesítő biztosított vonatkozásában jelentkezik. Külön aktualitást ad a témának, hogy év elején „a valorizációs időszakban” sokkal több esetben és hosszabb időszak tekintetében szembesülhetünk ezzel a kérdéssel.
A dolgozó májusban eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjba vonulása után is marad. A munkáltatónak milyen kötelezettségei vannak? – kérdezte olvasónk. A kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték