Tisztelt Szakértő! Online webshop indítását tervezzük már meglévő kereskedőpartnereinknek, akik csak akkor kapnak felhasználói jogosultságot, ha az ÁSZF-nek megfelelnek. A kérdésem az lenne, hogy milyen jogi lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a webshop elindulhasson? Adatmegőrzés szempontjából mely törvénycikkek érvényesek? Illetve az online felületen leadott rendeléseket szükséges-e papír alapon megőriznünk? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. állateledel kiskereskedelmével és állatkozmetikával foglalkozik, melyet egy bérelt üzlethelységben lát el. A kft. áfakörös, pénztárgéppel rendelkezik. Továbbá üzemeltet egy webshopot is. Ez a kft. több állatmenhely alapítvánnyal van kapcsolatban. Az egyik alapítvány azzal a kéréssel fordult a kft. felé, hogy az alapítvány rendelkezésre bocsátana különböző alapítványi emléktárgyakat. Ezek az alapítványi termékek mind az üzlethelyiségben, mind a webshopon megjelennének, abból a célból, hogy az alapítványt támogatni tudják. Az ebből befolyt bevételt átadnák az alapítványnak. Az alapítvány nem áfakörös. Kérdések: - megoldható-e, hogy a kft. üzletében és webshopjában megvásárolt alapítványi termékeket a kft. szállítja ki, viszont a vevő az alapítványnak utalja el az összeget, és az alapítvány számlázza ki ezeket az értékesítéseket? - csak úgy oldható meg, hogy a kft. számlázza ki ezeket a termékeket áfásan, és az alapítvány pedig kiszámlázza az eladott termékeket?
Adott egy alanyi adómentes adózó, aki külföldre értékesít webshopon keresztül. Az egyik kérdés arra irányul, hogy biztos, hogy nem kell neki megkérni a VPID egyéb számokat, ahhoz, hogy EU-n belül és kívül is tudjon értékesíteni? (Akiknek értékesít, azok főként magánszemélyek.) Áfa felszámítása nélkül tud-e számlát kibocsátani az alanyi mentesség értékhatárának eléréséig külföldre is? A csomagokat a posta szállítja ki külföldre, kell-e kérni bármiféle vámhatósági igazolást arról, hogy a termék elhagyta az országhatárt, ha igen, hogyan? A másik kérdés arra irányul, hogy az online kassza bevezetése érinti-e a webshopokat is olyan szempontból, hogy havi jelentés beadására kötelezettek a kiállított számlákkal kapcsolatosan, s így a külföldre kibocsátottakkal kapcsolatosan is?
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az következőkben: "A" cég: jogi személy (kft.) magyarországi székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak magyarországi) "B" cég: jogi személy (kft.) magyarországi székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak magyarországi) "C" cég: jogi személy (kft.) szlovákiai székhellyel, telephellyel, EU-s adószámmal (csak szlovákiai) "A" cég telehelyén az áru, Budapesten. "C" cég üzemeltet egy webshop-ot "A" cég raktárkészlet információi alapján. "B" cég megrendel egy terméket a "C" cég által üzemeltetett webshop-ban, kifizeti. Az áru közvetlenül "A" cég telephelyéről kerül kiszállításra, Magyarország határait tehát nem lépi át. A számlázás viszont "A" → "C" → "B". A problémám az áfa. Milyen áfát számláz "A" → "C"-nek? Milyen áfát számláz "C" → "B"-nek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy webshop használt telefon árusításával foglalkozna. Kérdésem, hogy a használt telefon értékesítésére mikor kell áfát számolni? Csak közületi vagy lakossági értékesítésnél is?
Tisztelt Szakértö! Egy vállalkozás élelmiszert exportálna Angliába viszonteladónak vagy magánszemélynek, webshopon keresztül. Milyen szabályok vonatkoznak rá? Milyen engedélyek kellenek? És milyen adózási kritériumai vannak áfa vagy egyéb adó szempontjából? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő Létre szeretnék hozni egy webshopot. Saját tervezésű polókat árulnék dropship módon (bizományosi ügylet) magánszemélyek részére. Én magam csak a designokat tervezném és az értékesítést végezném. Az “üres” pólók beszerzését, design-ok pólóra való nyomtatását és a pólók kiszállítását egy amerikai cég intézné, Amerikából. A számlát a vevőnek én állítanám ki a kft.-m nevében, az amerikai cég pedig kiszámlázná nekem a költségeit. Nem EU-s vásárlóknak számlázhatok áfamentesen? Mivel az értékesítés során a pólók nem érintenék Magyarország területét, az ilyen ügylet a magyar áfatörvény területi hatályán kívülinek számítana. Viszont az áfatörvény szerint nem EU-s országba a termékértékesítés akkor áfamentes, ha a vámhatóság igazolja a termék EU-ból való kilépését. Hogyan tudnám bizonyítani a NAV-nak, hogy nem végzek exportot, hogy a pólók nem az EU-ból származnak, és nem vagyok áfacsaló? EU-s vásárló esetén 27 százalékos áfával kellene számláznom? Ha igen, akkor szerencsétlen kétszer fizetne adót, mert ki kellene fizetnie a termék EU-ba való beléptetése során megállapított áfát is! Lehetséges volna valamilyen módon áfamentesen számlázni EU-s magánszemélyeknek is? Úgy tudom, termékértékesítés esetében, ha a terméket kiszállítják, akkor a teljesítés helye a küldemény feladásának a helye – esetemben az az USA. A számlakibocsátás pedig a teljesítési hely államának vonatkozó szabályai alapján történik. Ez hogyan érintene engem, mint magyar adóalanyt? Válaszait előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy magyar tulajdonú, magyar székhelyű és illetőségű webshop külföldre számláz végfelhasználónak, akkor a külföldi vagy a magyar áfakulcsot kell alkalmaznia?
Tisztelt Adózóna! Egyik partnerem (még) magyar rezidens. Szeretne egy angol vállalkozást létrehozni nemzetközi webshop tevékenységi körrel. A webáruház magyar nyelven is kommunikálna, mert a termékek itthon is megállnák helyüket, azonban nem a magyar piac az elsődleges cél. Sok angol cégalapítós oldalt talált, amelyből kiderült, hogy magyar lakosként angol cégben csak tulajdonos lehet, mert ottani bejelentéshez National Insurance számot kellene kiváltania, aminek feltétele egy angol jogosítvány és lakcím, ami igen sok macerával járna, így inkább maradna még itthon. Tud ez esetben Magyarországról távmunkában bejelentve dolgozni néhány órában a saját angol cégének? A cég tevékenysége telephelyet nem köteleztetne, a termékek raktározása és leszállítása egyáltalán nem Magyarországról (hanem Angliából vagy más országból) történne akárcsak a garanciáztatás. Partnerem nem szeretné eleinte "feladni" a magyar lakcímét a webes próbálkozás miatt (amíg az üzlet be nem indul), viszont nem szeretne itthon hivatalosan "munkanélküli" sem lenni, mert itthon nincs munkaviszonya.
Tisztelt Szakértő! Bőr használati tárgyakat és ékszereket készítő katás, alanyi adómentes, Magyarországon bejelentett egyéni vállalkozó vagyok főállásban. Szerződést szeretnék kötni egy közösségi (Egyesült Királyság) webshoppal – adóalannyal. (A vevői kör szinte 100 százalékban természetes személyekből áll, és a közösségen kívüli vevők is előfordulnak.) Az előzetes tájékoztatás szerint az értékesítés dropshipment rendszerű lenne, vagyis internetes eladási bizomány. Én lennék alanyi adómentes vállalkozóként a megbízó, a webshop pedig a bizományos, aki áfás számlát állít ki a vevő felé (határérték alatt a székhelye szerinti ország áfájával, afölött pedig a vevő lakhelye szerinti ország áfájával. A megrendelés alapján a termék leszállítását én végzem a vevő felé, és az átvételt követően számlát nyújtok be a bizományos felé a vevőnek adott számla mínusz a bizományos jutaléka értékben. A bizományos állít ki ellenszámlát felém a jutalék összegéről, és ha igen, az áfás számla lenne, vagy közösségi adómentes, aminek az áfáját nekem kellene bevallani és befizetni? Alanyi adómentességemre tekintettel nekem milyen áfatartalmú számlát kell kibocsátanom, kell-e áfát bevallanom, illetve szükséges-e nekem ehhez az értékesítési módozathoz közösségi adószámot igényelnem (beszerzésem nem lesz az EU területéről és semmilyen más országból sem)? Köszönettel: Egy kezdő katás vállalkozó
Tisztelt Adózóna! Cégünk webshopon keresztül értékesít árut, főleg magyar magánszemély megrendelőknek. Azonban most beindítjuk a webshopot Horvátországban is. Készítünk egy horvát nyelvű, horvát piacra készített webshopot, amivel a horvát megrendelőket célozzuk meg. Az árut Magyarországról szállítjuk a horvát megrendelőknek is futárcégek segítségével, illetve postai úton. Kérdésünk: mikor kell a horvát áfatörvény szerinti áfát felszámítani és horvát adószámot igényelni? Ha elértük az e-kereskedelemben előírt értékhatárt a távolsági értékesítéssel vagy azonnal, mivel van horvát nyelvű, direkt a horvát piacot célzó weboldalunk is ? Válaszukat előre is köszönjük.
Egy cég fél évre lehetőséget kapott egy mozgó asztalnál való értékesítésre. Ez úgy néz ki, hogy fix helyen vannak, de minden este 'eltolják' az asztalt. Ajándéktárgyakat értékesítenek. A cégnek nincs boltja, webshopon keresztül értékesítenek. Kell-e a cégnek erre a 6 hónapra pénztárgép, vagy elegendő nyugtát, illetve számlát kibocsátania? Köszönöm
Kiebrudalnák a magyar online kereskedelmi piacról azokat a webshopokat, amelyek a külföldi, előnyösebb áfakulcsot kihasználva tisztességtelen árelőnyre tesznek szert a magyar piacon - írja a piacésprofit.hu.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték