Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    58 találat a(z) visszavásárlás cimkére

    Kérdés

    Adott "A" magyar disztribútor cég, aki "B" osztrák cég termékeit értékesítette eddig Magyarországon. Májustól "A" és "B" között megszűnik az együttműködés és ezentúl "C" magyar cég fogja értékesíteni "B" termékeit Magyarországon. "B" osztrák cég vállalta, hogy visszavásárolja "A"-tól a készleten maradt termékeket. A termékek közvetlenül "C" magyar céghez kerülnek leszállításra, a fuvarozást "C" cég intézi. "A" magyar cég kiállít egy számlát "B"-nek, amit "B" továbbszámláz "C"-nek. Az "A" cég kiállíthat áfamentes számlát "B"-nek? "B" osztrák cég nem hajlandó áfával növelt összeget fizetni a termékért. Kivitelezhető ez az ügylet áfamentesen? Megoldás lehet, ha "B" osztrák cég állít ki jóváíró számlát "A"-nak? Véleményem szerint "A" cégnek az áfa összegét is tartalmazó számlát kell kiállítania "B"-nek, "B"-nek szintén áfaköteles számlát kell kiállítania "C"-nek, amihez be kell jelentkeznie Magyarországon adóalanyként. Én nem látom kivitelezhetőnek az áfamentes értékesítést. Ezzel kapcsolatban kérném a véleményüket, tanácsukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem egy kft., ügyvezetője számára unit-linked alapú életbiztosítást kötött, a biztosítási díjról szóló havi számlákat a múlt években egyéb szolgáltatásként könyveltük le. Ügyfelem most úgy döntött, hogy a biztosítási kötvényt vissza szeretnék vásárolni, ami egy egyösszegű befolyó összeget fog eredményezni a cég számláján. A kft. könyveiben a korábbi években befektetett pénzügyi eszközt nem mutattunk ki, hiszen a biztosító biztosítási díjat számlázott ki. Kérdésem, hogy mi a 2019-es visszavásárlás, és az így keletkezett pénzösszeg helyes kimutatása a könyvekben? Segítségét előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy unit linked biztosítást (G62WL Europe Treasury befeketetési egységekhez kötött biztosítás) fizetett a cég a biztosítónak éveken keresztül, amit a cég költségként elszámolt. A 2018-as évben ezen biztosítási szerződést megszüntették és a biztosító felé nyilatkozni kellett, hogy a cég lesz-e a visszavásárló vagy a kedvezményezettként szereplő magánszemély. Mi a kedvezményezett magánszemélyt jelöltük meg és a visszavásárlási értéket a magánszemély kapta meg levonások nélkül. A biztosítással kapcsolatos információ: * havi rendszeres díjas fizetés volt * “élethosszig tartó“ azaz határozatlan lejáratú volt a kötvény * tartalmazott kockázati és megtakarítási elemet is * a szerződéskötést követő 10 éven belül vásárolta vissza a kedvezményezett magánszemély Kérdésként merült fel, hogy milyen adó- és járulékteher merül fel a magánszemély részéről és azt a 1853-as bevallásban mely sorokban kell ezt elhelyezni? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    A kft. egyik tagjától visszavásárolta az üzletrészét – névérték felett –, amire az eredménytartalék fedezetet nyújtott. A visszavásárolt üzletrészt egy éven belül nem értékesítette. A törvényi előírásoknak megfelelően a visszavásárolt üzletrész névértékével a jegyzett tőkéjét leszállította, amit a cégbíróság bejegyzett. A visszavásárláskor/leszállításkor könyvelt könyvelési tételek a 3-4 es számlaosztályokat érintették. Kérdésem: a tőkeleszállítás hogyanérinti a társaságiadó-alapot, van-e adóalap-korrekciós kötelezettség? Várom megtisztelő válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017-ben befizette a munkavállaló kockázati életbiztosítását. Ez 2017-ben adómentes, 2018-ban egyéb jövedelemnek minősült. A cég megfizette az erre az évre jutó hónapok utáni adót, majd visszavásárolta a biztosítást. Az összeg meg is érkezett a kft. bankszámlájára, ami bevétel. Első kérdésem a cég oldaláról elegendő a tao megfizetése? A második, a magánszemélynek mi a teendője? Be kell-e vallani a 2018 előtti biztosítást, és kell-e utána fizetni valamit? Köszönettel várom válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Magánszemélyeket érintő adókötelezettség tekintetében szeretnénk állásfoglalást kérni. Zártkörű részvénytársaság visszavásárolta részvényei 39%-át, ami több, mint az új Ptk. 3:222. §-a által megengedett 25%. A visszavásárlás több mint egy éve történt. A főkönyvi kivonatban még most is a 3-as számlaosztályban szerepel. A zrt. szeretné a visszavásárolt saját részvényt a tulajdonosainak térítés nélkül átadni a jelenlegi tulajdoni hányad arányában. Kérdéseink: – Megteheti-e? – A fenti ügylet esetében mikor (részvény juttatásakor vagy a részvény esetleges későbbi értékesítésekor) és milyen adófizetési kötelezettség terheli a kifizetőt és a magánszemélyt? – Van-e lehetőség arra, ha igen, milyen feltételekkel, hogy a fenti visszavásárolt részvényeket a társaság az Szja tv. 77/C §-a alapján munkavállalói értékpapírjuttatás keretében átadja munkavállalóinak? Ez esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Várom mielőbbi válaszukat. Üdvözlettel: Küszterné Győri Judit

    Cikk

    Az MNB összesen 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a G7 Capital Kft. és a Kálecz Consulting Kft.-re jogosulatlan pénzpiaci függő ügynöki tevékenység miatt és megtiltotta a bejelentés hiányában végzett tevékenységük folytatását. A két cég a jegybank által már korábban ideiglenes intézkedéssel sújtott társaságnak gyűjtött törvénysértő módon ügyfeleket, évi átlagosan 12 százalékos kamatígérettel – közölte az MNB.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki 2008 októberében a feleségével vásárolt egy lakást devizahitelre. Egy idő után a hitelt nem tudták fizetni. 2015. évben az eszközkezelő átvette tőlük a lakás tulajdonjogát, és kb. havi 10 000 forint bérleti díjat fizettek, így a 3 gyerekükkel ott maradhattak a lakásban. 2016 szeptemberében a lakást 6 millió 300 ezer forintért (ennyiért adták el 2015-ben) visszavásárolták, majd 2017-ben 16 millióért eladták. Kérdésem az, hogy ebben az esetben kell személyi jövedelemadót fizetniük? Köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem belföldi kft., amely 2007-ben kötött egy befektetési egységhez kötött, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítást, melynek rendszeres díját félévente fizeti a társaság. Kedvezményezettje a társaság munkaviszonyban álló két ügyvezetője. Ezt a biztosítási szerződést a továbbiakban szeretnék a tulajdonukban álló kataalany betéti társaságban fizetni tovább, és a biztosítóval a szerződés ennek megfelelően módosulna. Így az esetleges visszavásárlás a kataalany cégben valósulna meg a következő években. Kérdésem ehhez kapcsolódóan, hogy az eddig költségként elszámolt díjak után keletkezik-e a kft.-nek adó, illetve illetékfizetési kötelezettsége, valamint amennyiben a biztosítás visszavásárlásra kerül a bt.-ben, akkor az a kata szabályai szerint számít-e bevételnek a betéti társaságnál. Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! RC Kft. beolvad IA Kft.-be: 1.) Tulajdoni szerkezet átalakulás előtt: IA Kft.: 50% UE 50% UI magánszemélyek RC Kft.:99% IA Kft. és 1% TL magánszemély 2.) Beolvadás után az új tulajdoni szerkezet az új átalakult IA Kft.-ben UP 18% UE 18% TL 2% IA Kft. 62% Beolvadás azt a helyzetet hozta, hogy IA Kft.-ben 62 százalékban saját maga IA Kft. a tulajdonos. Ezt hogyan kell kezelni? Saját üzletrész visszavásárlása? El kell adni a kft.-nek egy éven belül, illetve a kft. magánszemély tualjdonosainak? Mennyiért adhatja el? Eladhatja csak a jegyzett tőke ráeső részéért (62%), vagy csak a saját tőke rá eső részéért (62%) adhatja el ? Hogyan kell ezt könyvelni? Mikor mi a teendő? Nagyon szépen köszönöm a választ. Polyák Márta

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem részére a munkáltatója sok évvel ezelőtt olyan életbiztosítást kötött, amelynek volt rendszeres(éves) díja, illetve lehetett rá eseti befizetéseket is teljesíteni. Az életbiztosításnak nem volt lejárati ideje (élethosszig tartó), de a visszavásárlásra lehetőséget adott a szerződés. Induláskor a szerződő a munkáltató volt. Ekkor a munkáltató részére a rendszeres díj adómentes volt, az eseti befizetések után pedig, mint egyes meghatározott juttatás után az adókat a munkáltató megfizette. Aztán pár év múlva szerződésmódosítás történt, ahol már a magánszemély ügyfelem lett a szerződő. Ekkor már befizetés nem történt. 2016-ban a magánszemély megszüntette a biztosítási szerződését, és a biztosító levonta a személyi jövedelemadót a visszavásárlási értékből, és kifizette az szja-val csökkentett összeget a magánszemélynek. A magánszemélynek kiadott igazoláson pedig a biztosító jelezte, hogy a kifizetést még 27 százalék eho terheli., amit a magánszemélynek kell rendezni. Időközben a NAV által elkészített bevallástervezet (mivel a magánszemély nem változtatott rajta) véglegessé vált. Ebben azonban az ehonem lett előírva. Kérdésem: ilyenkor önellenőrzéssel kell-e korrigálni a bevallásomat? A biztosítónak volt-e erről az eho-kötelezettségről adatszolgáltatási kötelezettsége? Ha igen, milyen nyomtatványon kellett (volna) a biztosítónak erről adatot szolgáltatni? Köszönettel: Baáné Balogh Éva

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Szja, fejlesztési tartalék

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Ingatlan-bérbeadásnál értékcsökkenés elszámolása házastársak esetén

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Saját készítésű festmény értékesítésének adózása

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media