Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    54 találat a(z) visszavásárlás cimkére

    Kérdés

    A kft. egyik tagjától visszavásárolta az üzletrészét – névérték felett –, amire az eredménytartalék fedezetet nyújtott. A visszavásárolt üzletrészt egy éven belül nem értékesítette. A törvényi előírásoknak megfelelően a visszavásárolt üzletrész névértékével a jegyzett tőkéjét leszállította, amit a cégbíróság bejegyzett. A visszavásárláskor/leszállításkor könyvelt könyvelési tételek a 3-4 es számlaosztályokat érintették. Kérdésem: a tőkeleszállítás hogyanérinti a társaságiadó-alapot, van-e adóalap-korrekciós kötelezettség? Várom megtisztelő válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017-ben befizette a munkavállaló kockázati életbiztosítását. Ez 2017-ben adómentes, 2018-ban egyéb jövedelemnek minősült. A cég megfizette az erre az évre jutó hónapok utáni adót, majd visszavásárolta a biztosítást. Az összeg meg is érkezett a kft. bankszámlájára, ami bevétel. Első kérdésem a cég oldaláról elegendő a tao megfizetése? A második, a magánszemélynek mi a teendője? Be kell-e vallani a 2018 előtti biztosítást, és kell-e utána fizetni valamit? Köszönettel várom válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Magánszemélyeket érintő adókötelezettség tekintetében szeretnénk állásfoglalást kérni. Zártkörű részvénytársaság visszavásárolta részvényei 39%-át, ami több, mint az új Ptk. 3:222. §-a által megengedett 25%. A visszavásárlás több mint egy éve történt. A főkönyvi kivonatban még most is a 3-as számlaosztályban szerepel. A zrt. szeretné a visszavásárolt saját részvényt a tulajdonosainak térítés nélkül átadni a jelenlegi tulajdoni hányad arányában. Kérdéseink: – Megteheti-e? – A fenti ügylet esetében mikor (részvény juttatásakor vagy a részvény esetleges későbbi értékesítésekor) és milyen adófizetési kötelezettség terheli a kifizetőt és a magánszemélyt? – Van-e lehetőség arra, ha igen, milyen feltételekkel, hogy a fenti visszavásárolt részvényeket a társaság az Szja tv. 77/C §-a alapján munkavállalói értékpapírjuttatás keretében átadja munkavállalóinak? Ez esetben keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Várom mielőbbi válaszukat. Üdvözlettel: Küszterné Győri Judit

    Cikk

    Az MNB összesen 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a G7 Capital Kft. és a Kálecz Consulting Kft.-re jogosulatlan pénzpiaci függő ügynöki tevékenység miatt és megtiltotta a bejelentés hiányában végzett tevékenységük folytatását. A két cég a jegybank által már korábban ideiglenes intézkedéssel sújtott társaságnak gyűjtött törvénysértő módon ügyfeleket, évi átlagosan 12 százalékos kamatígérettel – közölte az MNB.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki 2008 októberében a feleségével vásárolt egy lakást devizahitelre. Egy idő után a hitelt nem tudták fizetni. 2015. évben az eszközkezelő átvette tőlük a lakás tulajdonjogát, és kb. havi 10 000 forint bérleti díjat fizettek, így a 3 gyerekükkel ott maradhattak a lakásban. 2016 szeptemberében a lakást 6 millió 300 ezer forintért (ennyiért adták el 2015-ben) visszavásárolták, majd 2017-ben 16 millióért eladták. Kérdésem az, hogy ebben az esetben kell személyi jövedelemadót fizetniük? Köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem belföldi kft., amely 2007-ben kötött egy befektetési egységhez kötött, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítást, melynek rendszeres díját félévente fizeti a társaság. Kedvezményezettje a társaság munkaviszonyban álló két ügyvezetője. Ezt a biztosítási szerződést a továbbiakban szeretnék a tulajdonukban álló kataalany betéti társaságban fizetni tovább, és a biztosítóval a szerződés ennek megfelelően módosulna. Így az esetleges visszavásárlás a kataalany cégben valósulna meg a következő években. Kérdésem ehhez kapcsolódóan, hogy az eddig költségként elszámolt díjak után keletkezik-e a kft.-nek adó, illetve illetékfizetési kötelezettsége, valamint amennyiben a biztosítás visszavásárlásra kerül a bt.-ben, akkor az a kata szabályai szerint számít-e bevételnek a betéti társaságnál. Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! RC Kft. beolvad IA Kft.-be: 1.) Tulajdoni szerkezet átalakulás előtt: IA Kft.: 50% UE 50% UI magánszemélyek RC Kft.:99% IA Kft. és 1% TL magánszemély 2.) Beolvadás után az új tulajdoni szerkezet az új átalakult IA Kft.-ben UP 18% UE 18% TL 2% IA Kft. 62% Beolvadás azt a helyzetet hozta, hogy IA Kft.-ben 62 százalékban saját maga IA Kft. a tulajdonos. Ezt hogyan kell kezelni? Saját üzletrész visszavásárlása? El kell adni a kft.-nek egy éven belül, illetve a kft. magánszemély tualjdonosainak? Mennyiért adhatja el? Eladhatja csak a jegyzett tőke ráeső részéért (62%), vagy csak a saját tőke rá eső részéért (62%) adhatja el ? Hogyan kell ezt könyvelni? Mikor mi a teendő? Nagyon szépen köszönöm a választ. Polyák Márta

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem részére a munkáltatója sok évvel ezelőtt olyan életbiztosítást kötött, amelynek volt rendszeres(éves) díja, illetve lehetett rá eseti befizetéseket is teljesíteni. Az életbiztosításnak nem volt lejárati ideje (élethosszig tartó), de a visszavásárlásra lehetőséget adott a szerződés. Induláskor a szerződő a munkáltató volt. Ekkor a munkáltató részére a rendszeres díj adómentes volt, az eseti befizetések után pedig, mint egyes meghatározott juttatás után az adókat a munkáltató megfizette. Aztán pár év múlva szerződésmódosítás történt, ahol már a magánszemély ügyfelem lett a szerződő. Ekkor már befizetés nem történt. 2016-ban a magánszemély megszüntette a biztosítási szerződését, és a biztosító levonta a személyi jövedelemadót a visszavásárlási értékből, és kifizette az szja-val csökkentett összeget a magánszemélynek. A magánszemélynek kiadott igazoláson pedig a biztosító jelezte, hogy a kifizetést még 27 százalék eho terheli., amit a magánszemélynek kell rendezni. Időközben a NAV által elkészített bevallástervezet (mivel a magánszemély nem változtatott rajta) véglegessé vált. Ebben azonban az ehonem lett előírva. Kérdésem: ilyenkor önellenőrzéssel kell-e korrigálni a bevallásomat? A biztosítónak volt-e erről az eho-kötelezettségről adatszolgáltatási kötelezettsége? Ha igen, milyen nyomtatványon kellett (volna) a biztosítónak erről adatot szolgáltatni? Köszönettel: Baáné Balogh Éva

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! 2017.02.27-én feltett kérdésemre köszönöm Surányi Imréné válaszát. Egy példán keresztül szeretném értelmezni az Ön válaszát, hogy jól értelmezem-e. 8 000 e Ft-ot fizettek be befektetési életbiztosítás címen. Ezt 2 200 e Ft-ért vásárolták vissza. 5 800 e Ft az ebből keletkező veszteség. Írta, hogy a korábban költségként elszámolt összeget vissza kell tenni az adóalapba. Akkor a 8 000 e Ft-al megnövelem az adóalapot? És hova könyvelem a 2 200 e Ft-ot? Gondoltam a 96-ba, de akkor ez is adóalap lesz? Kérem a számok alapján vezesse lesz feladatomat. Segítségét nagyon szépen köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy nonprofit kft. 2011-ben befektetési életbiztosítást kötött, ahol az ügyvezető a biztosított. Ezt a kft. költségként elszámolta. 2016-ban a társaság visszavásárolta a biztosítást. Kérdések: 1. A cég, illetve az ügyvezető részéről milyen adófizetési kötelezettség merül fel? 2. Az ügyvezető (a biztosított) milyen módon juthat hozzá ehhez az összeghez?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés 5 év után visszavásárlásra került, a befizetett összeg kb. 65 százalékáért. A befizetett összegek után éves szinten adókedvezményt nem érvényesítettek, tehát a visszafizetés nem merül fel. A visszavásárlási érték személyi jövedelemadó, esetleg eho alapja-e? Köszönettel. Csákányos Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 2008. évben vásárolt egy lakást 12 millió forintért, amiből 10 millió 800 ezer forintra svájci alapú hitelt vett fel. Sajnos azonban a hitelt nem tudták fizetni, így a hitel összege kamatokkal együtt 23 millió forintra nőtt. A tulajdonosok és a bank közös nyilatkozata alapján a tulajdonjog átszállt a magyar államra, így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő lett a tulajdonos, akitől a vagyonkezelés jogát a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. átvette. A szerződésben szerepelt, hogy a tulajdonosok a későbbiekben élhetnek visszavásárlási jogukkal. 2016. októberében a házaspár visszavásárolta a lakást a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től 6 millió forintért. A házaspár 2017. február 10-én a lakást eladta 16 millió 500 ezer forintért. Kérdésem: hogyan és mennyit kell adóznia a házaspárnak? Köszönöm a válaszát.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Tartós megbízási jogviszony

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Webshopban értékesítés

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    DRS könyvelése

    Kneitner Lea

    okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 január
    H K Sze Cs P Sz V
    29 30 31 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media