Beruházási célú támogatási szerződés a vállalkozó részéről történő de minimis támogatástartalmának meghatározása

Tisztelt Szakértő! 2015 végén az NGM olyan támogatási szerződést hagyott jóvá (a beruházási célú vissza nem térítendő támogatás 500 millió Ft), melyben a támogatási igénylésre vonatkozó szakasz igen szűken fogalmaz: "Támogatási előleg összege és mértéke az utófinanszírozású tevékenységre jutó támogatási összeg 50%-a, de legfeljebb 200 millió Ft." 2015-ben pénzmozgás nem volt. A támogatási előleg maximális lehívása 2016-ban megtörtént. A kiutalás jogcíme: Támogatási előleg. Ezt az előleget kötelezettségként tartjuk nyilván a könyveinkben jelenleg is. Majd 2017 nyarán – a korábban beszerzett gépekre – támogatáslehívás történt, melyet a Támogató 1. részletként címzett meg. A fenn maradó összeg lehívására a projekt lezárásakor van lehetőség. Segítségét szeretném kérni 2 kérdéskörben. 1. kérdéskör: A 2017 nyarán megkapott 1. részletként cimkézett támogatást elszámolhatom-e halasztott bevételként, és az értékcsökkenés arányában megkezdhetem-e a támogatás egyéb bevételként történő visszaírását? A 2016-ban kapott, és kötelezettségként kimutatott előleget megszüntethetem a halasztott bevételekkel szemben, vagy majd csak a projekt lezárásakor 2018-ban? Mi a feltétele annak, hogy a kapott előleg kivezetésre kerülhessen a főkönyvből? 2. kérdéskör: A Támogatási szerződés semmilyen formában nem utal a de minimis támogatásra. Jól gondolom, hogy ezt a vállalkozásnak kell klszámítania a 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 2.sz. mell. A pontja alapján? Ha igen, akkor mi a számítási elv a fentiek alapján? A választ előre is köszönöm.