Tisztelt Szakértő! A következő kapcsoltsági viszony megállapításában kérém szíves álláspontját: Egy magánszemály "A" Kft.-ben 100 százalékos tulajdonos és ügyvezető, valamint "B" Zrt.-ben igazgatósági tag, másik két magánszeméllyel együtt. A zrt.-ben az igazgatósági tagok kizárólag közösen képviselhetik a társaságot, önálló képviseleti joguk nincs. Várom válaszukat, köszönettel.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Adott egy kivás gazdasági társaság, ahol a tárgyévben nincs személyi jellegű ráfordítás. Ez esetben mi lesz a kiva alapja, ha feltételezzük, hogy nem merül fel egyéb növelő, csökkentő és korrekciós tétel? Kell-e a vezető tisztségviselő mint társas vállalkozó után havonta számolni a minimálbér 112,5 százalékával mint adóalappal abban az esetben, ha az említett magánszemély jövedelemben, egyéb juttatásban nem részesül, illetve a magánszemély más társaságban 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik? Köszönettel.
Egyre gyakrabban merül fel a vezető tisztségviselők felelősségre vonása a NAV által megállapított adótartozásokért. A Kúria elemzése szerint a NAV az átlagosnál nagyobb sikerrel tud végrehajtást kérni a vezető tisztségviselőkkel szemben, de a vezető tisztségviselőket kinevező gazdasági társaságok is felelősségre vonhatják a vezetőt, ha nem kellő gondossággal járt el a NAV ellenőrzés során. A jövőre hatályba lépő jogszabályok is tovább nehezítik a vezető tisztségviselők dolgát – hangsúlyozza a témáról írt összefoglalójában dr. Harcos Mihály ügyvéd (Deloitte Legal).
Tisztelt Szakértő! A cég alkalmazottja, aki jelentős részt vállalt eddig is a vállalkozás munkájában, az egyik tulajdonostól megvásárolta az üzletrészét, ezzel együtt pedig vezető tisztségviselővé is vált. A kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni őt mint társas vállalkozót (17T1041)? A munkaviszonyát a cégbírósági bejegyzést követően sem kell megszüntetni? Ha a munkaviszonya fennállhat a már eddig is ellátott munkakörében, akkor ki lehet-e egészíteni az ügyvezetéssel is? Amennyiben a heti 36 órát meghaladja (eddig is teljes időben foglalkoztatott volt) saját cégében a munkaviszonya, akkor vonatkozik-e rá a minimális járulékfizetési szabály? Már eddig is meghaladta a havibére a garantált bérminimum kétszeresét, ami ezután is megmaradna. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnak eddig egy vezető tisztségviselő tagja volt, aki mint magánszemély ügyfélkaput nyitott, hogy a cég ügyintézése a NAV felé azon történjen. Most júliusban a másik tulajdonos is vezető tisztségviselő lett, amit a cégbíróság is bejegyzett. Mindegyik önállóan látja el az ügyvezetést. Anélkül, hogy bármilyen nyomtatványt is beadtunk volna a NAV felé, automatikusan jogosultságot szerzett az új képviselő is az adóhivatalnál. Erről kapott is a cég értesítést. Most kellene regisztrálni a cégkapura, de nem tudom, hogy ebben az esetben mind a két vezető tisztségviselő ügyfélkapuján keresztül el kell e ezt végezni vagy elég csak az egyikével? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakkal kapcsolatosan kérném segítségét: Lakásszövetkezet elnökségének és felügyelő bizottságának tagjai megbízási jogviszony keretében tiszteletdíjat kapnak havi rendszerességgel. Milyen levonások terhelik a tiszteletdíjaikat és mik a munkáltató (lakásszövetkezet) által fizetendő adók, járulékok az alábbi esetekben. 1. Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett látja el, díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát. 2. Ugyanaz a felállás, de a díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát. 3. Nyugdíj mellett végzi a tevékenységet, meghaladja a 30 százalékát a minimálbérnek. 4. Szolgálati járadék mellett, szintén meghaladja a 30 százalékot a tiszteletdíj. Mivel ennyire széles/változatos a paletta, nem szeretnénk hibát véteni a járulékokkal kapcsolatosan. Válaszát előre is köszönöm: V. Beáta
Tisztelt Szakértő! Adott A, B, és C vállalkozás. "A" részvénytársaság 100%-os tulajdonosa "B" Kft.-nek. "C" részvénytársaság tulajdonosi köre nem azonos A és B tulajdonosaival. X magánszemély vezérigazgatója "A" vállalkozásnak, és önálló képviseleti joggal bíró igazgatósági elnöke C részvénytársaságnak. A magánszemély kisebbségi tulajdonosa is a C társaságnak. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a "B" és a "C" vállalkozás? Összefér-e a magánszemély két társaságban betöltött vezető tisztségviselői kinevezése (vezérigazgató és igazgatósági elnök), vagy csorbítani kell a vezetői jogköröket? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bt. kültagja a társasági szerződés szerint munkaviszonyban vezető tisztségviselője a bt.-nek. A beltagnak nincs sehol biztosítási jogviszonya, nem végez munkát a bt.-ben. Társas vállalkozónak minősül-e, vonatkozik-e rá a tb-fizetési kötelezettség? Szíves válaszát köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni pár homályos kérdésben. Röviden az előzmények: egy szövetkezet (képviseletre jogosult) ügyvezetője jogosulttá vált öregségi nyugdíjra 2016. 10. 17-ével, ezért 16-án megszüntettük a munkaviszonyát közös megegyezéssel. A munkáját ezután is szeretné folytatni 18-ától. Az alábbi kérdésekre szeretném megkapni a választ: 1. Szövetkezet vezető tisztségviselője elláthatja-e a munkáját (kiegészítő) társas vállalkozóként? Tudomásom szerint a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el. (A munkaviszonytól most tekintsünk el.). Viszont társadalombiztosítási szempontból a vezető tisztségviselői jogviszony munkaviszonyt vagy társas vállalkozói, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez... Tehát, mivel nem munkaviszonyt szeretnénk, ezért mindenképpen, mint társas vállalkozó működhet közre, ha jól gondolom, és nem lesz biztosított, ezáltal be sem kell jelenteni, mivel számára öregségi nyugdíjat folyósítanak. 2. Kell-e megbízási szerződést kötnie az ügyvezetésre társas vállalkozóként, illetve megvan-e határozva, hogy milyen időtartamra lehet? 3. Számfejtéskor megbízási díjjal vagy tagi kivéttel kell számolni? 4. A létesítő okiratban a jogviszonyát (változását) fel kell-e tüntetni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A vezető tisztségviselőről szeretnék kérdezni. A jogszabályok a gazdasági társaságban való részesedést, mint összeférhetetlenségi okot emelik ki (főleg az Mt. 208-211. §). Azt szeretném kérdezni, hogy: 1. A gazdasági társaságban való részesedés tiltása csak a közvetlen vagy a közvetett részesedésre is értendő? Példa: "A" társaságnál vezető munkavállaló részesedést szerez B társaságban (vagy maga hozza létre), melynek részesedése van C társaságban. C társaságnak van közös tevékenységi köre A társasággal, B társaságnak nincs. Ez is összeférhetetlenségi ok? 2. Illetve Ön szerint – ha a kérdés nem eldönthető –, szabályozhatja-e ezt (közvetett vagy közvetlen összeférhetetlenség) munkáltatói szabályzat mind vezető tisztségviselő, mind egyéb munkavállaló esetében? 3. Ön szerint előírhatja-e belső szabályzat valamennyi munkavállalóra a vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat? 4. Hogyan változik ez, ha a vezető tisztségviselő a Ptk. hatálya alatt áll? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Szociális szövetkezetnél vezető tisztségviselő váltás történt. Az új vezető tisztségviselő öregségi nyugdíjas. Az ő esetében kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Jövedelmet nem vesz fel. Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nevezett szociális szövetkezet vezető tisztségviselője tagja a szövetkezetnek. 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik másutt. Vezető tisztségviselői teendőit ezért megbízási jogviszonyban látja el. Kérdésem: alkalmi munkavállalóként láthat-e el feladatokat ebben a szociális szövetkezetben, vagy sem? Várom mielőbbi válaszukat. Tisztelettel.
A munka törvénykönyve nagy teret enged a munkaviszony szerződéses szabályozásának, azaz a törvény rendelkezéseitől való eltérésre a munkaszerződésben is. Ennek keretében akár a munkavállaló hátrányára is meg lehet állapodni, feltéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ha a munkáltató kalkulál ezekkel a lehetőségekkel, anélkül tudja ésszerűen a gazdálkodásához, a cég sajátosságaihoz igazítani a jogviszonyt, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné, miközben saját mutatói is javulnak.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. nem tag ügyvezetője havi 6000 forint mértékű megbízási díjat fizetne magának az ügyvezetésért utólag, egy összegben, évente. Rendelkezik máshol biztosítási jogviszonnyal. Kérdéseim: 1. Jól gondolom-e, hogy nem érvényesítheti a 10 százalékos költséghányadot? 2. Szabályos-e évente egyszer fizetni a havi díjat? 3. Ha szabályos, akkor kell-e ebből az egyszeri kifizetésből az összes járulékot vonni, vagy mivel az 365 napra vonatkozik, csak egy részét? Köszönettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! A szövetkezet alapító okirata nem mondja ki egyértelműen, hogy az igazgató elnök jogviszonyát milyen formában látja el. Tulajdonképpen nyitva hagyja a tagi jogviszony, munkaviszony, illetve a megbízási jogviszony közötti választás lehetőségét. Ilyenkor mi a teendő? A vezető tisztségviselő egy kft.-ben megbízási jogviszonyban látja el a feladatait, munkaviszonya nincs. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Segítségüket köszönettel! B. Ági
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték