Tisztelt Szakértő! Bt. kültagja a társasági szerződés szerint munkaviszonyban vezető tisztségviselője a bt.-nek. A beltagnak nincs sehol biztosítási jogviszonya, nem végez munkát a bt.-ben. Társas vállalkozónak minősül-e, vonatkozik-e rá a tb-fizetési kötelezettség? Szíves válaszát köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni pár homályos kérdésben. Röviden az előzmények: egy szövetkezet (képviseletre jogosult) ügyvezetője jogosulttá vált öregségi nyugdíjra 2016. 10. 17-ével, ezért 16-án megszüntettük a munkaviszonyát közös megegyezéssel. A munkáját ezután is szeretné folytatni 18-ától. Az alábbi kérdésekre szeretném megkapni a választ: 1. Szövetkezet vezető tisztségviselője elláthatja-e a munkáját (kiegészítő) társas vállalkozóként? Tudomásom szerint a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el. (A munkaviszonytól most tekintsünk el.). Viszont társadalombiztosítási szempontból a vezető tisztségviselői jogviszony munkaviszonyt vagy társas vállalkozói, illetve választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez... Tehát, mivel nem munkaviszonyt szeretnénk, ezért mindenképpen, mint társas vállalkozó működhet közre, ha jól gondolom, és nem lesz biztosított, ezáltal be sem kell jelenteni, mivel számára öregségi nyugdíjat folyósítanak. 2. Kell-e megbízási szerződést kötnie az ügyvezetésre társas vállalkozóként, illetve megvan-e határozva, hogy milyen időtartamra lehet? 3. Számfejtéskor megbízási díjjal vagy tagi kivéttel kell számolni? 4. A létesítő okiratban a jogviszonyát (változását) fel kell-e tüntetni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A vezető tisztségviselőről szeretnék kérdezni. A jogszabályok a gazdasági társaságban való részesedést, mint összeférhetetlenségi okot emelik ki (főleg az Mt. 208-211. §). Azt szeretném kérdezni, hogy: 1. A gazdasági társaságban való részesedés tiltása csak a közvetlen vagy a közvetett részesedésre is értendő? Példa: "A" társaságnál vezető munkavállaló részesedést szerez B társaságban (vagy maga hozza létre), melynek részesedése van C társaságban. C társaságnak van közös tevékenységi köre A társasággal, B társaságnak nincs. Ez is összeférhetetlenségi ok? 2. Illetve Ön szerint – ha a kérdés nem eldönthető –, szabályozhatja-e ezt (közvetett vagy közvetlen összeférhetetlenség) munkáltatói szabályzat mind vezető tisztségviselő, mind egyéb munkavállaló esetében? 3. Ön szerint előírhatja-e belső szabályzat valamennyi munkavállalóra a vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat? 4. Hogyan változik ez, ha a vezető tisztségviselő a Ptk. hatálya alatt áll? Segítségét köszönöm! Tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Szociális szövetkezetnél vezető tisztségviselő váltás történt. Az új vezető tisztségviselő öregségi nyugdíjas. Az ő esetében kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Jövedelmet nem vesz fel. Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nevezett szociális szövetkezet vezető tisztségviselője tagja a szövetkezetnek. 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik másutt. Vezető tisztségviselői teendőit ezért megbízási jogviszonyban látja el. Kérdésem: alkalmi munkavállalóként láthat-e el feladatokat ebben a szociális szövetkezetben, vagy sem? Várom mielőbbi válaszukat. Tisztelettel.
A munka törvénykönyve nagy teret enged a munkaviszony szerződéses szabályozásának, azaz a törvény rendelkezéseitől való eltérésre a munkaszerződésben is. Ennek keretében akár a munkavállaló hátrányára is meg lehet állapodni, feltéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ha a munkáltató kalkulál ezekkel a lehetőségekkel, anélkül tudja ésszerűen a gazdálkodásához, a cég sajátosságaihoz igazítani a jogviszonyt, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné, miközben saját mutatói is javulnak.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. nem tag ügyvezetője havi 6000 forint mértékű megbízási díjat fizetne magának az ügyvezetésért utólag, egy összegben, évente. Rendelkezik máshol biztosítási jogviszonnyal. Kérdéseim: 1. Jól gondolom-e, hogy nem érvényesítheti a 10 százalékos költséghányadot? 2. Szabályos-e évente egyszer fizetni a havi díjat? 3. Ha szabályos, akkor kell-e ebből az egyszeri kifizetésből az összes járulékot vonni, vagy mivel az 365 napra vonatkozik, csak egy részét? Köszönettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! A szövetkezet alapító okirata nem mondja ki egyértelműen, hogy az igazgató elnök jogviszonyát milyen formában látja el. Tulajdonképpen nyitva hagyja a tagi jogviszony, munkaviszony, illetve a megbízási jogviszony közötti választás lehetőségét. Ilyenkor mi a teendő? A vezető tisztségviselő egy kft.-ben megbízási jogviszonyban látja el a feladatait, munkaviszonya nincs. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Segítségüket köszönettel! B. Ági
Tisztelt Szakértő! Az alapító okirat szerint a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el. Kérdésem, hogy módosítani kell-e, a cégbíróságnál be kell-e jelenteni a jogviszonyváltozást, ha a képviselő az ügyvezetést a jövőben munkaviszonyban látná el? Válaszát előre is köszönöm: Kovács Lajosné
Tisztelt Szakértő! Egyesület esetében a választott vezető tisztségviselőkkel kell-e szerződést (megbízásit) kötni, ha a vállalt feladataikat díjazás fejében látják el?
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk a vezető tisztségviselők díjazására megbízási szerződést kötne. Van mindenkinek emellett 36 órás munkaviszonya is. Kell-e az alapszabályban ezt rögzíteni, ha igen, melyik szervnek a hatásköre a díj megállapítása?
Sokszor szembesülnek avval a cégvezetők, hogy a cégbíróság felszólítja őket, hogy amennyiben nem állítják helyre a cég törvényes működését, megindítják a kényszertörlési eljárás. A vezető tisztségviselő és a cég tagja eltiltható többségi tulajdonszerzéstől és milliókra bírságolható.
Mi a dolga a cég vezető tisztségviselőjének és a végelszámolónak a végelszámolás során, kire, milyen papírmunka vár? Lépésről lépésre mutatjuk be a teendőket.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét annak megítélésben, hogy kell-e járulékot vagy egyéb terhet fizetni annak a bt.-beltag rokkantnyugdíjasnak, aki csak, mint vezető tisztségviselő – díjazás nélküli megbízással – venne részt a bt. tevékenységében? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-ben a beltag és a kültag is önálló képviselő, vezető tisztségviselő. A beltag után megfizeti a tagi jogviszony szerint a garantált bérminimumra eső járulékot. A kültag csak 4 órában dolgozik a bt.-ben, és máshol nincs munkaviszonya. Közreműködhet a bt.-ben alkalmazottként, és elég megfizetni utána a 4 órás munkaidőre eső minimálbér után a járulékot, vagy tagként figyelembe véve a minimálbér után kell járulékot számfejteni? A társasági szerződés nem rögzíti, hogy tagként vagy alkalmazottként működik közre a kültag. Köszönettel Weiszné Ulicska Anna
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték