Azon hét euróövezeten kívüli tagállamban, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak a közös valuta bevezetésére, jelentős előrehaladás tapasztalható a nominális konvergencia terén, de jelenleg egyikük sem teljesíti a csatlakozáshoz szükséges valamennyi formai és jogi feltételt – állapította meg Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa szerdán.
Csökkent tavaly a háztartásokban felhalmozott készpénzállomány, ami a valutában tartott megtakarítások apadásának köszönhető. A lekötetlen számlapénzek mennyisége és aránya viszont töretlenül növekszik – írja a Világgazdaság.
Tisztelt Szakértő! Munkatársunk Olaszországban járt üzleti ügyben, ahol a szállást saját készpénzéből euróban fizette ki. Csak forint pénztárunk van, eurós nincs. Kérdés: el lehet-e számolni a számlát a kiállítás napján érvényes MNB középárfolyammal, illetve ki lehet-e fizetni a forint pénztárból az így kiszámolt forintot?
Egy kft. tagja forintban tagi kölcsönt nyújtott társaságának, melyet később a valutapénztárból, euróban fizettek neki vissza. Mi a helyes bizonylatolás módja? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja forintban tagi kölcsönt nyújtott társaságának, melyet később a valutapénztárból, euróban fizettek neki vissza. Mi a helyes bizonylatolás módja?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tagok a 2015. évi eredmény terhére hagynak jóvá osztalékot, amit 2016-ban vennének fel, de euróban. Mikor kell meghatározni, hogy a forintban jóváhagyott összeg mennyi eurónak felel meg? Elegendő akkor, amikor döntenek a kifizetésről, vagy a jóváhagyáskor ezt is meg kell határozni? Számolhatnak-e a számviteli politikában rögzített árfolyammal (ami a napi MNB árfolyam)? Bankszámláról felvesznek eurót a házipénztárba, és valutában fizetnek a tagoknak. Az összeg átlépi az 1,5 millió forintos korlátot, de mivel magánszemélyek a tagok, szerintünk nincs akadálya, hogy készpénzben fizessen a társaság. Erre a kifizetésre nem vonatkozik semmilyen bejelentési kötelezettség sem. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő kolléga! Arra lennék kíváncsi, hogy, ha egyik dolgozónknak 2016. január 10-én utólagos elszámolásra valutát adok ki a valutapénztárból, és ebből az összegből mondjuk kétszer vásárol (január 12-én és 15-én) és 2016. január 31-én elszámol, az egyes napokon milyen árfolyammal kell azt elszámolni. Az természetes, hogy a kiadás napján érvényes árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Viszont kérdéses, hogy a visszavétel napján milyen árfolyamot alkalmazok. A számviteli törvény lehetővé teszi azt is, hogy a valuta felvételének időpontjában (könyv szerinti értéken) számolunk el, de azt is megengedi, hogy a napi árfolyamon számoljunk el. Felmerül az a kérdés is, hogy a felvétel és az elszámolás időszakában vásárolt tételeket milyen árfolyamon kell figyelembe venni? Véleményem szerint nem a vásárlás napján, hanem a visszavétel napján meglévő árfolyamon és a visszavétel dátumával. Várom tisztelt válaszukat Tisztelettel: S.Cs.Gy.
Sérti az uniós jogot az a szankciórendszer, amelyet Magyarország alkalmaz azokkal szemben, akik az Európai Unió külső határának átlépésekor elmulasztják bejelenteni, hogy sok készpénz van náluk – mondta ki csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Bíróság.
Tisztelt szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy ütközik-e valamilyen jogszabályba, ha egy kft. a deviza szükségletét nem a banki forgalomban váltja át, hanem felveszi a forintot a bakszámlájáról, hivatalos pénzváltóhelyen valutára váltja, erről bizonylatot is kap, és a valutát a kft. deviza bakszámlájára befizeti? Az előzetes kalkulációk alapján a készpénz ki- és befizetések költségeit is figyelembe véve még így is kevesebbe kerülne a váltás, mint a bankon keresztüli váltás. köszönettel.
T. Szerkestőség! Egy vállalkozás rögzítette a számviteli politkájában, hogy az öszes külföldi pénzértékre szóló eszközöket a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hívatalos devizaárfolyamon számolja át forintra. Kérdésem: ha hivatalos pénzváltónál vált át valutát forintra, mi a helyes eljárás a pénzmozgás rögzítésében? Köszönöm válaszukat.
Ha a munkavállaló valutában kap elszámolásra előleget, amelyet nem teljesen költ el, milyen árfolyamon kell elszámolni az adott és a visszakapott összeget? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Tisztelt Cím! Egy pénztárgépet üzemeltető cégnek időnként vannak euróban is készpénzes bevételei. Megengedi-e a jogszabály, hogy egy pénztárgépbe lehessen beütni a forint- és a valutabevételeket? Mire kell figyelni a nyugták kiállításakor az eurós bevételeket érintően? Valutás bevételek esetén a visszajárót ugyanabban a pénznemben lehet kiadni, vagy lehet akár forintban is? Milyen árfolyamon kell átváltani a valutabevételeket forintra, és melyik árfolyamon kell átváltani forintra, ha hitelkártyás eurós tételt ütünk be a pénztárgépbe, és nyugtát állítunk ki róla? Az megfelel a jogszabályoknak, ha a pénztárgéphez közel tart a cég euró tárolására alkalmas zárható kasszát, hogy ne keveredjen a forinttal? Amennyiben előre nincsenek euróban meghatározva az árak, de egy vevő úgy dönt, hogy euróban szeretne fizetni, akkor az aznapi Ft/EUR árfolyammal át lehet váltani euróra a termék, szolgáltatás forintértékét? Előre is köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték