Tisztelt Szakértő! Egy társaságban a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. A társaság tagjainak a költségek finanszírozása érdekében tagi kölcsönt kellett nyújtaniuk. Ha a végelszámolás megkezdése előtt elengedik a tagi kölcsön összegét, kell-e illetéket fizetni utána, és be kell-e vallani? Végelszámolás alatt elengedhetik-e a tagi kölcsön összegét?
Szeretném segítségüket kérni abban, hogy milyen módon, adó- és esetleg illetékteher mellett szüntethető meg az a bt., amely a 2006. évben jóváhagyott osztalékot nem tudta kifizetni és jelenleg is tagi kölcsönnel rendelkezik?
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., aminek a végelszámolása 2017.09.21-én elkezdődött. A bt. 2017.09.20-ig a kata hatálya alá tartozott, 2017.09.21-től a tao hatálya alá tartozik. A bt. kültagjának nincs 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 2017.09.20-2017.11.30-ig 161 ezer forint után a bérszámfejtést megcsináltam, a 08-as bevallást beadtam. Eladtuk a tárgyi eszközeit, így a folyószámláján a fizetendő áfa is megjelent. Ami kötelezettség a NAV felé, az kb. 200 ezer forint, a pénztárában 205 ezer forint van. Mit lehet itt tenni, hogy a végelszámolással szűnjön meg a cég? A kültagnak kötelező bért fizetni vagy csak a járulékokat kell megfizetni kötelezően? Ekkor csökkenne a tartozása. Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy 2003. 01.01. óta evás adóalany bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, 2018. 01.01-i nappal kezdődően jogutód nélkül, végelszámolás útján az általános szabályok szerinti megszüntetését jelentette be a cégbíróságnak. Azt szeretném kérdezni, hogy mivel a végelszámolás kezdő időpontjával nyitómérleget kell összeállítani, ebben az esetben a nyitómérleg adatainak összeállításához hány évre kell visszamennie a cégnek? A mérleg forrásadatainak összeállítását milyen bizonylatokból tudom elkészíteni, a saját tőkét –eredménytartalékot – hogyan tudom megállapítani? Tisztelettel: Fodor Gyuláné
Egy kft. 2017-ben – az előző évi beszámolót jóváhagyó taggyűlésén – úgy döntött, hogy 2018. I. 1-jével megindítja a végelszámolással való megszüntetését. Mi igaz abból, hogy 2018-ban már a változásbejelentési kérelem mellett módosítani kell a kft. társasági szerződését is a cégnév kiegészítése és az ügyvezető helyetti végelszámoló személye, neve miatt? Ezen kívül van még valamilyen cégjogi változás/változtatás?! Kérjük, hogy a kijelölt/felkért szakértő az álláspontját a 2018-ban hatályos joghelyekkel is legyen szíves alátámasztani!
Egyik vállalkozásunk végelszámolásról döntött. A végelszámolási eljárás elkezdődött, a hitelezők igényt nem jelentettek be. A végelszámoló a követeléseket és kötelezettségeket rendezte, kivéve a tagi kölcsönt, ami elévült. Kérdésünk: – az elévült tagi kölcsönt egyéb bevételként elszámoljuk, kell utána illetéket fizetni? – a végelszámolás befejezésekor az eszközöket piaci értéken kell értékelni. A társaság eszközei között részvények szerepelnek. Az értékelésre külön szakértőt kell felkérni, vagy a végelszámoló is elvégezheti ezt az értékelést? – a vagyon kiadásakor a magánszemély tulajdonosok a pénzen kívül részvényeket kapnak. A kiadandó vagyon összege meghaladja a magánszemélyek által az adózott jövedelmükből befizetett jegyzett tőke összegét. Kérdésünk, hogy az árfolyamnyereség kiszámításakor a részvények piaci értékét kell figyelembe venni? Köszönettel: Defter kft
Tisztelt Szakértő! Egyik bt.-m 2018.01.01-től kezdené a végelszámolását. Jelenleg az eva hatálya alatt áll. Kérdésem: 1. Nekem mint könyvelőnek 2017.12.31-ig kell-e változásbejelentésen ezt a tényt leadni? 2. Záróbevallást 1771-en, vagy 1743-on kell-e leadni? 3. Mi a pontos menete (bevallások leadása) a könyvelési végelszámolásnak? Köszönöm.
Egy 2017-ben még evás betéti társaság 2018.01.01. nappal elhatározta a végelszámolását. A végelszámolás kezdő napjával kikerül az eva adózás alól. Kérdésem, hogy 2017.12.20-án be kell-e jelentenie a bt.-nek változásbejelentőn az evából történő kilépést, vagy a végelszámolás kezdetével a NAV kilépteti a társaságot az eva hatálya alól? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában nulla értéken nyilvántartott tárgyi eszközök és bekerülési értéken nyilvántartott földterület van. A társaság végelszámolásra készül, és szeretné értékesíteni eszközeit. Van-e lehetőség arra, hogy a földterületet bekerülési értéken, az egyéb eszközöket pedig életkoruk függvényében piaci értéken az ügyvezető saját részére vagy családtagjai részére kiszámlázza? Milyen egyéb lehetőségek vannak, hogy eszközei kikerüljenek a nyilvántartásból a végelszámolás előtt? Ezzel kapcsolatosan várnám szakvéleményüket. Válaszukat köszönöm.
Külföldi tulajdonosok egy cég végelszámolásáról határoztak. A végelszámolást november 20-ai időponttal megkezdték. Ezt megelőzően a cég egy szolgáltatási munkát végzett. A teljesítési igazolás november 23-a keltezésű. Melyik időszakra kell elszámolni a bevételt? A végelszámolás előtti vagy a végelszámolás alatti időszak bevétele ez? A teljesítés igazolás miatt a számla teljesítése is november 23., de a tényleges munkavégzés a végelszámolás kezdete előtt történt. El kell határolni a bevételt? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy kft. felszámolásra vagy végelszámolásra kerül, akkor egy 12 éve határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozó, a 60. évét betöltött munkavállaló mire számíthat? Felmondás, végkielégítés stb. Abban az esetben mi történik, ha nem szűnik meg a kft., "csak" fizetésképtelenné válik, és nem fizet munkabért? Köszönöm válaszukat!
Egy bt. befejezte egyszerűsített végelszámolását és kérte a cégbíróságtól a társaság törlését a cégjegyzékből. Ellenőrzést követően a NAV kérésére az eljárást felfüggesztették. Az ügy bírósági szakaszban van, és feltehetően nem tart ki a cég pénzeszköze a bankszámla fenntartása esetén az eljárás befejezéséig. Kérdésem: köteles-e a korábban áfás cég a bankszámlát fenntartani a törlési eljárás szünetelése alatt? Ha igen, és nincs rá fedezet, akkor mit tud tenni, hogy ne keletkezzen olyan kötelezettsége, amelyről nem rendelkezett a vagyonfelosztási javaslatban?
2013. 09. 03-án alakult egy termelő és értékesítő szövetkezet, 30 taggal, határozatlan időre. Termelői csoport jogosultsággal rendelkezett a gabona termékcsoport vonatkozásában, melyre jogosult volt 2016. december 31-éig. A jogosultsága megszűnt a legnagyobb tag kilépésével, mivel nem tudta a továbbiakban teljesíteni a termelői csoport tagsággal összefüggő értékesítési volument (300 millió forint) (a kilépő állami tulajdonba került, így már nem lehetett szövetkezeti tag). A szövetkezet termelői csoport támogatást kapott 2013-2014-2015 évre az éveket követően beadott bevallások alapján, amelyet a működésre kapott, az 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelet szerint. A 2016. évben ugyan teljesítették a támogatási feltételeket, de a bizonytalan jövő miatt már ez évről nem adtak be támogatási kérelmet. Ugyanakkor a termelői csoport jogosultságuk megszűnéséről az FM felé is bejelentést tettek. A visszavonásról határozatot kaptak, mely szerint további kötelezettség nem terheli őket sem a 81/2004. (V. 4.). sem a 42/2015. (VII. 22.) FM termelői csoportok elismeréséről szóló rendelet vonatkozásában. A kilépő tagokkal még nem számoltak el, csak a részjegyek lettek visszafizetve, de az alapszabály lehetőséget ad az eredménnyel későbbi időpontban elszámolni, így még ez nem történt meg.A kérdésem az, hogy hogyan osztható fel a vagyon, ha végelszámolják a szövetkezetet? Hogyan számoljunk el a már kilépett tagokkal és a végelszámoláskor meglévő tagsággal?
A végelszámolásnál mi a teendő, az ismeretlen címen tartózkodó részvényesek elszámolásával? A nekik járó vagyont letéti számlára kell tenni, vagy más megoldás van?
Kft. végelszámolásának befejezésekor készített beszámolónak része-e a kiegészítő melléklet, illetve azt meg kell-e küldeni az OBR rendszerben közzétételre? Az OBR-en közzétett végelszámolást lezáró beszámolóhoz csatolni kell-e a vagyonfelosztási javaslatot?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték