Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló, amennyiben bérletet vásárol a cég és munkahelye közötti útszakaszra távolsági buszon, annak az elszámolhatósága hogyan történik? Havi bérlet, cég nevére kiállítva, de csak 15 nap használja...megtéríthető a dolgozó részére a 86 százalék? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló Budapesten dolgozik és Budapesten is él, de a budapesti tartózkodási címe nincs bejegyezve. Ettől függetlenül a munkavállaló erről e-mailben informálta a munkáltatót, hogy ő Budapesten él. Az állandó lakcíme vidéki. Felmerült a munkavállaló részéről a kérdés, hogy jogosult-e az utazási költségtérítésre, ha minden hétvégén az állandó lakcímére utazik? Amennyiben jogosult, a munkáltató elutasíthatja-e igényét arra hivatkozva, hogy a munkavállaló írásban maga jelezte, hogy Budapesten tartózkodik?
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas munkavállaló házaspár kaphat-e utazási költségtérítést (9 Ft/km-t), ha a törvényi feltétel fennáll. Kaphatnak-e mindketten költségtérítést, ha egy személyautóval utaznak. A cég hivatkozhat-e arra, hogy ők térítés nélkül utazhatnak. Várom válaszát, köszönettel: Stigrád Andrásné Haladó Bt.
Tisztelt Szakértő! Egy munkáltató munkaviszonyos dolgozójának hazautazásra szeretne költségtérítést fizetni. A munkavállaló állandó lakóhelye harmadik országban van, ezáltal a hazautazás költsége meghaladja az adómentesen havonta kifizethető összeget. Amennyiben a felek megállapodnak arról, hogy egy évben csak kétszer téríti a munkáltató a hazautazás költségeit, abban az esetben összevonható a havonta adómentesen kifizethető összeg?! Tehát egy egész évben fennálló munkaviszony esetén 6*35 200 forint kifizethető adómentesen júniusban?!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk Budapesten lakik, és innen jár Pest megyei helyszínre dolgozni. Budapesti lakcíme nem hivatalos, lakcímkártyáján csak vidéki lakóhely szerepel. A munkavállaló napi munkába járásához vásárolt vonatbérletet 100 százalékban megtérítjük. Az esetleges vidéki hazautazást meg kell téríteni? Előre is köszönettel
Tisztelt Szakértő! Intézményünk egy központi költségvetési szerv. Egy általunk rendezett szakmai rendezvényre, megbeszélésre vidékről magánszemélyek érkeznek, nem az intézmény alkalmazottai. Utazási költségüket milyen formában, milyen dokumentumok alapján lehet számukra megtéríteni, ha helyközi járattal, illetve saját gépjárművükkel érkeznek? Az szja-törvény 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolt költségek 6. pontja alkalmazható ilyen esetben, vagyis akkor, ha nem saját dolgozóról van szó? Bonyolítja a helyzetet, ha külföldről érkezik résztvevő. Ebben az esetben mi a szabályos eljárás? Előre is köszönjük válaszát! Üdvözlettel.
Majdhogynem szenzációként söpört végig a hír, hogy jövőre jelentősen, csaknem hetven százalékkal emelkedik a munkába járáshoz adómentesen adható adómentes költségtérítés összege. Ki jár jól, és ki jár rosszul – legalábbis az adótörvény-módosítási javaslat beterjesztett megfogalmazása szerint?
Üdvözlöm, az alábbi kérdésben kérem segítségüket. Szerb állampolgár Magyarországon munkaviszonyban van. A munkáltató megtérítheti a heti egyszeri hazajárást, például saját gépkocsival? A 39/2010 kormányrendelet szerint csak magyar állampolgár és EGT-állambeli munkavállaló esetében lehet. A NAV tájékoztatója nem zárja ki, hogy a Mt. szerint megfogalmazott munkavállaló esetében is lehet költségtéríteni.
Nem ritka – különösen ikerterhesség esetén –, hogy a gyermek(ek) a szülés várható időpontja előtt jóval korábban megszületnek. A kis súlyú, koraszülött gyermek(ek)re, továbbá egyéb esetben a gyermek adott betegsége, fogyatékossága esetén magasabb összegű családi pótlék jár. A szülők azonban sok esetben – tájékoztatás hiányában – nem tudják, hogy a magasabb összegű családi pótlék kapcsán milyen egyéb támogatásra jogosultak. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani az alábbi cikkünkkel.
Tisztelt Szakértő! 2015-ben az utazási költségtérítés maximális mértéke 35 200 forint volt. A kérdésem megírásáig nem találtam az NGM oldalán a 2016-os maximális mértéket. Adott egy munkavállaló, aki a 2016-os évben lett munkavállalója egy cégnek, és az utazási költségének a 86 százaléka duplája a 2015-ös maximális mértéknek is. Kérdésem, hogy a helyközi utazási költségtérítést hogyan kell ilyenkor megtéríteni a munkavállaló részére? Milyen adó- és járulékfizetési vonzata van a kifizetésnek? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság szeretné kifizetni alkalmazottjának a BKV-jegyét, amelyet a munkáltató tevékenységével összefüggésben vásárolt napközbeni ügyintézés céljából. A feladat nem tartozik a munkavállaló feladatkörébe. Milyen módon teheti meg, hogy mindkét fél részére adómentes legyen? Milyen nyilvántartást kell vezetni? Több munkavállaló is érintett lehet, megoldható-e, ha tömbben vásárol jegyet a munkáltató? Kérem, hogy szja, áfa, tao vonatkozásában adja meg válaszát. Köszönöm! Üdvözlettel: Reményiné
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló hétvégente hazautazik a saját autójával, ezért havonta 40 ezer forintot kap (vagyis 2000 kilométerre kilométerenként 20 forintot). Ebben az esetben is 9 forintig adómentes a juttatás, a felette levő rész pedig adó- és járulékköteles? Válaszát ezúton is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha egy cég ügyvezetőjének repülőjegyét a cég kifizeti, azonban az ügyvezető nem tudja bizonyítani, hogy üzleti út miatt került sor a repülőjegy megvásárlásra, akkor hogyan kell eljárnia a cégnek? 1. Taoalapot növelő tételként (nem vállalkozási célú költség) veszem számításba, így a repülőjegy árát taoként "leadózza" a cég? 2. Természetbeni juttatásként kell elszámolni a könyvekben, így a cégnek a repülőjegy bruttó értékének az 1,19-szerese után 16 % szja, valamint az ügyvezető jogállásától függően ehofizetési kötelezettsége keletkezik? 3. A cégnek mindkét pontban foglalt "terhek" után keletkezik fizetési kötelezettsége? Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, ha kiküldetési költséget számolunk el havonta a munkavállalónak, akkor azt fel kell tüntetni az M30-as lapon, vagy ha kilép, akkor az adatlapon? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szíves segítéségét kérném abban, hogy a 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség csak saját tulajdonú személygépkocsi esetében választható, ez jelenti-e azt, hogy akkor is van erre lehetősége a munkavállalónak, ha az autó az anyósa nevén van, és később Ő lenne az üzemben tartó? Köszönöm a segítséget.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték