A kisadózókkal kötött szerződések és a béren kívüli juttatásként nyújtott utalványokkal kapcsolatos kötelezettségek vizsgálatára kiemelten fókuszál az adóhatóság. Erről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön tájékoztatást is adott ki.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) célzott ellenőrzéssorozatba kezd az utalványokkal visszaélő cégeknél – írja honlapján a NAV.
A Magyar Posta 150 ezer forintra emelte az utalványok háznál történő kézbesítésének összeghatárát – közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tavalyi évben vásárolt számítógép-használati utalványt és többcélú utalványt a dolgozók részére. A kérdésem, hogy a cégnek a számítógép-utalvány és a többcélú utalvány kiadása után van-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: Vállalkozás meghatározott értéket meghaladóan vásárol a beszállítótól, így vásárlási utalványt kap az utalvány névértékének nagyjából 5 százalékáért. A kapott számlán szerepel az utalvány, mint áfa körön kívüli tétel, feltüntetve az utalvány értéke (pl. 5000 forint értékű), a számlázott összeg 350 forint. Miként vehető nyilvántartásba az utalvány? Milyen értéken? Mi a könyvelési tétele? Amennyiben a vállalkozás továbbadja partnereinek, mint üzleti ajándék, úgy az adó alapja (szja, szocho 1,18) a névérték lesz? Köszönöm!
Kereskedő a magánszemély vásárlóinak pontgyűjtést hirdet. A pontok év végéig felhasználhatók, a fel nem használt pontok törlődnek. A pontok három módon használhatók fel. Kérdés (1): mivel a pontszerzéskor nem lehet tudni, hogy a vásárló mire használja fel a pontot, felhasználja-e, ekkor nincs bevétele a magánszemélynek, és nem lehet egycélú utalványként sem kezelni az ügyletet? 1.) Árengedmény: a vásárló a pontjait egy későbbi vásárlása során árengedményként felhasználhatja (az áfatörvény 71. § 1/b szerint). Az akció egyébként mindenben megfelel a 71. § 2-ben leírt üzletpolitikai célnak. K (2): ebben az esetben az aktuális számlán feltüntetve az engedmény összege csökkenti az adóalapot? 2.) A vásárló kéri a pontok értékének pénzbeli visszatérítését. a) Önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejtve a nettó összeget megkapja, VAGY b) a kapott pontokkal az addigi vásárlásai miatt kifizetett ellenértéket utólag kívánja csökkenteni. K (3): mivel az utólagos engedményre jogosító vásárlás beazonosítható, az eredeti vásárlás számláját – számlával egy tekintet alá eső okirattal – módosítjuk, és a keletkező különbözetet a vásárlónak visszautaljuk. A visszautalt összeg nem adóköteles jövedelme a magánszemélynek. 3. Adomány: a pontok értéke karitatív célokra felajánlható. A kereskedő a pontok után járó összeget karitatív szervezet részére átutalja, erről a kereskedő kap adományigazolást. K (4): így sincs adóköteles jövedelem, hiszen nincs bevétel, és az adományigazolást sem ő kapja.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az elmúlt időszak ellenőrzései és az egyéb eljárásai során azt tapasztalta, hogy a béren felüli juttatásként adott utalványokkal visszaéltek. Az utalványokat – sok esetben az átadást követő rövid időn belül – készpénzben visszaváltották, ezzel bérükön felül jövedelemre tettek szert. Az utalványt vásárló gazdálkodó szervezet ezen összegek után sem az adókat, sem a járulékokat nem vallotta be és nem fizette meg – írja honlapján a NAV.
Kedves Adózóna! Egy kft. egyéni és társas vállalkozóknak (esetenként katás) karácsonyi ajándékként 10 000 Ft utalványt adott. Az általuk végzett szolgáltatásról számlát adnak a kft. részére, melyet eladott (közvetített) szolgáltatás értékeként könyvelünk. Kérdésünk a következő: az így adott utalványra vonatkozik-e az a kitétel, hogy: "Azonban nagyon fontos jól kidolgozni az adott promóció részleteit, mivel előfordulhat, hogy az adóhatóság a kapott „ajándékot” ingyenes termékátadásnak minősíti, amely fájdalmas lehet a juttató cég szempontjából. Ez esetben ugyanis az ajándékozó céget társaságiadó-fizetési kötelezettség terheli, amennyiben nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, hogy az ajándék értékét bevételként elszámolta, a bevétel nélkül az adózás előtti eredménye nem lesz negatív, és az e bevételre jutó társasági adót megfizeti (melyet a társasági adóbevallás elkésztése után szintén igazol)." A cikk megtalálható: https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/munkajog/12629-hogyan-adozik-a-ceges-ajandek
Karácsonykor is érdemes olyan ajándékot adni a dolgozóknak és az üzleti partnereknek, melyek beszerzése minimális adminisztrációt igényel, ugyanakkor a megajándékozott részére széleskörű felhasználást biztosít. A 2019-től hatályos rendelkezések igen szűk körben teszik lehetővé, hogy a kifizető egyes meghatározott juttatás terhe mellett adjon utalványt karácsonyra a tevékenységében közvetlenül vagy közvetve közreműködő magánszemélyek részére.
Tisztelt Szakértők! A cégünk egy másik partner által szervezett nyereményjátékhoz felajánl 400 000 Ft-os vásárlási utalványt (amit nálunk lehet csak felhasználni). A nyereményjátékban azok vehetnek részt, akik a partnernél belépőjegyet váltottak adott időszakban. Kérdésem, hogy az általunk felajánlott utalvány után 2019-ben pontosan hogyan kell adózni a mi cégünknek és a partnernek? Segítségüket előre is köszönöm!
A január óta hatályban lévő áfaszabályok még mindig nem részletezik kellő mértékben egyes, az utalványok használatával kapcsolatos különleges helyzeteket. Ez akár vétlen adóhiányhoz, így adóbírsághoz és a késedelmi pótlék kockázatához is vezethet – hívja fel a figyelmet sajtóközleményében a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
Tisztelt Szakértő! Egy utalványkibocsátó adóalany a saját nevében bocsát ki többcélú utalványt, melyet nálunk is beválthatnak. Eltérő véleményeket kapunk a számlázásról. Cégünknek ki felé kell kiállítania az értékesítéskor az áfás számlát? A végfelhasználónak vagy a kibocsátónak? Ha az utóbbinak, akkor a kibocsátónak kell az utalványvásárlónak bizonylatot adnia, kérésükre számlát kiállítani? Nekünk hogyan kellene könyvelni a tételeket? Válaszát előre is köszönöm!
A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint bevétel minden, a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is) és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az utalvány is.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték