35 találat a(z) uniós értékesítés cimkére
Ausztriai vásári értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar cég ausztriai vásáron standot bérelt, ahol magánszemélyek részére értékesített terméket, amelyről nyugtát adott. Áfa tekintetében milyen szabályok vonatkoznak az ügyletre? Köszönöm.
EU-s adóalany felé értékesített szállás, étkezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar áfaalany (érvényes közösségi adószámmal rendelkezik), német áfaalany részére (érvényes közösségi adószámmal rendelkezik) értékesít szállást, étkezést, rendezvényre, kiállításra belépőjegyet. Ezen szolgáltatásokat a német adóalany Magyarországon veszi igénybe. A magyar adóalany fenti szolgáltatásokat belföldi adóalanyoktól vásárolja, és adja tovább, mint közvetített szolgáltatást a német adóalany felé. Kérdés: a fent jelzett szolgáltatásokat az áfatörvény különös szabályai szerint, vagyis a 38-45. § szerint magyar áfakulcs alkalmazásával kell-e továbbszámlázni? (Véleményem szerint igen.) Ügyfelem szerint az általános szabályok alapján, vagyis a 37. § vonatkozik rá. Válaszát előre is köszönöm.
Magyar cég külföldön teljesített fuvarszolgáltatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk Magyarországon, magyar cégtől rendel meg Romániában fuvart. A magyar fuvarozó cég a román (nem tudom, milyen kapcsolat van köztük, csak a nevük azonos, talán az is egy leányvállalat, mint a a magyar) cégével a Romániába leszállított értékesítésünket teríti (szállítja ki) több városba és több áruházba. A magyar cég most eurós számlát állít ki, és 27 százalékos áfát számol fel. Helyes ez így? Úgy tudom, a román (partner cége) leszámlázza a magyar fuvarozó cégnek, és ő, mint közvetített szolgáltatást, számlázza azt tovább. Köszönöm a válaszukat!
EU-n belüli értékesítés belföldi szállítással
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy egy belföldi társaság diót értékesít "A" EU-s cégnek, de a diót nem neki szállítja le, hanem egy másik belföldi magyar feldolgozó üzemnek, ahol feldolgozás után továbbszállítják "A" EU-s cég "B" jelű EU-s vevőjének. (Például "A" szlovák" és "B" német). A kérdés az, hogy ez esetben közösségen belüli termékértékesítésnek minősül-e ez a magyar eladó szempontjából, hiszen az áru nem egyből hagyja el az országot, és időközben itthon még fel is dolgozták. Másik kérdés: ha a magyar eladó kompenzációs felárat alkalmazó őstermelő, akkor is lehetséges az EU-s értékesítés, vagy a kompenzációs felárat fel kell számítani? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Csató Béla
Áfa láncértékesítéskor
Kérdés
Magyar "A" cégnek Romániában telephelye van, amelyre megkérte a román közösségi adószámot. Egy román "B" cégtől fát vásárolt, amit azonnal eladott egy magyar "C" cégnek. A fa a román "B" cégtől a magyar "C" céghez került, a fuvarozást a magyar "A" cég végezte. A vásárlás és értékesítés során a magyar "A" cég a román közösségi adószámát használta. Az értékesítéskor áfamentes számlát állított ki. Kérdésem, hogy a magyar "A" cég helyesen számlázott-e? Az áfabevallásban és összesítő nyilatkozatban hol kell szerepelnie ennek az ügyletnek, vagy az egész román teljesítési helyű?
EU-partnernek történő számlázás esetei
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi összetett kérdésre kérem a válaszát. Az általunk gyártott termékeket cseh partnerünk a mi telephelyünkön átveszi, és a saját készletébe helyezi (termék nem mozdul, csak elkülönítve tároljuk a részére). Számlakibocsátás történik az átvételt követően. 1. eset A cseh partner nem áfaalany Magyarországon, a cseh EU-adószámára számlázunk. A termék bizonytalan ideig marad a telephelyünkön, majd innen három irányba távozhat, ha a számlázástól eltelt idő és a tényleges elszállítás (kiléptetés) közötti időnek van jelentősége, akkor kérem, hogy a válaszában erre is térjen ki. A. 3. országba kiléptetik, B. EU tagállamba kiszállítják, C. Magyarország területén magyar áfaalany felé értékesítik. A három esetben nekünk milyen számlát kell kiállítani, esetleg a kiszállításkor milyen számlára kell helyesbíteni az átadáskor eredetileg kiállított számlát? 2. eset A cseh partner, ha az első pont szerint akadályba ütközne valamiért, akkor kiváltja a magyarországi adószámát, és így vásárolna tőlünk, akkor hogyan alakul a fenti három esetben a számla kibocsátása és az áfa elszámolása? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm.
Ex works paritással teljesített EU-s értékesítés áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi társaság EU-s tagállamba ex works paritással terméket (például boríték) értékesít. Ekkor az áfatörvény 89. §-a szerinti mentességet milyen okirattal tudom igazolni (és így mi a számla adómentességét alátámasztó bizonylatom), azaz milyen bizonylattal tudom az adóhatóság felé hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a termék belföldön kívülre került? Válaszát előre is köszönöm!
Vevői készlet kezelése három közösségi tagállam esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre várnám mielőbbi szíves válaszát: Egy francia partnerünknek értékesítünk termékeket. Eddig a termékeket Magyarországról Franciaországba szállítottuk (leszállított áron, EU-s értékesítésre került a termékünk). A partnerünk azonban a költségei csökkentése érdekében azt kérte, hogy ezentúl a termékeket, az ő szlovákiai raktárába kell szállítani. A szállítást ő fogja végezni. A termékeket pedig heti rendszerességgel fogja onnan elszállítani Franciaországba (több mástól is hasonló módon beszerzett termékkel együtt, kvázi „gyűjtőfuvarként”). A számlát nekünk csak akkor kell kiállítani a francia cégnek (a francia partner elképzelése szerint, francia adószámra, a mi magyar adószámunkról), amikor a termékeket elszállítják a francia partner szlovákiai raktárából. Az lenne a kérdés, hogy ennek az esetnek mi az adóügyi vonzata, be kell-e nekünk jelentkezni Szlovákiában, vagy közösségen belül adómentesen számlázhatunk a vevői készlet fenntartásaként magyar adószámunkkal a francia cégnek annak ellenére, hogy a fuvar Magyarországról Szlovákiába, majd Szlovákiából Franciaországba ment?
EU-országban lévő egyház felé történő értékesítés áfája
Kérdés
Vonatkozik-e a közösség területén lévő egyházakra az áfatörvény 85. paragrafusa, mely szerint mentes az adó alól a feléjük történt értékesítés a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel? Rendelkezniük kell-e közösségi adószámmal, vagy sem?
Exportértékesítés tárolási nyilatkozattal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság EU-n kívüli vevője felé kártyaterméket értékesít. Az alapkártya önmagában nem kerül kiszállításra, de annak legyártását követően a termék raktárban tárolásra kerül, és tárolási nyilatkozattal a vevő részére kiszámlázzuk. Később kerül a kártyatermék megszemélyesítésre, és folyamatosan – a vevő jelzése alapján – részletekben kerül kiszállításra EU-n kívüli szállítási címre a már megszemélyesítéssel ellátott kártyatermék. A kérdés az, hogy a tárolási nyilatkozat alapján kiállított számla is áfamentes, annak ellenére, hogy ekkor még a termék (alapkártya) nem hagyja el Magyarországot? Ha adómentesen számlázható a tárolt alapkártya, van esetleg törvényi határidő arra, hogy mikor kell, hogy legkésőbb elhagyja a termék az országhatárt? Előre is köszönöm!
EU-s adóalanytól beszerzett használt karóra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar bt. különbözeti áfásan értékesít magánszemélyektől beszerzett használt órákat. Volt EU-s adóalanytól beszerzett óra is. A számlán szerepel EU-s érvényes adószám. Áfát illetően semmilyen jelzés nem található a számlán (sem az, hogy EU-s értékesítés, sem az, hogy különbözeti áfás értékesítés). Valamelyik számlára rá van írva, hogy az óra használt. Véleményünk szerint az így beszerzett órákat áfásan kell értékesíteni. Az órákat külföldi magánszemélyek veszik meg általában, azért ezt az esetet most vizsgáljuk. Köszönettel.
Katás vállalkozó külföldre nyújt szolgáltatást
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni egy katás, alanyi mentes egyéni vállalkozó esetében, aki külföldi non-profit szervezetnek szeretne 1 millió forint alatti összegért szolgáltatást nyújtani, illetve szintén kis összegért terméket értékesíteni. Ebben az esetben szükséges-e közösségi adószámot kiváltani emiatt az egy ügylet miatt? Illetve a számlán alanyi mentesség helyett a fordított adózást kell-e feltüntetni, valamint a kisadózó szó angol megfelelőjét is szükséges-e ráírni?
EU-s beszerzés, EU-s eladás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Magyarországi cég vásárol egy berendezést egy németországi cégtől. A berendezés nem érkezik meg Magyarországra, azt a magyar cég értékesíti egy másik német cégnek. Hogyan kell helyesen eljárni, hogyan kell számlát kiállítani az értékesítésről, illetve befogadni az értékesítő cégtől? EU-n belüli értékesítésnek, beszerzésnek minősül-e ez az ügylet? köszönettel Izsó Krisztina
Magánszemély ingóságot értékesít egy szlovák cégnek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne, hogy ha egy belföldi magánszemély a tulajdonában lévő gépalkatrészeket értékesít 1900 euró értékben egy szlovák cégnek szerződéssel, akkor az általános ingó értékesítés szabályain kívül figyelembe kell-e venni mást is? Kapcsolódik-e ehhez a tranzakcióhoz bármilyen adófizetési, vagy bevallási kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Tárgyi adómentes szolgáltatás EU-n belül
Kérdés
Egyéni vállalkozó, adószáma: 1-es, tehát áfamentes. Tárgyi adómentes tevékenységet végez. Ha számláz unión belül egy uniós cégnek (azaz ottani adóalanynak), akinek van EU-s adószáma, akkor hogyan kell eljárnia: – simán mentes számlát kell kiállítania, ahogy belföldön eddig is tette, mert az általa végzett szolgáltatás tárgyi mentes tevékenység? – közösségi adószámot kell kiváltania, mentesen kell számláznia és összesítő nyilatkozatot kell beadnia? – esetleg egy harmadik megoldás? Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
