42 találat a(z) tulajdoni hányad cimkére

Kamatmentes vállalati kölcsön Kérdés

Társasházi ingatlan-telek értéke Kérdés

Ingatlan értékesítése megosztással Kérdés

Bt.–egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozás Kérdés

Illeték – ingatlanos társaság Kérdés

Részesedés bejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy kft. 50%-os részesedés szerzése anno nem került bejelentésre a NAV felé a T201T nyomtatványon. Közben a tőke mértéke emelkedett, viszont tulajdonosi hígítás is történt ezért a tulajdoni részesedés arány 17%-ra csökkent. Ez a részesedésmérték bejelenthető, vagy mivel nem történt meg korábban a részesedés bejelentése, nem tehető meg? Válaszát köszönöm!

Családi gazdaság kompenzációs felár Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdálkodó 3 kft.-ben rendelkezik tulajdoni hányaddal. Kettőben 24 százalék, egyben 14 százalék. A családi gazdálkodó egyik gazdasági társaságban sem éri el a többségi tulajdont, viszont mind a három vállalkozásnak azonosak a magánszemély tulajdonosai, és mind a háromban ugyanaz a személy a többségi tulajdonos, a cégeknek nincsenenk tulajdoni részük egymásban. Az lenne a kérdésem, hogy a fenti esetben a jogosult-e a családi gazdálkodó kompenzációs felárra, ha a további feltételeknek megfelel?

Kiva-kizárás kapcsolt vállalkozás miatt Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kisvállalati adó választásához kapcsolódóan, a Tao-törvényben szabályozott kapcsolt vállalkozás fogalmának értelmezésével kapcsolatban az alábbi kérdésekkel fordulok Önökhöz: Adott egy házaspár, amelynek férfi tagja egy kft. (mikrovállalkozás) tulajdonosa az édesanyjával együtt 50-50 százalékban. A vállalkozás (1. vállalkozás) a kiva hatálya alá tartozik . A házaspár egy közös kft.-t kíván létrehozni 50-50 százalék tulajdoni arányban. A cégre (2. vállalkozás) szintén kiva szerinti adózást szeretnének választani. Választható-e a kiva szerinti adózás a 2. vállalkozásban (és kiesik-e az 1. vállalkozás a kiva hatálya alól), amennyiben a házaspár női tagjának szülei egy olyan középvállalkozásban (3. vállalkozás) rendelkeznek 50-50 százalék tulajdonrésszel, amelyek a mutatószámok alapján a kiva választásának értékhatárát meghaladják? Az 1. és a 2. vállalkozás nem állna szerződéses kapcsolatban a 3. vállalkozással. Ha a közeli hozzátartozók tulajdonjogát összeszámítjuk a vállalkozásokon belül, akkor a férfi tulajdonrésze az 1. vállalkozásban 100%, a 2. vállalkozásban 100%, harmadik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A Feleségnek az 1. vállalkozásban nincs tulajdonrésze, a 2. vállalkozásban 100%, a harmadik vállalkozásban szintén nincs tulajdonrésze. Kizárja-e az említett tulajdonviszony a kiva választását? Két cég a valóságban teljesen független viszonya kizárhatja-e a kedvező adó választásának lehetőségét? Köszönöm

Lakásbérbeadás közös tulajdon esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lányommal közös tulajdonban lévő lakásunk bérbeadása esetén lehetőség van-e arra - amennyiben erről írásban megállapodunk -, hogy a bérbeadásból származó jövedelem után egyedül én vállaljam az adókötelezettséget, vagy az csak a tulajdoni hányadunk arányában történhet? Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Vagyonfelosztás kiválásnál Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. Egy alapnak 2 tulajdonosa van 99% és 1% arányban. A 99%-os tulajdonos szállt be később. De annak idején kötöttek egy szindikátusi szerződést, hogy ami a beszállás előtt volt, sőt utána is teljesen kettéválik a 2 tulajdonos működése a cégen belül, olyannyira, hogy külön bankszámla, amire külön érkeznek a bevételek, külön fizetik az adókat, járulékokat stb. A korábbi egyedüli tulajdonosnak van 1%-a, az újnak 99%-a. Viszont a korábbi tulajdonos részére sokmilliós követelés a cégben. A viszony még tovább romlott, így a korábbi tulaj szeretne teljesen kiszállni. A kérdés, hogy a sokmilliós követelés 100%-át (ami a szindikátusi szerződés szerint őt illeti), hogy tudja magával vinni, ha neki csak 1% tulajdonjoga van most a cégben? És ennek milyen számviteli és adós következménye lesz?

Ingatlan: ajándékozás, eladás Kérdés

Egy magánszemély ingatlan tulajdonhoz jutott ajándékozási szerződés révén 2014. június 19-ei dátummal, ahol a megajándékozott 50 százalék tulajdont szerzett az ingaltanban. Az ingatlant ajándékozó halála után az örökjösök megtámadták ezt az ajándékozási szerződést. Az eset bíróságon zárult le, ahol egyezséget kötöttek a felek 2019 áprilisában, melynek értelmében az 50 százalék tulajdoni hányad módosult 105/300-ad tulajdoni hányadra. Az ingatlan eladásra került 2019. július 4-én. Melyik dátum és tulajdoni hányad mérvadó a szja megállapításánál?

Ügyvezető bérezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő esettel kapcsolatban kérném a segítségét. Adott egy kft., melynek 4 tulajdonosa van (45, 30, 18, 7 százalékos tulajdonrészekkel). A 45%-os tag egyben a cég ügyvezetője is, feladatát munkaviszonyban látja el. A többi tag nem munkavállalója a kft-nek. Az ügyvezető bérét a tagok határozzák meg, mely szavazáson az ügyvezető tag nem vehet részt, mivel érintett, így a maradék 55% lesz a 100%, azaz 50+1% a 30%-os tag kezében van. A 30%-os tulajdonos nem szavazza meg az ügyvezető béremelését, mivel a 30%-os tulajdonrésszel rendelkező tag egyedül is meggátolhatja a béremelést, így az ügyvezető bére nem változik. Kérdéseim: helyes a fenti megállapítás, hogy az ügyvezető tag nem szavazhat a saját bére ügyében, még ha a legmagasabb tulajdonrésszel is rendelkezik a vállalkozásban? Az is helyes, hogy a 30%-os tag egyedül dönt minden olyan kérdésben, amiben az ügyvezető mint munkavállaló érintett, és 50+1% töbséggel lehet elfogadtatni a taggyűlésen? Mit tehet ilyen esetben a 45%-os tulajdonrésszel rendelkező tag, aki egyben munkavállaló (ügyvezető) is? Sajnos a tagok között megromlott a viszony, így nem lehet nem jogi oldalról megközelíteni ezeket a kérdéseket. Köszönöm és várom mielőbbi válaszukat.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem Kérdés

Tisztelt Szakértő! „A” magánszemély „B” élettársával közösen vásárolt egy lakást ½, ½ tulajdoni hányad arányban. A lakást „A” személy 20 millió forint hitelből (a hitel adósa „A” személy) és „B” személy 10 millió forint önerejéből vásárolták 30 millió forintért. Különválásuk következében „B”személy megvásárolja „A” személytől az ½ tulajdoni hányadát 20 millió forintért, melyből „A”személy a felvett hitelét végtörleszti. „A” személynek az ingatlan értékesítéséből jövedelme keletkezik, de valójában az egész vételárat a hitelébe végtörleszti. „A” bevétele 20 millió forint, a megszerzésre fordított tulajdoni hányada: 15 millió forint, szerzéssel összefüggő egyéb kiadás: 500 ezer forint, így jövedelme 4,5 millió forint. A szerzés és az értékesítés is 2018. évben történik. Milyen lehetőségei vannak „A” magánszemélynek az szja-fizetés mérséklésére, vagy elengedésére? Az szja-törvény 63. § (7) rendelkezik egy mérséklési, vagy elengedési lehetőségről. Válaszát előre is köszönöm.

Osztalék-előleg és osztalék, ha a társaságban való részesedés aránya változott Kérdés

Tisztelt Szakértő! Osztalékelőleg fizetésekor a tulajdonosi arány 30-70 százalék volt, az osztalékfizetés megállapítása az év zárásakor megtörtént, a kifizetésre most kerülne sor. De! Időközben változott a tulajdonosi arány 50-50 százalékra. Kérdés: Jóváhagytunk például 30 millió forint osztalékot. Ebből 12-t kifizettünk előlegként tavaly, az akkori 30-70 százaléknak megfelelő arányban (3,6 millió és 8,4 millió forintot). Most sor kerülne a megállapított osztalék kifizetésére: 15-15 millió forint lenne a járó osztalék a tulajdonosi arány szerint mindkét tulajdonosnak. Tehát az osztalék ifizetés összege 1. tulajdonos részére: 15-3,6 millió forint, a 2. tulajdonos részére:15-8,4 millió forint lenne. Ezt a számítást gondolom helyesnek. Jól gondolkodom? (Vagy a 30-12= 18 millió forint lenne kifizethető 50-50 százalékban? Ez esetben tehát 1. tulaj: 3,6 millió + 9 millió Ft, a 2. tulaj részére pedig 8,4 millió + 9 millió forint válna osztalékká?) Előre is köszönöm szíves válaszát!

Tulajdoni hányad osztalékelőleg és osztalék esetén Kérdés

Ügyfelem 2018 januárjában osztalékelőleget kíván felvenni, de májusig az osztalékdöntés napjáig megváltoztatná a tulajdoni hányadot, édesanyjára és saját magára vonatkozóan. Az osztalékelőleg fizetésekor (ahol az arány még 60-40 százalék ügyfelem javára) csak ügyfelem vesz fel előleget, a döntés napján az arány már 96,67-3,33 százalék lesz. Jól gondolom-e, hogy az osztalékdöntés napján érvényes tulajdoni arány szerint történhet az osztalékfizetés, függetlenül attól, hogy az osztalékelőleg fizetésekor az arány ettől eltért? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK