Tisztelt Szakértő! Bérleti díjhoz kapcsolódó rezsi számlázásával kapcsolatban kérném segítségét: 1. Ha 06. 26-án a májusi rezsit számlázom tovább 07. 04-ei fizetési határidővel, akkor a teljesítés időpontja mi lesz, 06. 30 vagy 07. 04? 2. Az E-on számlán AHK (áfamentes) áfás tételt áfamentesen kell továbbszámláznom vagy 27% áfával növelten? (Ingatlanbérbeadásnál áfakötelezettséget választottunk.) Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni bérelt személygépkocsi magánhasználati részének továbbszámlázását érintő áfával kapcsolatban. Társaságunk tartós bérlet keretében több személygépkocsit bérel. A bérleti díjból arányosan vonjuk le az áfát, a vállalkozás érdekében történő használat után levonjuk, a magánhasználat után nem. Ehhez kapcsolódóan útnyilvántartást vezetnek a kollégák, amelyből megállapítható az áfaarány. A társaság új belső szabályzata alapján a munkavállalók jogosultak 80 liter magánhasználatra, az e fölötti részhez kapcsolódó üzemanyag-mennyiséget viszont továbbszámlázza a munkavállaló felé. Az első kérdésem a továbbszámlázásra vonatkozik: az áfás vagy nem? Mivel a társaság így a gépjármű magáncélú használatáért térítést szedne, szolgáltatást nyújtana, úgy gondolom, hogy a továbbszámlázás áfás. A személygépkocsi-üzemanyag áfája nem vonható le, a nyilvántartásainkban bruttó módon szerepel. Azonban, ha a 80 liter feletti magánhasználatra jutó értéket a társaság továbbszámlázza áfásan, akkor az olyan, mintha kétszeres áfatartalommal téríttetné meg a kollégákkal! A második kérdésem arra vonatkozik, hogy ha a társaság a magáncélú használatért térítést szed, akkor a bérleti díjas számla áfatartalma teljes egészében levonásba helyezhető-e? Függetlenül attól, hogy a munkavállaló által fizetett térítés nem fedezi a teljes magánhasználatot. Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítségét az alábbi kérdés megválaszolásával. Egy magyarországi, EU adószámmal rendelkező cég rendezvényt szervez egy belga székhellyel, EU adószámmal rendelkező cég számára, ahol a számla továbbszámlázott szolgáltatást tartalmaz, egy másik belga cég rendezvényszervezési szolgáltatását számlázza tovább. A bejövő számlát kiállító belga cég, mivel a rendezvény helyszíne Belgium, ezért helyi, belga áfával növelt számlát állít ki. A továbbszámlázásnál a magyar cég a kiállított számla esetében milyen áfakulcsot köteles alkalmazni? (Az áfatörvény 42. §-a szerint, ha a rendezvény helyszíne Belgium, akkor ott a fordított adózás szerint kell kiállítani a számlát?). Ha az igénybevevő nem adóalany, akkor milyen áfa alkalmazásával kell a számlát kiállítani? Az igénybevett szolgáltatás áfáját az ELEKÁFA nyomtatványon lehet visszaigényelni? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a közüzemi díjak (villamos energia szolgáltatás) továbbszámlázására irányul. 1. kft bérel egy raktárhelyiséget, melyet albérletbe nem adhat tovább. 2. kft. a bérelt raktárhelyiségbe (szívességi használatként) berak egy nagyteljesítményű számítógépes szervert, melynek magas a villamosenergia-fogyasztása. A megállapodás értelmében bár bérleti díjat nem fizet a 2. kft., azonban a villamosenergia-fogyasztást teljes egészében kifizeti 1. kft.-nek. A villamosenergia számla 1. kft nevére szól. Kérdésem: Az 1. kft. a villamosenergia-számlában foglalt, áfa hatálya alá nem tartozó szolgáltatásokat (pl. szénipari szerkezet átalakítás, kedvezményes árú villamos energia ellátás) jogosult-e áfa nélkül, áfa hatályán kívüli szolgáltatásként továbbszámlázni közvetített szolgáltatásként, ha bérleti díj nem kapcsolódik az ügylethez, így álláspontom szerint az Áfa tv. 70. §-a alapján nem tudja a bérleti díj áfabesorolását felvenni a villamosenergia-költség mint járulékos szolgáltatás? Köszönettel: Schlág Judit
Tisztelt Hölgyem vagy Uram! Ha egy kata hatálya alá tartozó vállalkozó számlájában változatlan formában számláz tovább szolgáltatást, ebben az esetben van-e bármilyen különleges szabályozás az igénybevett szolgáltatással kapcsolatban kata szempontjából? (Lehet-e a megszerzett bevételt csökkenteni?) Köszönöm szépen a segítséget előre is.
Tisztelt Adószakértő! Érdeklődnék , hogy az alábbi esetben az egymással szerződéses kapcsolatban álló felek közül a vevő által továbbhárított biztosítás mint közvetített szolgáltatás továbbszámlázása adómentesen helyes-e ((2007. évi CXXVII. tv. 15. §-a szerint), vagy a szállító partner főtevékenysége szerinti áfával számlázandó-e tovább a szolgáltatás ((2007. évi CXXVII. tv. 70. §-a szerint)? A vevő (megrendelő) biztosítást kötött több szállítójának csoportosan azzal a céllal, hogy így kedvezőbb díjazás érhető el a biztosítónál. Ezt az összeget továbbszámlázza szállítói felé arányosan. Tevékenységet viszont nem végez Vevő Szállító felé (így ő nem is számláz), csak a biztosítást intézte el részére, azaz közvetíti feléje, csak ezt számlázza tovább. Szállító a biztosítás összegét nem számolja fel külön Vevő felé, hanem az a vállalási díjban benne foglaltatik. Tehát ő nem számláz biztosítási díjat főtevékenységéhez kapcsolódóan Vevőnek. A 2007. évi CXXVII. tv. 70 § (1) bek.b) pontja értelmében a termék értékesítője, szolg. nyújtója által továbbszámlázott járulékos díjak veszik fel a főtevékenység áfa mértékét. Itt ez nem történik meg, hiszen nem a szolgáltatás nyújtója (szállító) számlázza vevője felé, hanem fordítva. Tisztelettel és köszönettel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték