57 találat a(z) társaság cimkére
Ingatlanvásárlás cégre
Kérdés
T. Szakértő! Egy kft. szeretne vásárolni egy olyan ingatlant, amiben a család életvitelszerűen élne a felső két szinten, az alsó szinten viszont a kiskereskedelmi boltjuk működne, webshoppal, raktárral. Az lenne a kérdés, hogy megtehetik-e, hogy az egész ingatlant cégre hiteleztetik és kiadják a családnak bérbe a szokásos piaci áron, vagy mivel családi ház, ezért ez nem is lehetséges, akkor sem, ha a földhivatali papíron elkülönítik az alsó szintet mint bolt/üzlethelyiség és raktár? Tudna tanácsolni nekik valamit, hogyan járnának a legjobban ez esetben? Mindenképp a cégből szeretnék fizetni a hitelt. Mik lesznek az adó vonzatai ennek az összetett ingatlanügyletnek? Köszönöm szépen a segítségét!
Munkáltató azonnali felmondása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy önkormányzati tulajdonú társaság által létrehozott nonprofit kft. ügyvezetőjének a munkáltató (igazgatótanács - amelyet az önkormányzat közgyűlése jóváhagyott) azonnali felmondással, indoklás nélkül felmondott. Az indoklás elmaradását a Mt. "A vezető állású munkavállalókra" vonatkozó előírásaival indokolták. A felmondást a dolgozó táppénze alatt kézbesítették. Kérdésem: A munkavállalóra valóban a vezető állásúakra vonatkozó előírásokat lehetett alkalmazni? A törvény szerint: "208. § (1) Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és - részben vagy egészben - helyettesítésére jogosított más munkavállaló (a továbbiakban együtt: vezető). (2) * Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér [153. § (1) bekezdés a) pont] hétszeresét. ( 153. § (1) * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy * a) a kötelező legkisebb munkabér és b) a garantált bérminimum" A munkavállaló alapbére nem érte el a legkisebb munkabér hétszeresét. A törvény szövegében nem vagy, hanem és szerepel. Tisztelettel: G.I.
Forgalmi jutalék számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelő cégünk ügyfélköréhez tartozik egy online oktatóvideó készítésével és forgalmazásával foglalkozó cég, melynek székhelye és telephelye is Magyarországon található. Az oktatóvideó terjesztési feladatainak elvégzéséhez más személyt is szeretnének bevonni, akik részére üzletszerzési jutalékot kívánnak fizetni. A társaság a folyamatot – kifizetés, bizonylatolás – teljes mértékben informatikai rendszer segítségével kívánja megoldani humán erőforrás beavatkozása nélkül. Az üzletszerzési jutalék kedvezményezettje lehet magánszemély, egyéni vállalkozó vagy vállalkozás. Illetőségét tekintve pedig lehet belföldi vagy külföldi. A kifizetett összeg feltehetően meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kérdéseink a következők: 1. Milyen módon fizethető ki az üzletszerzési jutalék magánszemély részére? a) belföldi magánszemély részére b) külföldi magánszemély részére A minimálbér 30 százalékát meghaladó összeg fölötti pénzkifizetés biztosítotti jogviszonyt keletkeztet. Külföldi magánszemély részére történő kifizetés esetén hogyan teljesíthető a kifizetés? 2, Milyen módon fizethető ki az üzletszerzési jutalék vállalkozók és vállalkozások részére? a) A társaság teljes mértékben automatizálni szeretné a kifizetést és a hozzá kapcsolódó bizonylat elkészítését. A kérdés, hogy milyen feltételekkel oldható meg, hogy az üzletszerzési jutalékról a számlát a kifizetést teljesítő vállalkozás készítse el, ne pedig az üzleti partner? Válaszát előre is köszönjük!
Bánatpénz adózása
Kérdés
Egy ingatlanforgalamzással foglalkozó társaság az adásvételi szerződés megkötése előtt vételi ajánlatra irányuló szerződést is köt. A vételi ajánlat megkötésekor ajánlati biztosítékot fizet a jövőbeni vevő a társaság részére. Egy esetben a társaság végül nem köti meg a szerződést az ajánlati biztosítékot adóval. A társaság saját döntése alapján bánatpénzt fizetne a visszalépés miatt. A bánatpénz adózása hogyan történik, ha magánszemélynek fizeti a társaság? És hogyan történik akkor, ha egy gazdasági társaság részére? Köszönettel
Elengedett tartozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. kölcsönét elengedi egy bt. A kérdésem az lenne, milyen adóvonzatai vannak a kft.-nek, illetve a bt.-nek? Köszönöm válaszát.
Illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság, amely 2017-ben alakult, főtevékenységeként saját tulajdonú ingatlan adásvételét jelölte meg. A társaság megalakulása óta ezen tevékenységét nem végezte, árbevétele nem származott belőle sem 2017-ben, sem 2018-ban. 2019-ben a társaság szeretne kizárólag továbbértékesítési céllal ingatlant vásárolni, vállalva a 2 éves időkorlátot. Szeretném megkérdezni, hogy az ő esetében igénybe vehető-e a kedvezményes 2 százalékos vagyonszerzési illeték, vagy csak és kizárólag a 3 százalékra jogosult? Köszönöm!
Kölcsön engedményezése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Következőkben kérném a segítségüket. Van egy kft., amely kölcsönt nyújtott egy másik kft. részére. A kölcsönt a kölcsönbevevő át szeretné ruházni egy magánszemélyre, aki a kölcsönt nyújtó kft.-nek a pénzt kifizetné. A kérdésem, hogy a kölcsönt felvevő cég átruházhatja/átadhatja a kölcsönt egy magánszemélynek? A magánszemélytől a kölcsönt nyújtó cég átveheti a kölcsönadott pénzt?
Kerékpár vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk két kerékpárt vásárolna a telephelyek közötti mozgás elősegítésére. A számlát a társaság nevére állíttattuk ki az eladóval. A társaságnál az alkalmazottak részére nincs SZÉP-kártya juttatás. Személyhez kötve béren kívüli juttatások szerint adózik avagy a tárgyi eszközök közé vehető nyilvántartásba? Hogyan járna jobban a cég? Kérem számviteli és adózási oldalról is tájékoztatásukat. Köszönettel: Tomayerné
Tevékenység folytatása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Társaságunk végzettséget igénylő tevékenységet folytat úgy, hogy az egyik alkalmazott (aki egyben az ügyvezető felesége) által van rá engedélyünk (például: könyvelés). A hölgy jelenleg gyermeket vár. Kérdés, hogy amíg ő szülési szabadságon lesz, addig ezt a tevékenységet folytathatjuk? Vagy addig szüneteltetnünk kell? Másik kérdés, hogy amíg szülési szabadságon lesz, csedet ne veszítse el elláthatja cégünk könyvelését, vagy azt sem?
Az üzlettárs kizárásának lehetőségei a gazdasági társaságból
Cikk
Alapvetően egy gazdasági társaságot a tulajdonosok azért hoznak létre, hogy üzletszerűen közös gazdasági tevékenységet folytassanak, a társaságban a nyereségből közösen részesedjenek, és a veszteséget közösen viseljék. Ennél fogva a gazdasági társaság tagjai egymással és a társasági szervekkel is kötelesek együttműködni, tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a társaság céljainak elérését.
Terembérlés
Kérdés
T. Szakértő! Ha egy kft. időnként előadást tart, és ezért bérel alkalmanként erre a célra egy alanyi mentes egyéni vállalkozótól termet (a számlán terembérlés szerepel, az időszak pedig nap) a számla pedig úgy lett kiállítva, hogy terembérlés és a 90 százalék után a 15 százalék szja levonva.. A napi terembérlést úgy kell tekinteni a kft. esetében, mintha lakást bérelne? És a kft.-nél kell szerepeltetni a 1808-as bevallásban? Jól van ez igy? Vagy másik eset, amikor a kft. teljes összegről számlát kap a terembérlésről, és a bevallást az egyéni vállalkozó késziti el. Mi a helyes megoldás ebben az esetben? Köszönöm a válaszukat.
Társas vállalkozóként vagy alkalmazottként kell járulékot fizetnem?
Kérdés
Kedves Választ Adó! Öregségi nyugdíjas vagyok. Több éve alkalmazottként dolgozom egy cégnél, ahol a járulékokat megfizetik utánam. Szeretnék alapítani egy kft.-t egyedül, az ügyvezetést is én látnám el. Miként lehetséges, hogy ne kelljen a kft.-ben járulékot fizetnem, hiszen a főállású munkaviszonyban megfizetem/megfizetik utánam? A saját cégemben alkalmazottak dolgoznának. Az ügyvezetést elvégezhetem 0 forintért? Köszönöm szépen!
Biztosítás 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017-ben egy kft. munkavállalói részére kötött „whole life” életbiztosítást. 2017-ben a havi díj adómentes volt, 2018-ban egyes meghatározott juttatásként adózott. 2019-ben a várható változások miatt ezen biztosítás havi díjai jövedelemként adóznának, tehát mind a munkavállaló, mind a munkáltató adózna utána? Köszönettel: Mónika
Értékpapír tulajdonosváltásának adózása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! A következő kérdésben várnám szakértői segítségüket. Egy kft. rövid távon meg kíván szűnni. Nyilvántartásai között 30 millió forintos értékpapír szerepel (374-es számlán tartjuk nyilván). Az értékpapírral kapcsolatban csak tulajdonosváltásra kerülne sor, a kft. tulajdonából az értékpapír a mostani ügyvezető mint magánszemély tulajdonába kerülne át. Az értékpapír piaci értéke 300 millió forint. Kérdés: milyen értéken kell kivezetni az értékpapírt a kft. könyveiből (nyilvántartási vagy piaci érték)? Kérem szíveskedjenek a könyvelési tételeket és a kapcsolódó adókötelezettségeket mind a társaság, mind a magánszemély esetében ismertetni. Állásfoglalásukat megköszönve, tisztelettel: Ötletmozaik Könyvelő Kft.
Alapítvány támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő témával kapcsolatban. Cégünk egyik dolgozójának gyermeke súlyos, gyógyíthatatlan beteg. A család egy alapítványt hozott létre a gyermek támogatásának megoldására. Cégünk dolgozói pénzbeni gyűjtést kívánnak szervezni, valamint a társaság vezetői is támogatnák az alapítványt. Kérdéseink. - A magánszemély adományozónál keletkezik-e valamilyen adókötelezettség? - A társaság által nyújtott támogatás, azon kívül, hogy növeli majd a társaságiadó-alapot, milyen adókötelezettségeket eredményez? Várom mielőbbi szíves válaszát Köszönettel: Havasi Györgyi
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
