76 találat a(z) sztornó cimkére
Ingatlan-adásvétel meghiúsulása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk lakóparképítéssel foglalkozik. 2015-ben még 27 százalékos áfával értékesítettek egy magánszemély vevőnek egy lakást. A lakás azóta folyamatosan beázik, akárhány szakértőt hívtak, nem tudják megoldani a problémát. Ezért az eladó cég úgy döntött, hogy meghiúsítja a 2015. évi adásvételi szerződést (ami az ügyvéd szerint lehetséges?), s a vevő kap az új épületben helyette négyzetméterben és értékben is egy ugyanakkorát. 1. Ha ez nem csereügylet, hanem meghiúsult ügylet, az eredeti szerződés felmondása, akkor az úgy könyvelődik, és tényleg könyvelhető-e, hogy 2015. évi teljesítési dátummal (mint eredeti számla) kiállítunk egy sztornószámlát és önellenőrzünk? Készletre véve a lakást, s majd, ha kijavítjuk a lakást, szintén 27 százalékos áfával (mert már 3 éves, vagy fordított áfásan) eladjuk? A cég belépett az általános szabályoktól eltérően mind ingatlanértékesítés, mind -bérbeadás tekintetében az áfakörbe. Ezt a lakást 2015-ben birtokba adták, azóta minden költségét és hasznát a vevő gyakorolta, ki is fizette akkor. A földhivatalnál is bejegyezték tulajdonosként is. 2. Ha csereügylet, akkor gondolom, kettő adásvételi szerződést kell kötni, s mivel magánszemélyről van szó, így nem tud áfát felszámolni, s ezen lakást készletre véve, eladáskor rá kell tenni a 27 százalékos áfát (szintén a 3 év miatt, illetve, hogy használva volt, ami nem felel meg az 5 százalékos áfa kritériumának) . Az épület használatba vételi engedélye 2015. Az új lakás értelemszerűen 5 százalékos áfával lenne számára leszámlázva. Válaszukat várva, köszönettel.
Számla javításának javítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiállítottak egy számlát rossz teljesítési idővel..Kiállítottak erre a számlára egy sztorno számlát szintén rosszul. Már van két számlánk, amit érvényteleníteni kellene. A program nem enged az első számlára ismételten sztornó számlát kiállítani és a második sztornó számlát sem lehet sztornózni. Hogyan lehet ebből jogszerűen kikeveredni? Köszönettel!
Bajt okoz, ha rossz a szöveg a termékdíjzáradékban
Cikk
A gazdasági események leképezésének alapeleme a számla, amelyre különleges formális szabályok vonatkoznak a magyar szabályozásban. Apróságok miatt is hibás teljesítésnek minősülnek, ha például nem megfelelő a termékdíjzáradék szövegezése.
Ingatlan-adásvételi szerződés felbontásának adójogi következményei
Cikk
Hogyan kezelendő a társaságok közötti ingatlan-értékesítés, majd e szerződés felbontása következtében az általános forgalmi adó? A NAV egy peres ügyet ismertetett honlapján.
Kiállított számla sztornózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk bérbeadott egy kereskedelmi ingatlant egy másik vállalatnak három hónap határozott időre. Kauciót nem kötöttünk ki. A bérbeadásról szerződést kötöttünk, amiben a rezsire vonatkozó rész így szól: "A bérlemény közüzemi díja – villany, víz, csatorna – az Albérlőt terheli." Ennek megfelelően a villany, víz a közüzemi szolgáltatóktól kapott számlák alapján tovább lett számlázva a bérlőnek, amit a bérlő később ki is fizetett. A bérleti szerződés lejárata előtt közvetlenül kaptuk meg bérbeadás időszakára vonatkozó szemétszállítás díját (6532 Ft + áfa), amit jóhiszeműen szintén továbbszámláztunk. Ezt viszont a bérlő már nem fizette ki, mert szerinte ez a szerződésben nem szerepelt. Az összeg igen alacsony, ezért nem éri meg jogilag utánajárni, hogy kinek van igaza. A kérdésem az, hogy akkor járunk-e el helyesen, ha ott hagyjuk a könyvelésben a számlát és idővel majd értékvesztést számolunk el vagy sztornózhatjuk, tekintve, hogy nem történt valódi teljesítmény részünkről, pusztán rosszul értelmeztünk egy szerződést. Válaszát előre is köszönöm.
Számlamódosítás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Internetes weboldalon keresztül vettünk igénybe egy szolgáltatást, amelyről e-számlát kaptunk. Sajnos a kibocsátást követő 30 napon túl vettük észre, hogy rossz a vevő neve, így nem tudjuk elszámolni a költséget. A szolgáltató megtagadta a számla módosítását, mivel eltelt 30 nap. Valóban igaza van a kibocsátónak, és már nem sztornózhatja le az eredeti bizonylatot és adhat egy újat jó vevőnévre? Köszönettel Bodó Katalin
Pályázati díj visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Az egyik kft., amelynek könyvelek, pályázatírással foglalkozik, és benne van a szerződésben, hogy garanciát vállalnak arra az estere, ha a benyújtott anyagot azért utasítják vissza, mert a formai követelményeknek nem felel meg. Van egy ilyen esetünk, miszerint a pályázati díjat (50 ezer forint plusz áfa) kiszámlázták, a számla teljesítése két hónappal ezelőtti, most vissza kellene fizetniük a pályázati díjat, mert a kft. hibája miatt nem fogadták el a pályázatot. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a visszafizetést hogyan számlázzák ki? Az eredeti számlát sztornózzák le? Ebben az esetben önellenőriznem kell az áfát vagy a sztornó számlát berakhatom később? Vagy ez kártérítésnek minősül és áfa nélkül számlázom? Előre is köszönöm a segítségét!
Javítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mi a teendő akkor, ha valakinek van egy kft.-je és egy egyéni vállalkozása, az egyéni vállalkozás teljesítését a kft. számlatömbjéből számlázta. Minden adat az egyéni vállalkozásé, a számla májusban átadott, a "visszakérésre" nincs lehetőség. Köszönettel!
Gépi pénztárbizonylat sztornózása II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Előző, azonos című kérdésem: Van-e bármilyen törvényi előírása annak, hogy a gépi úton előállított pénztárbizonylatot hogyan kell sztornózni? Kérdésem a számítógépen, pénztárprogramból kiállított kiadási vagy bevételi pénztárbizonylatra vonatkozott. Köszönettel várom válaszát!
Díjbekérő/előlegszámla/végszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az előlegszámlák kiállításával kapcsolatban kérnénk a segítségünket. Partnereink rendezvényszervezés esetén minden esetben előleget kérnek tőlünk, melyet a díjbekérő/előlegbekérő dokumentumra fizetünk meg a részükre, természetesen áfa levonása nélkül. A partnereink számtalan módon küldték már az előleg- és végszámlákat. Így látszik, hogy náluk sincs jól bevált gyakorlat. A kérdésünk az, hogy minden esetben kötelező-e az előlegszámla kiállítása? Ha a partnerek nem állítanak ki előlegszámlát, csupán a végszámlán jelzik, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel (mínuszos előleg sor helyett), az így elfogadható, vagy küldjük vissza részükre a számlát? Egy-két esetben van hivatkozás a díjbekérőre, de ez sem mindig történik meg. Küldenének kérem jogszabály-hivatkozásokat is, hogy mely paragrafusok alapján történjen a számlázás? Akkor hogyan alakul a számlázás, ha mi egy díjbekérőre fizetünk, de a pénz utalása épp a rendezvény napján, vagy előtte egy nappal történik meg? Sztornózzuk a számlát, amelyre az előleget fizettük, és kérjünk normál számlát az adott rendezvény költségeire? Köszönöm előre is a válaszukat!
Mikrogazdálkodói beszámoló
Kérdés
Ügyfelem (kft., mikrogazdálkodói beszámolót készít) 2016. decemberben kiszámlázta a szokásos havi bérleti díjat bérlői számára. 2017. áprilisi keltezéssel ezt a számlát sztornózta, és kiállított egy új számlát, mely tartalmazza a 2016. decembertől 2017. áprilisig tartó időszak bérleti díját. A számla két évet érint, 2017. évi keltű, de egy 2016-os számla helyett született. 2016-os bevételt szeretne elszámolni, magasabb eredményt szeretne elérni. Van a fenti megoldással lehetősége emelni a 2016. évi bevételét? Ha nem, akkor van valami ötletük az árbevétel növelésére 2016-ban? Köszönöm, CsK
Fordított áfás számla önellenőrzése
Kérdés
Tisztelt szakértő! Ügyfelem 2016 decemberében az általa elvégzett építőipari tevékenységről számlát állított ki áfával. Az áfát december hónapra bevallotta, megfizette. 2017 január végén szólt a befogadó, hogy a számlának fordított áfásnak kellene lennie. A számla sztornózása és az új számla kiállítása (eredeti teljesítési időponttal) még aznap (január 26-án) elkészült és el is lett küldve a megrendelőnek. Jól gondolom, hogy az áfatörvény 153/B § 1a) alapján nem szabad decemberre önellenőriznem, hanem a fizetendő adó csökkenéseként a mostani januári bevallásba kell beállítanom? A számlát a megrendelő még január hónapban kézhez vette. Válaszukat előre is köszönöm.
Áruvásárlási csalással kapcsolatos elszámolások
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A kft.-hez megrendelés érkezett egy új partnertől, mely egy ismert komoly lengyel cég. A megrendelést megelőzően nem volt üzleti kapcsolat ezzel a vevővel. A megrendelést a kft. EXW teljesítette, megérkezett a fuvaros az áruért, a kft. számlát állított ki 30 napos fizetési határidővel. A számla lejárata előtt kapcsolatba lépett a kft. a lengyel vevővel. Ekkor derült ki, hogy a megrendelő nevével visszaéltek, nem is a cég rendelte és vitte el az árut (állításuk szerint). Az árut tehát ellopták. A lengyel cég feljelentést tett Lengyelországban amiatt, hogy visszaéltek a nevével, a magyar kft. pedig szintén megtette a feljelentést. Kérdésünk az, hogy mi a teendő a számlával: lesztornózzuk-e, van-e jogcímünk az érvénytelenítésre. Az ügy számviteli kezelésével kapcsolatban pedig az előzőtől függően kérdés, hogy a számla megmarad-e, így viszont nem alátámasztott a követelés, hiszen amely cég felé a számla kibocsátásra került, nem igazolja azt vissza. Ezért értékveszteni kellene a követelést? A számla érvénytelenítése esetén pedig a készletre vett árut értékvesztjük egyéb ráfordítással szemben? Mi a helyes eljárás a számlával, illetve annak érvénytelenítésével kapcsolatban, illetve a számviteli elszámolásban? Az EU-értékesítést be kell-e vallanunk az áfabevallásban, ha ténylegesen nem valósult meg a felé a vevő felé, aki felé a számla kiállításra került? Ez attól függ, hogy a számla érvénytelenítésre kerül-e vagy sem? Arra számíthatunk, ha bevalljuk az ügyletet, hogy különbség mutatkozik a számlán szereplő vevő által Lengyelországban benyújtott és a magyar kft. által benyújtott bevallás között. Köszönettel: Molnár Tibor
Közvetett vámjogi képviselő számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk a magyar számviteli törvény hatálya alá tartozó szállítmányozó kft.0, aki egyik ügyfelének (importőr) szerződés alapján megelőlegezi a vámfizetést és a hozzá tartózó bankköltséget is, a vámeljárás során közvetett vámjogi képviselőt biznak meg. A folyamat: a szállítmányozó cég elutalja a vám- és bankköltséget egy összegben dijbekérő alapján a közvetett vámjogi képviselőnek, aki az összeg beérkezésekor előleget állt ki, majd az a számlát egyből le is sztornózza. A szállítmányozó cég kiszámlázza az (importőr) vevőjének a bankköltségeket és továbbitja a vámhatározatot részére, alátámasztva ezzel az utalás költségeit. A közvetett vámjogi képviselő kizárólag az áruk importőrének nevére állítja ki a számviteli bizonylatát, melyen szerepel az ipari vám- és bankköltség. s a szállítmányozó cég nevére nem állít ki bankköltségről semmilyen számviteli bizonylatot. Kérdésünk : A jogszabályoknak megfelelően jár-e el a közvetett vámjogi képviselő, hogy - előlegszámlát állít ki a pénzutalásról, s majd egyből sztornózza? - a szállítmányozó cégnek nem állít ki számviteli bizonylatot a bankköltségről? Lehetséges lenne-e, hogy a szállítmányozó cégnek számlázza ki az utalással kapcsolatos bankköltséget? Közvetett vámjogi képviselő alkalmazása esetén a vámmal kapcsolatos ügyintézési eljárásnál mik a számlázási szabályok a vámjogi képviselő részéről? Válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlanáfa
Kérdés
Egy lakóingatlanok építésével és értékesítésével foglalkozó kft. a 2015. évben előszerződést kötött egy magánszeméllyel az egyik még nem kész ingatlan megvételére. Az előszerződésben a vevő vevőkijelölési jogot kapott. 2015. évben több alkalommal előleget fizetett a vevő, a kapcsolódó számlák 27 százalékos áfát tartalmaztak. 2016. évben a vevő elállt a szerződéstől, mert az eladó az előszerződésben kijelölt határidőt jelentősen túllépte. A szóban forgó ingatlant a kft később, 2016-ban értékesítette. Az új vevővel kötött szerződésben a vételár változott, melyet a vevő kétféle módon egyenlített ki: – az előlegek és a vételár közötti különbözetet átutalta az építőnek, – az előszerződés vevőjével engedményezési szerződést kötött, melyben rögzítették, hogy az eredeti vevő más ügyletből eredően tartozik az új vevőnek, és a tartozása fejében az építő kft.-vel szemben fennálló követelését az új vevőre engedményezi. Mindkét szerződés bruttó vételárat tartalmazott. 1.) Helyesen jár-e el a kft., ha – az eredeti előlegszámlákat a szerződéstől való elállás időpontjában sztornózza, mert a szerződés megszüntetése után előlegről nem beszélhetünk, – a végszámlát az új vevőnek bocsátja ki, ez a számla pedig 5 százalékos áfát tartalmaz, hiszen az új vevővel kötött szerződés minden tekintetben 2016. évi teljesítésűnek minősül? 2.) Tekinthető-e bármilyen szempontból jogutódnak az új vevő, mely alapján a 27 százalékos áfát tartalmazó előlegszámlák érvényben maradhatnának? Segítségüket köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
