Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    96 találat a(z) sztornó cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt (nyilt végű lizing keretében) december hónapban személygépkocsit. Előleget kért a kereskedő 2 részletben megrendeléskor (2018.03.20), amely 100 ezer forint felett volt, plusz december 10-én is. Később lestornózta az előleget egy számlában (de a két előleges számla két időszakos, illetve az egyik számla jelentés előtti a másik decemberi). A lízingcég kiállította a személygépkocsi.nettó értékét áfa nélkül. Állományba vettük a személygépkocsit. A kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan, hogy az előlegekről készült számlák áfatartalmát az áfa M lapon kell-e jelenteni plusz-mínusszal? Mivel személygépkocsi, az áfát nem igényelte vissza a cég, mert volt magánhasználat is, és útnyilvántartást nem vezetett a cégvezető. Köszönöm gyors válaszukat a határidő rövidsége miatt.

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk 2007. évben egy ingatlan-bérbeadási ügylet kapcsán kauciót vett el a bérlőjétől. A kaucióról – mint utóbb kiderült, talán hibásan – áfás számlát állított ki, az akkori adómértékkel, 20 százalékos áfával. Most megszűnt a bérlet, a felek felbontották a bérleti szerződést, és megállapodtak, hogy a bérbeadó a kaucióból elégítheti ki a részben bérleti díjból, részben kártérítésből eredő kötelezettségét. A különbözetet a felek pénzügyileg fogják rendezni. A bérleti díjakról természetesen számla készült, a kártérítés összegét pedig a felek külön megállapodásban határozták meg. A kapott kaució összegét az 451-es számlán, mint egyéb kötelezettséget tartottuk nyilván bruttó összegben, a kaució áfáját pedig egyéb kötelezettségek között a 479-es számla T oldalán. Véleményem szerint most sztornózni kellene a 2007-ben kiállított kaucióról szóló számlát. A kiállítandó negatív előjelű számlát az akkori 20 százalékos adómértékkel kiállítani. Kérem álláspontjukat az ügylet számlázásával kapcsolatosan, elsősorban a helyes adómérték alkalmazása szempontjából. Köszönettel: Kócs István

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Két kérdésem lenne. Kérdés 1.: cégünk felvásárlási jegyet bocsát ki, melyben kompenzációs felárat érvényesít. Ha ennek az összege meghaladja a 100 ezer forintot, akkor külön részletezni kell az M lapon? Vagy bármely egyéb módon erről külön adatszolgáltatást kell benyújtani a NAV felé? Második kérdés: egy kft. részünkre kiállított, majd sztornózott egy nagyobb, 100 ezer forint feletti áfaösszegű számlát. Az ügylet valóban meghiúsult, az áru nem volt megfelelő minőségű, az eladó részére visszaszállították. Hogyan tudjuk ezt az áfabevallás M lapján feltüntetni? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során áfa adónemben a 2016. évre vonatkozóan a vizsgálat egy kibocsátott számláról megállapította, hogy nem a kft.-nek kellett volna kiállítania a jutalékszámlát, hanem a kft. ügyvezetőjének, aki áfás magánszemély és magánszemély minőségében végezte el a feladatot. A kft. annak idején bevallotta és megfizette a számla áfáját. A 2018 elején kézhez kapott NAV-os határozat alapján a kft. sztornózni szeretné a fiktívnek minősített számlát, az áfás magánszemély pedig kiállítaná a vevőnek visszamenőleges teljesítésre vonatkozóan a helyes számláját. Legyenek szívesek tájékoztatni, hogy megteheti-e a számla sztornózását a kft., és terheli-e tájékoztatási kötelezettség a számla sztornózása előtti a volt vevőjével szemben, valamint hogy hogyan, milyen módon kell eljuttatnia részükre a sztornó számlát. Mielőbbi válaszukat nagyon köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következőben kérném a segítségét: Egy alanyi mentes adóalany 2017-ben tévesen számlázta ki a megbízási díját áfamentesen, mellyel átlépte az alanyi mentes adóalanyra vonatkozó küszöbértéket. Ezt utána még 2017-ben korrigálta egy mínuszos számlával. (Vagyis nem sztornírozta az eredeti, hibás számlát, és állított ki helyette egy új számlát, hanem egy mínuszos számlát állított ki még aznap.) A kérdésem az lenne, hogy ez így elfogadható-e és továbbra is alanyi mentes maradhat? Vagy pedig sztornírozza le mindkét számlát a mai nappal (2018-ban), és állítson ki helyette egy új számlát (az eredeti teljesítési dátumra) a helyes összeggel és megtarthatja az alanyi mentes státuszát? Vagy pedig elvesztette az alanyi mentes jogosultságát 2018-ra vonatkozóan? Segítségét előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk lakóparképítéssel foglalkozik. 2015-ben még 27 százalékos áfával értékesítettek egy magánszemély vevőnek egy lakást. A lakás azóta folyamatosan beázik, akárhány szakértőt hívtak, nem tudják megoldani a problémát. Ezért az eladó cég úgy döntött, hogy meghiúsítja a 2015. évi adásvételi szerződést (ami az ügyvéd szerint lehetséges?), s a vevő kap az új épületben helyette négyzetméterben és értékben is egy ugyanakkorát. 1. Ha ez nem csereügylet, hanem meghiúsult ügylet, az eredeti szerződés felmondása, akkor az úgy könyvelődik, és tényleg könyvelhető-e, hogy 2015. évi teljesítési dátummal (mint eredeti számla) kiállítunk egy sztornószámlát és önellenőrzünk? Készletre véve a lakást, s majd, ha kijavítjuk a lakást, szintén 27 százalékos áfával (mert már 3 éves, vagy fordított áfásan) eladjuk? A cég belépett az általános szabályoktól eltérően mind ingatlanértékesítés, mind -bérbeadás tekintetében az áfakörbe. Ezt a lakást 2015-ben birtokba adták, azóta minden költségét és hasznát a vevő gyakorolta, ki is fizette akkor. A földhivatalnál is bejegyezték tulajdonosként is. 2. Ha csereügylet, akkor gondolom, kettő adásvételi szerződést kell kötni, s mivel magánszemélyről van szó, így nem tud áfát felszámolni, s ezen lakást készletre véve, eladáskor rá kell tenni a 27 százalékos áfát (szintén a 3 év miatt, illetve, hogy használva volt, ami nem felel meg az 5 százalékos áfa kritériumának) . Az épület használatba vételi engedélye 2015. Az új lakás értelemszerűen 5 százalékos áfával lenne számára leszámlázva. Válaszukat várva, köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kiállítottak egy számlát rossz teljesítési idővel..Kiállítottak erre a számlára egy sztorno számlát szintén rosszul. Már van két számlánk, amit érvényteleníteni kellene. A program nem enged az első számlára ismételten sztornó számlát kiállítani és a második sztornó számlát sem lehet sztornózni. Hogyan lehet ebből jogszerűen kikeveredni? Köszönettel!

    Cikk

    A gazdasági események leképezésének alapeleme a számla, amelyre különleges formális szabályok vonatkoznak a magyar szabályozásban. Apróságok miatt is hibás teljesítésnek minősülnek, ha például nem megfelelő a termékdíjzáradék szövegezése.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Vállalatunk bérbeadott egy kereskedelmi ingatlant egy másik vállalatnak három hónap határozott időre. Kauciót nem kötöttünk ki. A bérbeadásról szerződést kötöttünk, amiben a rezsire vonatkozó rész így szól: "A bérlemény közüzemi díja – villany, víz, csatorna – az Albérlőt terheli." Ennek megfelelően a villany, víz a közüzemi szolgáltatóktól kapott számlák alapján tovább lett számlázva a bérlőnek, amit a bérlő később ki is fizetett. A bérleti szerződés lejárata előtt közvetlenül kaptuk meg bérbeadás időszakára vonatkozó szemétszállítás díját (6532 Ft + áfa), amit jóhiszeműen szintén továbbszámláztunk. Ezt viszont a bérlő már nem fizette ki, mert szerinte ez a szerződésben nem szerepelt. Az összeg igen alacsony, ezért nem éri meg jogilag utánajárni, hogy kinek van igaza. A kérdésem az, hogy akkor járunk-e el helyesen, ha ott hagyjuk a könyvelésben a számlát és idővel majd értékvesztést számolunk el vagy sztornózhatjuk, tekintve, hogy nem történt valódi teljesítmény részünkről, pusztán rosszul értelmeztünk egy szerződést. Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Internetes weboldalon keresztül vettünk igénybe egy szolgáltatást, amelyről e-számlát kaptunk. Sajnos a kibocsátást követő 30 napon túl vettük észre, hogy rossz a vevő neve, így nem tudjuk elszámolni a költséget. A szolgáltató megtagadta a számla módosítását, mivel eltelt 30 nap. Valóban igaza van a kibocsátónak, és már nem sztornózhatja le az eredeti bizonylatot és adhat egy újat jó vevőnévre? Köszönettel Bodó Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Az egyik kft., amelynek könyvelek, pályázatírással foglalkozik, és benne van a szerződésben, hogy garanciát vállalnak arra az estere, ha a benyújtott anyagot azért utasítják vissza, mert a formai követelményeknek nem felel meg. Van egy ilyen esetünk, miszerint a pályázati díjat (50 ezer forint plusz áfa) kiszámlázták, a számla teljesítése két hónappal ezelőtti, most vissza kellene fizetniük a pályázati díjat, mert a kft. hibája miatt nem fogadták el a pályázatot. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a visszafizetést hogyan számlázzák ki? Az eredeti számlát sztornózzák le? Ebben az esetben önellenőriznem kell az áfát vagy a sztornó számlát berakhatom később? Vagy ez kártérítésnek minősül és áfa nélkül számlázom? Előre is köszönöm a segítségét!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mi a teendő akkor, ha valakinek van egy kft.-je és egy egyéni vállalkozása, az egyéni vállalkozás teljesítését a kft. számlatömbjéből számlázta. Minden adat az egyéni vállalkozásé, a számla májusban átadott, a "visszakérésre" nincs lehetőség. Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Előző, azonos című kérdésem: Van-e bármilyen törvényi előírása annak, hogy a gépi úton előállított pénztárbizonylatot hogyan kell sztornózni? Kérdésem a számítógépen, pénztárprogramból kiállított kiadási vagy bevételi pénztárbizonylatra vonatkozott. Köszönettel várom válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Az előlegszámlák kiállításával kapcsolatban kérnénk a segítségünket. Partnereink rendezvényszervezés esetén minden esetben előleget kérnek tőlünk, melyet a díjbekérő/előlegbekérő dokumentumra fizetünk meg a részükre, természetesen áfa levonása nélkül. A partnereink számtalan módon küldték már az előleg- és végszámlákat. Így látszik, hogy náluk sincs jól bevált gyakorlat. A kérdésünk az, hogy minden esetben kötelező-e az előlegszámla kiállítása? Ha a partnerek nem állítanak ki előlegszámlát, csupán a végszámlán jelzik, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel (mínuszos előleg sor helyett), az így elfogadható, vagy küldjük vissza részükre a számlát? Egy-két esetben van hivatkozás a díjbekérőre, de ez sem mindig történik meg. Küldenének kérem jogszabály-hivatkozásokat is, hogy mely paragrafusok alapján történjen a számlázás? Akkor hogyan alakul a számlázás, ha mi egy díjbekérőre fizetünk, de a pénz utalása épp a rendezvény napján, vagy előtte egy nappal történik meg? Sztornózzuk a számlát, amelyre az előleget fizettük, és kérjünk normál számlát az adott rendezvény költségeire? Köszönöm előre is a válaszukat!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Munkaügy, munkabér

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Jövedéki adó

    Laczi Ferenc

    igazságügyi jövedéki szakértő

    Családi adókedvezmény érvényesítése

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media