2023. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége jelentősen átalakult. A tb-járulékot és a szochót nem havonta, hanem negyedévente kell megfizetniük és bevallaniuk. Kétrészes írásunkban ezek számításának egyes speciális kérdéseivel foglalkozunk, konkrét példákkal segítve az érintetteket.
Gyakran fordul elő, hogy munkaviszonytól eltérő jogviszonyokban (megbízás, vállalkozási jellegű jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony) a kifizetésre nem havonta, hanem utólag kerül sor.
2023. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége jelentősen átalakult. A tb-járulékot és a szochót nem havonta, hanem negyedévente kell megfizetniük és bevallaniuk. Kétrészes írásunkban ezek számításának egyes speciális kérdéseivel foglalkozunk, konkrét példákkal segítve az érintetteket.
2023. augusztus 14-étől azok a munkavállalók, akik harmadik állam állampolgárai, nem tekinthetők munkaerőpiacra lépőnek, ezért a munkáltató utánuk már nem érvényesítheti a munkaerőpiacra lépők utáni szochokedvezményt [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szocho-törvény) 11. § (2) bekezdése] – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A családi kasszákat kimerítő iskolakezdéskor minden segítség jól jön. Cikkünkben összeszedtük, hogyan segíthetik a munkáltatók a tanév első heteiben a tanulmányokat folytató gyermekeket eltartó dolgozóikat.
Olvasónkban felmerült kérdésként, hogy ha magyarországi munkáltatóként engedélyezi munkavállalójának, hogy munkaköri feladatait külföldön, „home office”-ban végezze, azt milyen jogszabályi keretek között tudja megtenni. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd és Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
2023. július 15. óta – a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény (Módtv.11.) 168. § 1. pontja 2023. július 15-i hatállyal módosította az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) soron kívüli adóbevallási kötelezettséggel összefüggő 52. § (1) bekezdés e) pontját – a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek, valamint közjegyzőnek nem kell soron kívül, hanem elegendő a teljes bevallási időszak végén benyújtania bevallását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) – tájékoztat honlapján a NAV.
Frissítette információs füzetét a szociális hozzájárulási adóról (szocho) a NAV.
Szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt, tehát ezen időszakban az egyéni vállalkozó nem biztosított, havi minimum járulék- és adófizetés nem terheli. Ellenben, ha más jogviszonyban sem áll fenn a biztosítása, és nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. De mi történik abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó elmulasztja bejelenteni a szüneteltetés végét, és a szünetelés alatt munkát végez?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték