2024. január 1-jével jelentősen megváltozott a magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (például bónusz, jutalom) szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége.
A kamatjövedelem az egyik leggyakoribb típusú passzív jövedelemforrás jelenleg Magyarországon, mely a magánszemélyekre és a társaságokra egyaránt jellemző. Kamatjövedelemnek minősül többek között a bankbetétekre, takarékbetétekre kötött szerződés alapján jóváírt kamat, a magyar államkötvények/kincstárjegyek kamata, és az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelmek.
Mikor kell az osztalékfizetés után az adóalapját növelnie a kivás cégnek? Mi a helyzet az osztalékelőleggel? Kell-e az osztalék után kivaelőleget fizetni? A magánszemélyt az osztalékfizetés után milyen adó- és szochokötelezettségek terhelik? – kérdezte az Adózóna olvasója.
A társas vállalkozások ügyvezetőire vonatkozó járulék-, illetve szochofizetési kötelezettséget sok szempontból boncolgató kérdésekben kérte szakértőnk segítségét olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
Míg a társadalombiztosítási járulék minden esetben a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló személyt terheli, és az alapja (a járulékalapot képező jövedelem), valamint az érintett számára járó társadalombiztosítási ellátások között összefüggés van, addig a szociális hozzájárulási adót (szocho) – az esetek többségében – a kifizetőnek kell állnia, és a tb-ellátás összegére semmilyen hatással nem bír. Cikkünkben áttekintjük, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyokból – tehát az önálló és a nem önálló tevékenységekből – származó jövedelmek esetében milyen összefüggés, vagy éppen ellentmondás van a járulék, illetve a szocho alapja között.
Magyarországon szervezett nemzetközi konferenciára külföldi előadót hívtunk meg, aki a konferencián előadást tart. Az előadó származása szerinti országgal Magyarországnak van kettős adózást kizáró egyezménye. Az előadó költségei fedezetére pénzbeli juttatásban részesül. Kérdéseim: 1.) Önálló tevékenységből származó bevételként értelmezhetjük az előadó tevékenységét? 4.) Ha hoz illetőségigazolást, jól gondolom, hogy ez esetben a jövedelem szerzési helye külföld (szja-törvény 3. § (4), ezért szja-t nem kell levonni, azonban tb-fizetési kötelezettség így is fennáll (Tbj. 27. § (1) b) bc)), valamint szocho-fizetési kötelezettség is (szocho-törvény 1. § (3))? 2) Ha nem hoz illetőségigazolást és nem is nyilatkozik, akkor ez befolyásolja a levonandó adót, járulékot? A magyar szabályokat alkalmazva a költséghányad levonás utáni jövedelemből le kell vonni az szja-t? Továbbá, ha a juttatás összege meghaladja a napi minimálbér 30 százalékát, akkor tb és szocho- fizetési kötelezettség keletkezik? Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Az adóév eleje mindig izgalmas időszak, ugyanis 2024-ben a 2023. évi mérleg szerinti eredmény megállapítása során osztalékká vált jövedelemről adatot szolgáltat a kifizető, miközben a magánszemélynek is 23SZJA bevallást kell beadnia a 2023-ban realizált osztalékjövedelemről, és osztalékelőlegről. Az osztalékot fizető társaságnak figyelnie kell a 2023-ban osztalékelőlegként kifizetett összeg elszámolására. Egyszerűbb a helyzet, ha a korábbi évben kifizetett osztalékelőleg teljes egészében osztalékká válik. Ha azonban az osztalékelőleg nem, vagy csak részben vált osztalékká, akkor a fennmaradó követelés összegét a tulajdonos magánszemélynek vissza kell fizetni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték