1698 találat a(z) szocho cimkére
					
						Osztalékfizetés kiva alatt 
							
Cikk
				
				Mikor kell az osztalékfizetés után az adóalapját növelnie a kivás cégnek? Mi a helyzet az osztalékelőleggel? Kell-e az osztalék után kivaelőleget fizetni? A magánszemélyt az osztalékfizetés után milyen adó- és szochokötelezettségek terhelik? – kérdezte az Adózóna olvasója.
					
						Ügyvezetők, társas vállalkozók minimum járulékfizetési kötelezettsége – 8 kérdés, 8 válasz 
							
Cikk
				
				A társas vállalkozások ügyvezetőire vonatkozó járulék-, illetve szochofizetési kötelezettséget sok szempontból boncolgató kérdésekben kérte szakértőnk segítségét olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
					
						Munkabér két uniós tagországból 
							
Kérdés
				
				
			
					
						Ajándékozás szocho- és illetékmentesen 
							
Kérdés
				
				
			
					
						23SZJA-09 szocho elszámolása főállású átalányadós vállalkozónak 
							
Kérdés
				
				
			
					
						Járulék és szocho: amikor nem ugyanazt a jövedelmet terheli a kötelezettség 
							
Cikk
				
				Míg a társadalombiztosítási járulék minden esetben a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló személyt terheli, és az alapja (a járulékalapot képező jövedelem), valamint az érintett számára járó társadalombiztosítási ellátások között összefüggés van, addig a szociális hozzájárulási adót (szocho) – az esetek többségében – a kifizetőnek kell állnia, és a tb-ellátás összegére semmilyen hatással nem bír. Cikkünkben áttekintjük, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyokból – tehát az önálló és a nem önálló tevékenységekből – származó jövedelmek esetében milyen összefüggés, vagy éppen ellentmondás van a járulék, illetve a szocho alapja között.
					
						Minimum járulékfizetési kötelezettség, társas vállalkozás 
							
Kérdés
				
				
			
					
						Az átalalányadózó egyéni vállalkozó hó közben mellékállásúból főállásúvá válik, megszűnő heti 36 órás munkaviszonya miatt 
							
Kérdés
				
				
			
					
						Egyezményes országból érkező külföldi előadó adója, tb-je 
							
Cikk
				
				Magyarországon szervezett nemzetközi konferenciára külföldi előadót hívtunk meg, aki a konferencián előadást tart. Az előadó származása szerinti országgal Magyarországnak van kettős adózást kizáró egyezménye. Az előadó költségei fedezetére pénzbeli juttatásban részesül. Kérdéseim: 1.) Önálló tevékenységből származó bevételként értelmezhetjük az előadó tevékenységét? 4.) Ha hoz illetőségigazolást, jól gondolom, hogy ez esetben a jövedelem szerzési helye külföld (szja-törvény 3. § (4), ezért szja-t nem kell levonni, azonban tb-fizetési kötelezettség így is fennáll (Tbj. 27. § (1) b) bc)), valamint szocho-fizetési kötelezettség is (szocho-törvény 1. § (3))? 2) Ha nem hoz illetőségigazolást és nem is nyilatkozik, akkor ez befolyásolja a levonandó adót, járulékot? A magyar szabályokat alkalmazva a költséghányad levonás utáni jövedelemből le kell vonni az szja-t? Továbbá, ha a juttatás összege meghaladja a napi minimálbér 30 százalékát, akkor tb és szocho- fizetési kötelezettség keletkezik? Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
					
						Magánszemély osztalékjövedelme: így adózik 2024-ben 
							
Cikk
				
				Az adóév eleje mindig izgalmas időszak, ugyanis 2024-ben a 2023. évi mérleg szerinti eredmény megállapítása során osztalékká vált jövedelemről adatot szolgáltat a kifizető, miközben a magánszemélynek is 23SZJA bevallást kell beadnia a 2023-ban realizált osztalékjövedelemről, és osztalékelőlegről. Az osztalékot fizető társaságnak figyelnie kell a 2023-ban osztalékelőlegként kifizetett összeg elszámolására. Egyszerűbb a helyzet, ha a korábbi évben kifizetett osztalékelőleg teljes egészében osztalékká válik. Ha azonban az osztalékelőleg nem, vagy csak részben vált osztalékká, akkor a fennmaradó követelés összegét a tulajdonos magánszemélynek vissza kell fizetni.