2 találat a(z) szocho-fizetési korlát 2019 cimkére
Magánszemélyek közötti üzletrész adásvétele
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Üzletrész megszerzése (amennyiben keletkezik jövedelme a magánszemélynek, tehát kevesebbért jut hozzá mint a piaci érték) egyéb jövedelemként adózik. Mivel a szocho megfizetésére a magánszemély kötelezett, jól gondolom hogy alkalmazható a 85 százalékos szabály, miszerint a jövedelem 85 százaléka után kell megfizetni a 15 százalékos mértékű szja-t? A jövedelem egésze után áll fenn a 17,5 százalékos szocho-fizetési kötelezettség, és a felső korlátot itt nem lehet figyelembe venni. A magánszemélyek között semmilyen rokoni kapcsolat nincsen, tehát független feleknek tekintendők, a szokásos piaci értéknek így teljes mértékben elfogadható az utolsó jóváhagyott beszámoló szerinti saját tőke arányos része? (Kitekintésként amikor a kft. ingyenesen átadja visszavásárolt üzletrészét a bent maradt tagnak, itt is független felekről beszélhetünk a szokásos piaci érték meghatározása szempontjából?!) Kérem Szakértőket a fenti gondolatmenet megerősítésében vagy megcáfolásában szakmai indokolással. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Szocho felső korlát
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A 2019-es rendelkezések értelmében a szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében (megj: ebben az osztalék is benne van) a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ). Kérdésünk ügyvezető tag osztalékára vonatkozik (2019-es kifizetés). Ügyvezető tag a minimálbér 1,125-szerese után fizeti a szociális hozzájárulási adót. A felső korlát számításánál ez a ténylegesen megfizetett összeg vehető figyelembe, vagy csak az szja tv. szerinti jövedelem alapján a normál minimálbér után számított összeg (ami csak 195 000 alapot vesz figyelembe.) Segítségüket köszönjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
