Tisztelt Szakértő!
Társaságunk 1999 óta ingatlanbérleti szerződéses kapcsolatban áll egy szállítócéggel, amely havonta bérleti díjat és rezsiköltséget számlázott ki társaságunk részére.
A partner 2012.01.01-től 2017.12.31-ig nem számlázott bérleti díjat és rezsiköltséget társaságunk részére, mert az ingatlanokkal kapcsolatban vita alakult ki közöttünk, majd pert kezdeményezett ellenünk. Az ingatlan folyamatos használata társaságunk részéről azóta is fennáll.
A két cég közötti tárgyalások, egyeztetések után szállítópartnerünk 2018.07.31-én új szerződést kötött társaságunkkal, melyben azt is rögzítettük, hogy az 1999-ben kötött megállapodást megszűntnek tekintjük. Az új szerződésben megállapított díj tartalmazza a korábbi évekre (2012.01-2017.12.31.) vonatkozó bérleti díjat, közös költséget és rezsiköltséget, melyet beszámítással rendezettnek tekintettek a felek. Nem tér ki a szerződés a számlázási kötelezettség gyakoriságára visszamenőleges számviteli elszámolására, időszakok számlázására.
A beszámítás úgy történik, hogy társaságunk a fenti szállítóval névjegyhasználati díjról 2018.08.01-ei hatállyal 2056-ig új szerződést kötött ugyanazon összegben, mint az előző megállapodásban szereplő múltbeli díjak értéke.
Az új szerződés pontjai között szerepel, hogy a névhasználati díj összege tartalmazza a 2009. év óta folyamatos használati díjat is.
A két szerződés így pénzügyileg rendezettnek tekintendő, egymással szemben követelés nincs.
Kérdéseink a két fél számlázására vonatkoznak.
– Társaságunk hogyan és mikorra számláz, áfa szempontjából mely időszakra kell a számlát kiállítanunk?
– Helyesen járunk el, ha egy számlát állítunk ki folyamatos teljesítéssel, melyben a számlakiállítás dátuma lesz a teljesítés időpontja, mivel 2056-ig egy összegben számlázunk?
– A partnerünktől is egy számlát fogadhatunk be, vagy a múltbéli időszakra vonatkozóan évenként vagy havonként megbontva köteles a számlát kiállítani.(áfa-önellenőrzés stb.)?
Várjuk mielőbbi szíves válaszukat.
Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
