51 találat a(z) szerzési érték cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A tényállás a következő: A hagyatéki eljárás során a hagyatéki leltárban az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét örökölték 2012- ben, az adó- és értékbizonyítvány szerinti értéke 11 000 e Ft, míg a lakott értéke 7 000 e forint. Az ingatlan másik 1/2 tulajdoni illetőségét póthagyatéki eljárás során örökölték meg az örökhagyó nagyszülő után, aki 1988-ban halt meg. A póthagyatéki eljárás 2013-ban került lefolytatásra.(rendelkezésre áll egy végzés, mely szerint 1988-ban nem került sor hagyatéki eljárás lefolytatására és nem azért volt póthagyatéki eljárás, mert kimaradt a nevezett ingatlan a hagyatéki eljárásból). Ez az ingatlan értékesítésre került 2015.-ben. Kérdésem a következő: Melyik évet tekintem ebben az esetben a szerzési évnek a póthagyatéki eljárás során megörökölt ingatlanrész tekintetében? Melyik értéket tekintem beszerzési értéknek? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Egy társaság tőkekivonással leszállítja a jegyzett tőkéjét. A tulajdonosok üzletrészüket ajándékozás útján szerezték. Alkalmazható-e a szerzési érték megállapításához az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) pontja? Az ajándékozók pénzbeli befizetéssel bocsátották rendelkezésre üzletrészük értékét, így tehát a megajándékozottak figyelembe vehetik ezt az értéket szerzési értékként? Segítségüket előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Férjemmel 1994-ben és 1998-ban lakást vásároltunk, melyeket az ingatlannyilvántartásba 1/2-1/2 arányban jegyeztek be a férjem és az én nevemre. 2013-ban házassági vagyonmegosztási szerződéssel az egyik lakás 1/1 arányban az én nevemre, a másik lakás 1/1 arányban a férjem nevére került, a vagyonközösség megszüntetésével, válásra nem került sor, ma is házastársak vagyunk. Kérdésem az, hogy, ha valamelyikünk az 1/1 arányban a nevére került lakást eladja, hogyan kell megállapítani a szerzési értéket, illetve mi lesz a szerzés időpontja? Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Kérdés

Egyik ügyfelem magánszemélyként ez év márciusában lakást vásárolt egyedüli tulajdonosként, amelyet egy bt.-n keresztül bérbeadással szeretne hasznosítani. A vásárláskor áfalevonással nem élt. A tulajdonos a bt.-nek használati jogot vagy bérleti jogot biztosítana július hónaptól 10 éves időtartamra. A bérleti jog vagy használati jog értékét a lakás vételárának 50 százalékában állapítanák meg, amelyet a bt. a szerződés megkötésének időpontjában fizetne meg az eladónak. A bt. bérleti jog, vagy használati jog birtokában az általános szabályok szerint áfamentesen számlázná ki a bérlőjének a bérleti dijat. Kérdésünk, hogy a használati jog, bérleti jog értékesítése esetén mi számít szerzési értéknek, hogyan kell megállapitani a jövedelmet? A bt. a bérleti vagy használati jog értékét hány év alatt irhatja le?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink