50 találat a(z) szerzési érték cimkére
Így kell adóznia, ha eladja lakását, de 0 adó is kijöhet – számoljon most!
Cikk
Mielőtt eladja lakását, érdemes több dolgot mérlegelnie, ha nem akar sok adót fizetni. A vásárlás, öröklés vagy ajéndékozás óta eltelt időtől függ ugyanis az adó mértéke. Ehhez tudnia kell, mi tekinthető szerzési időpontnak, hogyan számítható ki a jövedelem, és azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a nulla adó is lehetséges.
Ingatlanértékesítés adózása öröklés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A tényállás a következő: A hagyatéki eljárás során a hagyatéki leltárban az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét örökölték 2012- ben, az adó- és értékbizonyítvány szerinti értéke 11 000 e Ft, míg a lakott értéke 7 000 e forint. Az ingatlan másik 1/2 tulajdoni illetőségét póthagyatéki eljárás során örökölték meg az örökhagyó nagyszülő után, aki 1988-ban halt meg. A póthagyatéki eljárás 2013-ban került lefolytatásra.(rendelkezésre áll egy végzés, mely szerint 1988-ban nem került sor hagyatéki eljárás lefolytatására és nem azért volt póthagyatéki eljárás, mert kimaradt a nevezett ingatlan a hagyatéki eljárásból). Ez az ingatlan értékesítésre került 2015.-ben. Kérdésem a következő: Melyik évet tekintem ebben az esetben a szerzési évnek a póthagyatéki eljárás során megörökölt ingatlanrész tekintetében? Melyik értéket tekintem beszerzési értéknek? Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész szerzési értéke
Kérdés
Egy társaság tőkekivonással leszállítja a jegyzett tőkéjét. A tulajdonosok üzletrészüket ajándékozás útján szerezték. Alkalmazható-e a szerzési érték megállapításához az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) pontja? Az ajándékozók pénzbeli befizetéssel bocsátották rendelkezésre üzletrészük értékét, így tehát a megajándékozottak figyelembe vehetik ezt az értéket szerzési értékként? Segítségüket előre is köszönöm.
Lakáseladás szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Férjemmel 1994-ben és 1998-ban lakást vásároltunk, melyeket az ingatlannyilvántartásba 1/2-1/2 arányban jegyeztek be a férjem és az én nevemre. 2013-ban házassági vagyonmegosztási szerződéssel az egyik lakás 1/1 arányban az én nevemre, a másik lakás 1/1 arányban a férjem nevére került, a vagyonközösség megszüntetésével, válásra nem került sor, ma is házastársak vagyunk. Kérdésem az, hogy, ha valamelyikünk az 1/1 arányban a nevére került lakást eladja, hogyan kell megállapítani a szerzési értéket, illetve mi lesz a szerzés időpontja? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Bérleti vagy használati jog értékesitéséből származó jövedelem
Kérdés
Egyik ügyfelem magánszemélyként ez év márciusában lakást vásárolt egyedüli tulajdonosként, amelyet egy bt.-n keresztül bérbeadással szeretne hasznosítani. A vásárláskor áfalevonással nem élt. A tulajdonos a bt.-nek használati jogot vagy bérleti jogot biztosítana július hónaptól 10 éves időtartamra. A bérleti jog vagy használati jog értékét a lakás vételárának 50 százalékában állapítanák meg, amelyet a bt. a szerződés megkötésének időpontjában fizetne meg az eladónak. A bt. bérleti jog, vagy használati jog birtokában az általános szabályok szerint áfamentesen számlázná ki a bérlőjének a bérleti dijat. Kérdésünk, hogy a használati jog, bérleti jog értékesítése esetén mi számít szerzési értéknek, hogyan kell megállapitani a jövedelmet? A bt. a bérleti vagy használati jog értékét hány év alatt irhatja le?