45 találat a(z) szerzési érték cimkére

Ingatlanértékesítés adózása szerződés felbontás után Kérdés

Szerzési érték ingatlanajándékozás esetén Kérdés

Ajándékozással szerzett ingatlan tovább ajándékozása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély gyermekétől ajándékozással szerzett egy ingatlant, melyet 1 év múlva ajándékozással átruházott egy másik gyerekére. Az ingatlan forgalmi értéke a két ajándékozási szerződésben megegyezik. Kell-e adót fizetnie a magánszemélynek az ajándékozással szerzett ingatlan tovább ajándékozása esetén, ha az 5 éven belül történt?

Német állampolgár adóbevallása Kérdés

Német állampolgár Magyarországon lévő ingatlant örökölt. Az ingatlant szeretné értékesíteni. A hagyatéki eljárás során, ami Németországban volt, nem állapították meg az ingatlan szerzési értékét. Ilyen esetben hogyan állapítható meg a szerzési érték? Alkalmazható az szja-törvény 62. § (3) bekezdése? A német állampolgár hogyan tudja bevallani az szja-t, adóazonosítót kell kérnie? Köszönöm .

Ingatlan értékesítése öröklés után Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy fiú az édesapja után 1991-ben örökölt egy ingatlant. Ez az örökös 2016-ban elhunyt és leánya örökölte. A hagyatéki végzésben nem szerepel az ingatlan értéke, nem határozták meg. Felértékelve sem lett, mert egyenesági leszármazottként nem kellett illetéket fizetni. Most az örökös el akarja adni 9,5 millióért. A 28 év alatt semmiféle anyagi ráfordítás nem történt, az állaga nagy mértékben megromlott. Köszönöm a válaszukat.

Ingatlanértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő, abban kérném a segítségét, hogy ha valaki egyeneságon örökölt ingatlant (1/2-1/2 arányban a testvérrel) és azt a testvér részére értékesíti, akkor milyen beszerzési értékkel számolhat? A hagyatékátadó végzésben 3 összeg is szerepel: beköltözhetően kifogásolt: 15 000 000 Ft, lakottan 11 000 000 Ft, és az örökösök által elfogadott érték: 20 000 000 Ft. A beszerzési értéktől függ, hogy kell-e szja-t fizetni, de sem a közjegyző, sem pedig a NAV nem tud pontos választ adni, mivel nem volt illetékfizetési kötelezettség.

Örökölt üzletrész eladása Kérdés

Tényállás: Örököltem 2016. évben egy társaságban 2/12-ed üzletrészt, amelyet értékesítettem 2018. évben 60 000 000 forintért. Az üzletrész 100 százalék névértéke: 13 010 000.- Ft, A hagyatékátadó végzésben a teljes üzletrész értéke: 400 000 000.- Ft Az általam örökölt 2/12-ed rész névértéke (13 010 000 Ft 2/12-e): 2 168 333 Ft A hagyatékátadó végzésben az általam örökölt üzletrész 2/12-ed része (400 000 000 Ft 2/12-e): 66 666 667 Ft Kérdés: A hagyatékátadó végzésben szereplő, örökölt üzletrész névértékéhez, vagy a hagyatékátadó végzésben szereplő üzletrész értékéhez kell viszonyítanom az eladási árat? Van-e adókötelezettségem (szja és 14 százalék eho) az üzletrész értékesítésekor 2018. évben? Ha az eladási árat 60 000 000 forintot a hagyatékátadó végzésben megállapított az üzletrész rám eső (400 000 000 Ft 2/12-ed része) 66 666 667 forint értékéhez kell viszonyítanom, akkor nem keletkezik árfolyamnyereségem, és az üzletrész eladást nem kell bevallanom. Ha az eladási árhoz (60 000 000) kell viszonyítanom az üzletrész rám eső névértékét (13 010 000 Ft 2/12-ed része) 2 168 333 Ft, akkor az üzletrész eladásából 57 831 667 Ft, árfolyamnyereségből származó adóköteles jövedelem keletkezik, amely után 15 százalék szja-t 8 674 750 forintot és 14 százalék ehót, maximum 450 000 forintot kell bevallanom és megfizetnem. Tisztelettel várom szíves tájékoztatásukat, hogy a május 20-án esedékes szja-bevallás tervezetét jogszerűen tudjam kiegészíteni, ha szükséges.

Személyi jövedelemadó Kérdés

Tisztelt Válaszadó! 1. Lehetséges-e, ha valaki egyéni vállalkozó és ugyanazt a tevékenységet, amire az egyéni vállalkozói igazolványát kiváltotta, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is végezze (az egyéni vállalkozói tevékenységét nem szüntetné meg)? 2. Ha valaki vásárol egy lakást, amit átalakít és három lakásra bont, amiket külön albetétként jegyeznek be, majd ezeket eladja öt éven belül, akkor mi a megszerzés idöpontja? Illetve mi a megszerzéskori vételár? Az eredeti ingatlan vételára, amit haromfelé oszt jelen esetben? Köszönöm válaszát!

Temetési költség Kérdés

Tisztelt Szakértő! Öröklés útján szerzett ingatlan értékesítésekor a bevételből levonható a temetési költség mint a megszerzésre fordított összeg és a szerzéssel összefüggő egyéb kiadás? Válaszát előre is köszönöm!

Saját készítésű termék, ajándék, örökölt tárgy értékesítésének adója Cikk

A személyi jövedelemadó-bevallás 2018. évi tervezetének elfogadásakor – ingóság értékesítése miatti adókötelezettség esetén – bevallás-kiegészítési kötelezettsége van a magánszemélynek, mivel az ezzel kapcsolatos adatokról a NAV-nak nincs információja.

Ingatlanok szerzési értékének különös esetei Cikk

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításakor a bevétel mellett jelentősége van az ingatlan szerzési értékének is.

Üzletrész-értékesítés adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.

Örökölt vállalkozás megszüntetése vagy eladása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., amelyet édesanyja után öröklés útján szerzett meg a jelenlegi tulajdonos-ügyvezető (korábban is egyszemélyes kft. volt a társaság, a tulajdonos és az ügyvezető személye megegyezett; az édesanya volt az). A kft.-ben jelentős a pozitív eredménytartalék, illetve a bankszámlán is jelentős pénzösszeg áll rendelkezésre. A kérdéseim a következők lennének: 1. Milyen adóterhekre kell számítania a jelenlegi tulajdonosnak abban az esetben, ha megszűntetni a társaságot végelszámolással? Kell-e egyáltalán adót fizetnie? Ha igen, akkor csak az eredménytartalék után fizet, mint korábban ki nem vett osztalék, vagy a bankszámlán lévő pénzösszeg után is? Egyszóval mi lesz (ha lesz) az adóalap? 2. Milyen adóterhekre kell számítani a jelenlegi tulajdonosnak abban az esetben, hogy ha eladja a társaságot? A 2. kérdés kapcsán az én véleményem: ha a megszerzésre fordított összeg alacsonyabb az eladási értéknél, akkor keletkezik adófizetési kötelezettsége a jelenlegi tulajdonosnak a különbözet után. A megszerzésre fordított összeg pedig a hagyatéki eljárásban meghatározott összeg lesz. Itt szeretnék megerősítést kérni. A kérdésem továbbá az, hogy keletkezik-e bárkinek (a régi tulajdonosnak vagy az új tulajdonosnak) adófizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összegnél alacsonyabb összegben kerül meghatározásra a cég adás-vételi értéke? Válaszát előre is köszönöm. Szilágyi Ferenc

Részvényszerzési érték Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2011-ben, ajándékozás útján szerzett 1000 darab részvényt, illetékkiszabás nem történt, egyenesági rokonság miatt. A részvényeket 2018-ban eladta. A kérdésem az, hogy szerzési értékként a magánszemély mit vehet figyelembe? Az szja-törvény ide vonatkozó pontja szerint "ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla." Az ajándékozó 1000 forint névértéken vásárolta a részvényeket, erről okirat készült, ebben az esetben ez az érték (1000 darab x 1000 Ft = 1 000 000 Ft) számít a 2018. évi adókötelezettség megállapításakor szerzési értéknek, vagy az ajándékozási szerződés napján érvényes részvényeladási árfolyam? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Csaba

Öröklött, haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A hagyatéki végzésben egy ingatlan 1/2 részét két testvér örökli az anya holtig tartó haszonélvezetével. A haszonélvezet értéke nincs meghatározva, az ingatlanrész adó és értékbizonyítvány értéke 3 500 eFt. Egy év múlva eladják az ingatlant 9 800 eFt-ért. A vételárból az anya 6 370 eFt-ot kap, melyből 1 470 eFt a haszonélvezet megváltása. A testvérek fejenként 1 715 eFt-ot kapnak. Mennyi a testvérek fejenkénti szerzési értéke?