51 találat a(z) szerzési érték cimkére

Cikk

Olvasónk a következőt kérdezte: Egy kft. eredménytartalékból rendezte a jegyzett tőkéjét a kötelező 500 ezer forintról 3 millió forintra emeléskor. Most végelszámolással megszűnik a kft. A végelszámolás lezárásával a kft. saját tőkéje 3 millió forint alá fog menni. Ilyen esetben is meg kell fizetni az eredménytartalékból feltöltött jegyzett tőke után az osztalékadót? Tehát ha a feltöltés 2,5 millió forint volt, a végelszámolással a saját tőke meg például 2 millió forint, akkor mi a teendő? Hogyan, mennyi után kell fizetni az osztalékadót, és hogyan kell szerepeltetni a 71-es bevallásban? Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

Cikk

Az szja-törvény külön fejezetben taglalja az értékpapírra (az szja-törvény fogalmi meghatározása alapján ide tartozik a részvény és az üzletrész is) vonatkozó jog (opció) révén szerzett vagyoni érték adózására vonatkozó szabályokat, a jogszabály rendelkezik az adókötelezettség keletkezésének időpontjáról, a kifizetőt, valamint a jövedelmet szerző magánszemélyt terhelő adókötelezettségekről, mely rendelkezéseket célszerű szem előtt tartani az opciós jogokkal kapcsolatos tranzakciók kapcsán a nem várt adókötelezettségek elkerülése érdekében.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély gyermekétől ajándékozással szerzett egy ingatlant, melyet 1 év múlva ajándékozással átruházott egy másik gyerekére. Az ingatlan forgalmi értéke a két ajándékozási szerződésben megegyezik. Kell-e adót fizetnie a magánszemélynek az ajándékozással szerzett ingatlan tovább ajándékozása esetén, ha az 5 éven belül történt?

Kérdés

Német állampolgár Magyarországon lévő ingatlant örökölt. Az ingatlant szeretné értékesíteni. A hagyatéki eljárás során, ami Németországban volt, nem állapították meg az ingatlan szerzési értékét. Ilyen esetben hogyan állapítható meg a szerzési érték? Alkalmazható az szja-törvény 62. § (3) bekezdése? A német állampolgár hogyan tudja bevallani az szja-t, adóazonosítót kell kérnie? Köszönöm .

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy fiú az édesapja után 1991-ben örökölt egy ingatlant. Ez az örökös 2016-ban elhunyt és leánya örökölte. A hagyatéki végzésben nem szerepel az ingatlan értéke, nem határozták meg. Felértékelve sem lett, mert egyenesági leszármazottként nem kellett illetéket fizetni. Most az örökös el akarja adni 9,5 millióért. A 28 év alatt semmiféle anyagi ráfordítás nem történt, az állaga nagy mértékben megromlott. Köszönöm a válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő, abban kérném a segítségét, hogy ha valaki egyeneságon örökölt ingatlant (1/2-1/2 arányban a testvérrel) és azt a testvér részére értékesíti, akkor milyen beszerzési értékkel számolhat? A hagyatékátadó végzésben 3 összeg is szerepel: beköltözhetően kifogásolt: 15 000 000 Ft, lakottan 11 000 000 Ft, és az örökösök által elfogadott érték: 20 000 000 Ft. A beszerzési értéktől függ, hogy kell-e szja-t fizetni, de sem a közjegyző, sem pedig a NAV nem tud pontos választ adni, mivel nem volt illetékfizetési kötelezettség.

Kérdés

Tényállás: Örököltem 2016. évben egy társaságban 2/12-ed üzletrészt, amelyet értékesítettem 2018. évben 60 000 000 forintért. Az üzletrész 100 százalék névértéke: 13 010 000.- Ft, A hagyatékátadó végzésben a teljes üzletrész értéke: 400 000 000.- Ft Az általam örökölt 2/12-ed rész névértéke (13 010 000 Ft 2/12-e): 2 168 333 Ft A hagyatékátadó végzésben az általam örökölt üzletrész 2/12-ed része (400 000 000 Ft 2/12-e): 66 666 667 Ft Kérdés: A hagyatékátadó végzésben szereplő, örökölt üzletrész névértékéhez, vagy a hagyatékátadó végzésben szereplő üzletrész értékéhez kell viszonyítanom az eladási árat? Van-e adókötelezettségem (szja és 14 százalék eho) az üzletrész értékesítésekor 2018. évben? Ha az eladási árat 60 000 000 forintot a hagyatékátadó végzésben megállapított az üzletrész rám eső (400 000 000 Ft 2/12-ed része) 66 666 667 forint értékéhez kell viszonyítanom, akkor nem keletkezik árfolyamnyereségem, és az üzletrész eladást nem kell bevallanom. Ha az eladási árhoz (60 000 000) kell viszonyítanom az üzletrész rám eső névértékét (13 010 000 Ft 2/12-ed része) 2 168 333 Ft, akkor az üzletrész eladásából 57 831 667 Ft, árfolyamnyereségből származó adóköteles jövedelem keletkezik, amely után 15 százalék szja-t 8 674 750 forintot és 14 százalék ehót, maximum 450 000 forintot kell bevallanom és megfizetnem. Tisztelettel várom szíves tájékoztatásukat, hogy a május 20-án esedékes szja-bevallás tervezetét jogszerűen tudjam kiegészíteni, ha szükséges.

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! 1. Lehetséges-e, ha valaki egyéni vállalkozó és ugyanazt a tevékenységet, amire az egyéni vállalkozói igazolványát kiváltotta, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is végezze (az egyéni vállalkozói tevékenységét nem szüntetné meg)? 2. Ha valaki vásárol egy lakást, amit átalakít és három lakásra bont, amiket külön albetétként jegyeznek be, majd ezeket eladja öt éven belül, akkor mi a megszerzés idöpontja? Illetve mi a megszerzéskori vételár? Az eredeti ingatlan vételára, amit haromfelé oszt jelen esetben? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Öröklés útján szerzett ingatlan értékesítésekor a bevételből levonható a temetési költség mint a megszerzésre fordított összeg és a szerzéssel összefüggő egyéb kiadás? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink