A személyi jövedelemadó-bevallás 2018. évi tervezetének elfogadásakor – ingóság értékesítése miatti adókötelezettség esetén – bevallás-kiegészítési kötelezettsége van a magánszemélynek, mivel az ezzel kapcsolatos adatokról a NAV-nak nincs információja.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításakor a bevétel mellett jelentősége van az ingatlan szerzési értékének is.
Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészének értékesítése után fizetendő adók számításához hogyan kell meghatározni a piaci értéket, ha a saját tőke értékét vesszük alapul? A saját tőke üzletrészre jutó értéket az utolsó lezárt mérleg vagy az értékesítés időpontja szerint kell számolni? A szerzési értékbe beleszámít-e a teljesített pótbefizetés összege? Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., amelyet édesanyja után öröklés útján szerzett meg a jelenlegi tulajdonos-ügyvezető (korábban is egyszemélyes kft. volt a társaság, a tulajdonos és az ügyvezető személye megegyezett; az édesanya volt az). A kft.-ben jelentős a pozitív eredménytartalék, illetve a bankszámlán is jelentős pénzösszeg áll rendelkezésre. A kérdéseim a következők lennének: 1. Milyen adóterhekre kell számítania a jelenlegi tulajdonosnak abban az esetben, ha megszűntetni a társaságot végelszámolással? Kell-e egyáltalán adót fizetnie? Ha igen, akkor csak az eredménytartalék után fizet, mint korábban ki nem vett osztalék, vagy a bankszámlán lévő pénzösszeg után is? Egyszóval mi lesz (ha lesz) az adóalap? 2. Milyen adóterhekre kell számítani a jelenlegi tulajdonosnak abban az esetben, hogy ha eladja a társaságot? A 2. kérdés kapcsán az én véleményem: ha a megszerzésre fordított összeg alacsonyabb az eladási értéknél, akkor keletkezik adófizetési kötelezettsége a jelenlegi tulajdonosnak a különbözet után. A megszerzésre fordított összeg pedig a hagyatéki eljárásban meghatározott összeg lesz. Itt szeretnék megerősítést kérni. A kérdésem továbbá az, hogy keletkezik-e bárkinek (a régi tulajdonosnak vagy az új tulajdonosnak) adófizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összegnél alacsonyabb összegben kerül meghatározásra a cég adás-vételi értéke? Válaszát előre is köszönöm. Szilágyi Ferenc
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2011-ben, ajándékozás útján szerzett 1000 darab részvényt, illetékkiszabás nem történt, egyenesági rokonság miatt. A részvényeket 2018-ban eladta. A kérdésem az, hogy szerzési értékként a magánszemély mit vehet figyelembe? Az szja-törvény ide vonatkozó pontja szerint "ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla." Az ajándékozó 1000 forint névértéken vásárolta a részvényeket, erről okirat készült, ebben az esetben ez az érték (1000 darab x 1000 Ft = 1 000 000 Ft) számít a 2018. évi adókötelezettség megállapításakor szerzési értéknek, vagy az ajándékozási szerződés napján érvényes részvényeladási árfolyam? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Csaba
Tisztelt Szakértő! A hagyatéki végzésben egy ingatlan 1/2 részét két testvér örökli az anya holtig tartó haszonélvezetével. A haszonélvezet értéke nincs meghatározva, az ingatlanrész adó és értékbizonyítvány értéke 3 500 eFt. Egy év múlva eladják az ingatlant 9 800 eFt-ért. A vételárból az anya 6 370 eFt-ot kap, melyből 1 470 eFt a haszonélvezet megváltása. A testvérek fejenként 1 715 eFt-ot kapnak. Mennyi a testvérek fejenkénti szerzési értéke?
Elhunyt őstermelő még ki nem fizetett támogatását az unokája örökölte, aki szintén őstermelő. Az MVH a részére utalta ki. Hogyan adózik ez a támogatás, őstermelői bevételként? Ha nem őstermelői bevétel, a közjegyzői határozatban leírt összeg lehet-e szerzési érték?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ingatlant építtetett, melyet kiadott. A tételes adózást választva szeretne az ingatlan után értékcsökkenési leírást elszámolni. Az építkezés során sok kiadásról nincsenek meg a számlák, vagy csak nyugták vannak, így számlával a valós bekerülési érték töredékét tudja csak igazolni. Ha értékbecslővel megbecsülteti az ingatlan értékét, akkor lehet-e az az értékcsökkenés alapja? Vagy, ha esetleg lenne költségvetése, akkor az? Melyik megoldás fogadható el?
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő kérdésben: Magánszemély 100 százalékban saját tulajdonú ingatlant értékesített 2016-ban 16 500 ezer forintért. 2009-ben az ingatlan 50 százalékban már az övé volt, a másik 50 százalékot a férje megvásárolta a sógornőtől. 2014-ben elváltak. 2015-ben vagyonmegosztás útján a volt férj 50 százalékos tulajdonát a házasság alatt szerzett vagyonként 25+25 százalékos arányban vették az egyezségbe. Mivel a volt férj 2009-ben bankhitelből vette meg a volt sógornőtől az 50 százalékot, a hitelt a házasság fennállása alatt közösen fizették, váláskor ez a hitel mint tartozás fennállt. A férj összesen 25 százalékos tulajdonrésze értékbecslés alapján 2 500 ezer forintot képviselt, a hiteltartozás összege közel 5 millió forint volt. Az egyezség során megállapodtak, hogy a volt férj tulajdonrésze a feleség tulajdonába kerül - ennek ellentételezéseként átvállalja egyedüli törlesztőként a fennálló hiteltartozást. Kérdés: Mennyi a levonható költség ebben az esetben? Helyes-e az a gondolatmenet, hogy az eladási árból - 16 500 ezer forint - levonásra kerül a házasságkötéskor már meglévő 50 százalékos érték, tehát 8 250 ezer forint, valamint a házassági vagyonmegosztáskor elismert házassági vagyonszerzéssel megszerzett 25 százalékot - vagyis 2 500 ezer forint, valamint a hitelátvállalással megszerzett maradék 25 százalékot, vagyis 2 500 ezer forintot? Válaszát - különös tekintettel a határidő közeledtére - mielőbb várjuk! Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy zrt. jegyzett tőkét emelt a tőketartalék és eredménytartaléka terhére. A tőkeemelés keretében a tulajdonos társaság részvényeket kapott kézhez, mely új dematerizált részvények formájában a befektető értékpapírszámlájára transzfer által rákerült. A transzfernél a kibocsátó a bekerülési értéket nulla forintban határozta meg az értékpapír számlavezetője felé. Kérdésem, hogy a befektető tulajdonos társaságnál a tőkeemelés keretében kapott részvények számviteli elszámolására a számviteli törvény mely előírásai vonatkoznak és számviteli törvény alapján hogyan kell azt lekönyvelni. További kérdésként merül fel, hogy a tőkeemelésre tekintettel a részvények nyilvántartási egységárát, szerzési értékét hogyan kell megállapítani? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2016-ban vásárolt egy lakást. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan vételára X forint. Továbbá az is szerepel a szerződésben, hogy az eladó a vevő javára lemond a haszonélvezeti jogáról Y forint vételár fejében. Magánszemély 2016-ban eladta a lakást. Az szja-kötelezettség kiszámítása miatt a kérdésem az, hogy mennyi a lakás megszerzésére fordított összeg: csak az ingatlan vételára (X), vagy figyelembe vehető-e a haszonélvezeti jogért fizetett összeg is (X+Y)? Köszönöm.
2014-ben anyám halála után örököltem egy kft. üzletrészének a felét. A társaság vagyonába több önálló ingatlan is tartozik. Az egyik raktárt a földterülettel együtt el kívánjuk adni. Vita van a tulajdonosok között, hogy ez milyen formában történjen, minthogy az elképzeléseknek más-más adóvonzata van. A társaság fele ezt az ingatlant először magántulajdonba akarja kivinni, és úgy értékesíteni, a másik fele azt állítja, hogy ez adózási szempontból hátrányos, inkább a társaság értékesítse. Ebben az esetben ugyanis olyan egyéb bevétel keletkezik, amelyik kedvezően adózik, minthogy az ingatlanértékesítés e körbe tartozik. A vevő elsősorban társaságként szeretné megszerezni az ingatlant, de egy pontig kompromisszumra hajlandó. Kérdésem: 50 millió forintos ingatlanértékből kiindulva milyen adóvonzata van adónemenként az első és a második verziónak? Hogyan kell megállapítani a szerzési értéket? Számít-e, hogy ezt a társasági vagyonrészt örököltem? Van-e a két említettnél kedvezőbb adóvonzattal járó megoldás, és az mi lenne? Köszönöm segítségét, tanácsát.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásában kérnénk a segítségüket. Apa a fiának ajándékoz egy ingatlant. Három évvel később, visszamenőleges hatállyal felbontják a szerződést és az eredeti állapotot állítják helyre. A földhivatal a felbontási szerződés keltének dátumával, de visszamenőleges hatállyal jegyzi be az apa tulajdonjogát. Ebben az esetben ingatlanértékesítéskor mi számít az ingatlan megszerzési dátumának az apa esetén: a földhivatali bejegyzés kelte vagy a hatálya? Melyik törvényhely mondja ezt ki pontosan? Munkájukat előre is köszönöm.
Akár súlyos anyagi veszteségeket is elszenvedhet egy cégből kilépő tulajdonos, amennyiben a létesítő okiratot nem kellő körültekintéssel szerkesztették meg, mivel ilyenkor olyan jövedelem után kell adót fizetnie, amelyet korábban már leadózott, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.
Mi az árfolyamnyereség, milyen adókötelezettséggel jár, hogyan kell meghatározni az értékpapír megszerzésére fordított értéket, s milyen szabályokkal érdemes tisztában lenni örökléskor, ajándékozáskor? – sorjáznak a az adózói kérdések. Cikkünkben pontról pontra megválaszoljuk őket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték