43 találat a(z) szerzési érték cimkére
Ingatlanértékesítés utáni szja – levonható bekerülési érték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő kérdésben: Magánszemély 100 százalékban saját tulajdonú ingatlant értékesített 2016-ban 16 500 ezer forintért. 2009-ben az ingatlan 50 százalékban már az övé volt, a másik 50 százalékot a férje megvásárolta a sógornőtől. 2014-ben elváltak. 2015-ben vagyonmegosztás útján a volt férj 50 százalékos tulajdonát a házasság alatt szerzett vagyonként 25+25 százalékos arányban vették az egyezségbe. Mivel a volt férj 2009-ben bankhitelből vette meg a volt sógornőtől az 50 százalékot, a hitelt a házasság fennállása alatt közösen fizették, váláskor ez a hitel mint tartozás fennállt. A férj összesen 25 százalékos tulajdonrésze értékbecslés alapján 2 500 ezer forintot képviselt, a hiteltartozás összege közel 5 millió forint volt. Az egyezség során megállapodtak, hogy a volt férj tulajdonrésze a feleség tulajdonába kerül - ennek ellentételezéseként átvállalja egyedüli törlesztőként a fennálló hiteltartozást. Kérdés: Mennyi a levonható költség ebben az esetben? Helyes-e az a gondolatmenet, hogy az eladási árból - 16 500 ezer forint - levonásra kerül a házasságkötéskor már meglévő 50 százalékos érték, tehát 8 250 ezer forint, valamint a házassági vagyonmegosztáskor elismert házassági vagyonszerzéssel megszerzett 25 százalékot - vagyis 2 500 ezer forint, valamint a hitelátvállalással megszerzett maradék 25 százalékot, vagyis 2 500 ezer forintot? Válaszát - különös tekintettel a határidő közeledtére - mielőbb várjuk! Köszönettel
Tőkemelés könyvelése a tulajdonos társaságnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy zrt. jegyzett tőkét emelt a tőketartalék és eredménytartaléka terhére. A tőkeemelés keretében a tulajdonos társaság részvényeket kapott kézhez, mely új dematerizált részvények formájában a befektető értékpapírszámlájára transzfer által rákerült. A transzfernél a kibocsátó a bekerülési értéket nulla forintban határozta meg az értékpapír számlavezetője felé. Kérdésem, hogy a befektető tulajdonos társaságnál a tőkeemelés keretében kapott részvények számviteli elszámolására a számviteli törvény mely előírásai vonatkoznak és számviteli törvény alapján hogyan kell azt lekönyvelni. További kérdésként merül fel, hogy a tőkeemelésre tekintettel a részvények nyilvántartási egységárát, szerzési értékét hogyan kell megállapítani? Köszönettel.
Ingatlan megszerzésére fordított összeg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2016-ban vásárolt egy lakást. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan vételára X forint. Továbbá az is szerepel a szerződésben, hogy az eladó a vevő javára lemond a haszonélvezeti jogáról Y forint vételár fejében. Magánszemély 2016-ban eladta a lakást. Az szja-kötelezettség kiszámítása miatt a kérdésem az, hogy mennyi a lakás megszerzésére fordított összeg: csak az ingatlan vételára (X), vagy figyelembe vehető-e a haszonélvezeti jogért fizetett összeg is (X+Y)? Köszönöm.
Társasági ingatlanvagyon egy részének értékesítése
Kérdés
2014-ben anyám halála után örököltem egy kft. üzletrészének a felét. A társaság vagyonába több önálló ingatlan is tartozik. Az egyik raktárt a földterülettel együtt el kívánjuk adni. Vita van a tulajdonosok között, hogy ez milyen formában történjen, minthogy az elképzeléseknek más-más adóvonzata van. A társaság fele ezt az ingatlant először magántulajdonba akarja kivinni, és úgy értékesíteni, a másik fele azt állítja, hogy ez adózási szempontból hátrányos, inkább a társaság értékesítse. Ebben az esetben ugyanis olyan egyéb bevétel keletkezik, amelyik kedvezően adózik, minthogy az ingatlanértékesítés e körbe tartozik. A vevő elsősorban társaságként szeretné megszerezni az ingatlant, de egy pontig kompromisszumra hajlandó. Kérdésem: 50 millió forintos ingatlanértékből kiindulva milyen adóvonzata van adónemenként az első és a második verziónak? Hogyan kell megállapítani a szerzési értéket? Számít-e, hogy ezt a társasági vagyonrészt örököltem? Van-e a két említettnél kedvezőbb adóvonzattal járó megoldás, és az mi lenne? Köszönöm segítségét, tanácsát.
Ingatlanszerzés dátuma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásában kérnénk a segítségüket. Apa a fiának ajándékoz egy ingatlant. Három évvel később, visszamenőleges hatállyal felbontják a szerződést és az eredeti állapotot állítják helyre. A földhivatal a felbontási szerződés keltének dátumával, de visszamenőleges hatállyal jegyzi be az apa tulajdonjogát. Ebben az esetben ingatlanértékesítéskor mi számít az ingatlan megszerzési dátumának az apa esetén: a földhivatali bejegyzés kelte vagy a hatálya? Melyik törvényhely mondja ezt ki pontosan? Munkájukat előre is köszönöm.
NAV-állásfoglalás: nagyon ráfizethet a cégből kilépő tulajdonos
Cikk
Akár súlyos anyagi veszteségeket is elszenvedhet egy cégből kilépő tulajdonos, amennyiben a létesítő okiratot nem kellő körültekintéssel szerkesztették meg, mivel ilyenkor olyan jövedelem után kell adót fizetnie, amelyet korábban már leadózott, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária.
Mit kell tudni az árfolyamnyereségről, a szerzési értékről, az adózásról?
Cikk
Mi az árfolyamnyereség, milyen adókötelezettséggel jár, hogyan kell meghatározni az értékpapír megszerzésére fordított értéket, s milyen szabályokkal érdemes tisztában lenni örökléskor, ajándékozáskor? – sorjáznak a az adózói kérdések. Cikkünkben pontról pontra megválaszoljuk őket.
Hagyatéki ingatlan szerzési értéke szja számításához III.
Kérdés
Köszönöm válaszát. A közjegyzői díjjal mi a helyzet?
Így kell adóznia, ha eladja lakását, de 0 adó is kijöhet – számoljon most!
Cikk
Mielőtt eladja lakását, érdemes több dolgot mérlegelnie, ha nem akar sok adót fizetni. A vásárlás, öröklés vagy ajéndékozás óta eltelt időtől függ ugyanis az adó mértéke. Ehhez tudnia kell, mi tekinthető szerzési időpontnak, hogyan számítható ki a jövedelem, és azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a nulla adó is lehetséges.
Ingatlanértékesítés adózása öröklés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A tényállás a következő: A hagyatéki eljárás során a hagyatéki leltárban az ingatlan 1/2 tulajdoni illetőségét örökölték 2012- ben, az adó- és értékbizonyítvány szerinti értéke 11 000 e Ft, míg a lakott értéke 7 000 e forint. Az ingatlan másik 1/2 tulajdoni illetőségét póthagyatéki eljárás során örökölték meg az örökhagyó nagyszülő után, aki 1988-ban halt meg. A póthagyatéki eljárás 2013-ban került lefolytatásra.(rendelkezésre áll egy végzés, mely szerint 1988-ban nem került sor hagyatéki eljárás lefolytatására és nem azért volt póthagyatéki eljárás, mert kimaradt a nevezett ingatlan a hagyatéki eljárásból). Ez az ingatlan értékesítésre került 2015.-ben. Kérdésem a következő: Melyik évet tekintem ebben az esetben a szerzési évnek a póthagyatéki eljárás során megörökölt ingatlanrész tekintetében? Melyik értéket tekintem beszerzési értéknek? Válaszát előre is köszönöm!
Üzletrész szerzési értéke
Kérdés
Egy társaság tőkekivonással leszállítja a jegyzett tőkéjét. A tulajdonosok üzletrészüket ajándékozás útján szerezték. Alkalmazható-e a szerzési érték megállapításához az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) pontja? Az ajándékozók pénzbeli befizetéssel bocsátották rendelkezésre üzletrészük értékét, így tehát a megajándékozottak figyelembe vehetik ezt az értéket szerzési értékként? Segítségüket előre is köszönöm.
Lakáseladás szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Férjemmel 1994-ben és 1998-ban lakást vásároltunk, melyeket az ingatlannyilvántartásba 1/2-1/2 arányban jegyeztek be a férjem és az én nevemre. 2013-ban házassági vagyonmegosztási szerződéssel az egyik lakás 1/1 arányban az én nevemre, a másik lakás 1/1 arányban a férjem nevére került, a vagyonközösség megszüntetésével, válásra nem került sor, ma is házastársak vagyunk. Kérdésem az, hogy, ha valamelyikünk az 1/1 arányban a nevére került lakást eladja, hogyan kell megállapítani a szerzési értéket, illetve mi lesz a szerzés időpontja? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Bérleti vagy használati jog értékesitéséből származó jövedelem
Kérdés
Egyik ügyfelem magánszemélyként ez év márciusában lakást vásárolt egyedüli tulajdonosként, amelyet egy bt.-n keresztül bérbeadással szeretne hasznosítani. A vásárláskor áfalevonással nem élt. A tulajdonos a bt.-nek használati jogot vagy bérleti jogot biztosítana július hónaptól 10 éves időtartamra. A bérleti jog vagy használati jog értékét a lakás vételárának 50 százalékában állapítanák meg, amelyet a bt. a szerződés megkötésének időpontjában fizetne meg az eladónak. A bt. bérleti jog, vagy használati jog birtokában az általános szabályok szerint áfamentesen számlázná ki a bérlőjének a bérleti dijat. Kérdésünk, hogy a használati jog, bérleti jog értékesítése esetén mi számít szerzési értéknek, hogyan kell megállapitani a jövedelmet? A bt. a bérleti vagy használati jog értékét hány év alatt irhatja le?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
