Az útnyilvántartás mellett szükséges-e kiküldetési rendelvényt is kitölteni? – tudakolta olvasónk. Kérdésére Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt, részletezve a kiküldetési rendelvényről szükséges tudnivalókat is.
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság személygépkocsit vásárol pénzügyi lízing keretében. Mivel a nyílt végű pénzügyi lízing bérbeadásnak minősül, az áfája visszaigényelhető. A személygépkocsi nem kerül a társaság tulajdonába, csak a lízingdíj teljes kifizetése után. Kérdésem: hogyan kell az eszközt nyilvántartásba venni, a forgalombahelyezés költségeit hogyan kell elszámolni (illeték, regisztrációs adó stb.)? A bank szerződéskötéskor lízingdíjat számlázott áfásan, első esedékességként pedig tőkerészt és kamatrészt szintén áfásan. Ez akkor is megfelel-e lízingtörlesztésnek?
Tisztelt Szakértő! Cégünk ügyvezetője a saját gépkocsiját használja céges ügyek intézésére, és emiatt valamilyen költséget kellene elszámolnom. Hogyan tudom ezt megtenni? Menetlevelet kellene vezetnie, és a hivatalos utak összegét kifizethetjük? Vagy tankolási papír alapján? Ez milyen költség lesz? 51-be rakom, üzemanyag költségként? Emiatt cégautóadót is kell fizetnie a magánszemélynek? Ha bérleti szerződést kötnénk a magánszeméllyel, hogy a céges feladatok ellátására bérbe vesszük tőle az autót, attól még ugyanúgy menetlevelet kellene vezetnie, és ugyanúgy fennáll a cégautó fizetési kötelezettség is? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő, Egy kft. nyílt végű lízing keretében lízingel egy személygépkocsit. Az első lízingdíj egy nagyobb összeg, a bekerülési érték 30 százaléka. Ennek a nagyobb összegnek az áfája levonható-e és milyen arányban, hiszen itt még nem tud útnyilvántartást vezetni a magán- és a vállalkozás érdekében felmerült utakról.
Cégünk 2014.05.30-án 49 hónapra személygépkocsit bérelt. A bérleti díj tartalmazza a normál szerviz, műszaki vizsga díját, a cégautóadót és gépjárműadót is. Szabályos ez a megoldás, hogy a bérleti díjban megfizetett cégautóadót és gépjárműadót a bérbeadó fizeti? A bérbeadónak megfizetett cégautóadó mentesít bennünket a magáncélú használattal kapcsolatos nyilvántartások alól, ugyanúgy, mintha közvetlenül mi vallanánk és fizetnénk be? Milyen költség-elszámolási lehetőségünk van az üzemanyagra? Elég a számla?
Egy kft. 2012 októberében vásárolt egy személygépkocsit. A beszerzés napján bérbe adta, azóta is folyamatosan ugyanaz az a cég bérli. Minden költséget a bérlő cég számol el, de 2012-ben az értékcsökkenést a tulajdonos cég számolta el. Van-e arra lehetőség, hogy 2013-tól ezt a költséget is a bérlő cég számolja el? A cégautóadó miatt lenne szükség rá, hogy csak az egyik cégnél (bérlő) legyenek elszámolva a költségek, és persze a cégautóadó is. A választ köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Olyan hírek keringenek a vállalkozók körében, hogy a nyílt végű pénzügyi lízinggel üzemeltetett személygépkocsinál az alkatrész és a javítás teljes áfája visszaigényelhető. A törvényi megfogalmazásból ez számomra nem derül ki. Valóban így lenne? Köszönöm válaszukat.
Kedves Szakértő! Cégünk magánszemélytől szeretne személygépkocsit bérelni. Kérdésünk erre vonatkozóan a következő: 1. Ebben az esetben a magánszemélynek kell-e adószámot kérnie a NAV-tól ? 2. A cég köteles-e cégautóadót fizetni, valamint a személygépkocsi üzemeléssel kapcsolatos költségeit hogyan számolhatja el, mindenről számla kell-e (üzemanyag, szerelési költség), vagy útnyilvántartás alapján? Köszönöm válaszukat.
Egyéni vállalkozó vagyok. Nyíltvégű lízinggel vettem egy személyautót, mely után fizetem a cégautóadót, a vállalkozásban nagyjából 75-80 százalékban használom (útnyilvántartást vezetek) az áfát is ennek arányában számolom el. Kédésem az lenne, hogy az értékcsökkenést hogyan kell elszámolni, ugyanilyen arányban, vagy csak egyszer átalány értékcsökkenést, ami maximum a vételár 10 százaléka. Köszönettel.
Munkahely hiányában sokan kényszerülnek egyéni vállalkozóként megélni, ám tanácstalanok, amikor az adószabályok dzsungelével szembesülnek, hiszen már a bejelentkezéskor fontos adózást érintő döntéseket kell hozniuk.
1.) Tao tv. 7.§. (1) bek.7. pontja alapján a korábban még használatba nem vett műszaki berendezések, gépek, járművek bekerülési értéke az adott évben adóalap csökkentő tétel. Egy lakóingatlan építéssel foglalkozó cég, ha személygépkocsit vásárol azzal a céllal, hogy az alkalmazottait munkába tudja szállítani éppen oda, ahol a munkát végzik, akkor a szgk. náluk műszaki járműnek minősül-e, és alkalmazhatják-e rá az adóalap csökkentő tételt?2.) Egyéni vállalkozó, ha az adott évben vásárolt személygépkocsija után érvényesíti az szja tv. 11.sz.melléklet III. 5. pontja szerinti átalány értékcsökkenést, akkor van-e kikötés arra, hogy mennyi ideig kell az autó után cégautó adót fizetni, vagy csak amíg egyéb költséget (üzemanyag) is számol el rá? Ebben az esetben kötelező-e neki útnyilvántartást vezetni, vagy az összes km elszámolható üzleti célúnak? Kell-e számlát kérnie a tankolásról, vagy az üzemanyag norma és a NAV üzemanyag ár alapján is elszámolhatja a km óra állás alapján megtett km-re jutó üzemanyagot? Ezen szgk-val kapcsolatos egyéb költségeket (biztosítási díj, szervízdíj, stb.) teljes egészében számla alapján elszámolhatja, vagy arányosítani kell? Az előzőekben leírt költségek elszámolásával egyidejűleg a saját tulajdonában lévő másik személygépkocsijára alkalmazhatja-e a havi 500 km útnyilvántartás vezetése nélküli költségelszámolást?
Feltétlenül figyelemre érdemes az a tájékoztató, melyet a NAV tett közzé honlapján „A személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó áfa-levonási tilalom” címmel még május 28-án. A tájékoztató három fontos megállapítást tartalmaz.
Társaságunk tulajdonában lévő személygépkocsit káresemény miatt javíttatni kellett. A cég rendelkezik a gépkocsira kötött CASCO biztosítással, így a javítás költségét – az önrészen felül – a biztosító fizeti.A szerviz a javításról szóló ÁFÁ-s számlát cégünk felé állítja ki. A biztosító (miután részünkre megküldött nyilatkozattal meggyőződött arról , hogy ÁFA levonási jogosultsággal rendelkezünk) a javítási számla ÁFA tartalmának 50 %-át fizeti csak meg a szerviznek, azzal, hogy a fennmaradó 50 %-ot cégünk fizesse meg, majd helyezze levonásba.1. kérdés: Jogos-e a biztosító részéről, hogy a javítás ÁFA tartalmának felét fizeti csak meg a szerviznek, illetve levonhatom-e a számla ÁFA tartalmának 50 %-át akkor is, ha az a fizetendő 50.000 Ft-os önrésznek akár többszöröse is?2. kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha a kárt más okozza, így a kárt okozó gépkocsi biztosítója fizeti a teljes javítási költséget. Az ÁFÁ-s számlát a szerviz szintén cégünknek állítja ki, azzal a fizetési megosztással, hogy az ÁFA 50 %-át cégünk fizesse meg a szerviznek, és vonja le? Ebben az esetben mi lesz az általam levonásba helyezett ÁFA alapja? Válaszát előre is köszönöm
Az alábbi ügyben szeretném a véleményét kikérni. Előfordulhat, hogy szja tv. alapján személygépkocsinak áfa tv. alapján tgk-nak minősüljön egy Volkswagen Transporter gépkocsi? Valamint, ha eladnánk egy a cég tulajdonában lévő autó aminek ugyan van még könyvszerinti értéke, de már működésképtelen, a javítási ktge horiblis lenne akkor eladhatjuk a könyvszerinti értéken alul?Köszönöm a segítséget!Edit
Társaságunk műholdas követési szolgáltatást vesz igénybe gépjárműparkjára, melyben személygépjárművek és tehergépjárművek is vannak. A szállító által kiállított számla áfatartalmát teljes egészében levonásba helyezzük (a szgk nyomkövetés díjának áfa vonzatát is), mivel álláspontom szerint a szolgáltatás nem minősül az Áfa tv. 124.§ /2/ bekezdés b.) pontja szerinti szgk üzemeltetésnek/fenntartásnak. Szerintem ez egy biztonsági szolgáltatás - csakúgy, mint egy telephely őrzés - ezáltal az áfa levonhatósága nem lehet kérdéses. Az Ön véleménye szerint az adóhatóság elfogadja ezt a gyakorlatot, vagy el kellene különíteni a szgk és tgk követésének áfáját le nem vonható és levonható részre?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték