Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy közös megegyezés esetén az Mt.-ben meghatározott szabadság megváltását, egyéb járandóságokat lehet-e részletekben kifizetni, ellentétben az 5 munkanapos szabállyal? Ez nyilván nem a javára való eltérés és ellensúlyozni sem tudnánk semmivel. Köszönettel.
Közeledik az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás szezonja, így érdemes áttekinteni a munka- és pihenőidő vonatkozó szabályait. Ezek a szabályok biztosítják ugyanis ennek az atipikus munkavégzési formának a kellő rugalmasságát, illetve népszerűségét. A szabályok értelmezése ugyanakkor nem mindig egyszerű, különös tekintettel a szabadság megváltására vonatkozó rendelkezésekre. A jogértelmezésben támpontként szolgálhat a Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb állásfoglalása is.
Tisztelt dr. Kéri Ádám! 2017. 04. 21-én fenti tárgyban feltett kérdésemre adott válaszát köszönöm. Azonban kérdezem, hogy nem kell-e alkalmazni az adott esetben az Mt. 115. § (2) e) pontját, és ha igen, hogyan kell azt értelmezni jelen esetre? Tisztelettel várom szíves válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmaz bolti eladókat. Munkavégzésük általában 1-2-3, 5 napon át történik, megszakításokkal, legfeljebb havi 15 napban. Előfordul, hogy egy-egy hónap, vagy esetleg több idő kihagyásával ugyanaz az eladó ismét foglalkoztatásra kerül, hasonló körülmények között. Kérdésem, hogy az arányosan járó fizetett szabadság napjainak számát hogyan kell megállapítani. Alkalmanként? Havonta esetleg többször is? Ha az esetleg járó szabadságot megváltjuk, akkor az véleményem szerint nem jár együtt plusz közteherfizetési kötelezettséggel. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatott állandó lakóhelye nem a munkavégzés helyén van, a munkába járási költségtérítés a munkáltató döntésétől függ. 1./ Ha havi bérlettel rendelkezik a munkavállaló, úgy a havi bérlet ára 86%-ának arányos része illetheti meg a munkában töltött napok arányában. 2./ Ha bérlettel nem rendelkezik, a napi jegy 86%-a a munkában töltött napokra. 3./ Ha a fentiek közül egyik sem, akkor szóba jöhet a gépkocsihasználat, a munkáltató döntésétől függően, kilométerenként 9 Ft és 15 Ft közötti összeg figyelembe vételével. Válaszát köszönöm: Pap Józsefné
Tisztelt Szakértő! Vezetői pozícióban lévő munkavállalónk 5 éves határozott idejű munkaszerződése szeptember 30-án lejár. Nyílt pályázat útján ismételten pályázott a pozíciójára, és mára már ismertté vált, hogy a következő hónaptól, azaz október 1-jétől újabb 5 éves, határozott idejű munkaszerződést fognak vele kötni. Az új munkaszerződés az ismételt pályáztatás miatt önmagában keletkeztethet egy teljesen új jogviszonyt ugyanazon magánszemély esetében? Kérdésem, hogyan kell majd eljárnunk ebben az esetben? Ki kell léptetnünk szeptember 30-ával, azaz kifizetni a szabadságmegváltását (mert sok ki nem vett szabadsága is van), és megszüntetni a munkaviszonyát? Majd a következő nappal ismét bejelentenünk és megállapítani az időarányos szabadságát, mintha egy teljesen új jogviszonyról lenne szó? Válaszát nagyon köszönöm. Tisztelettel: B.Gy.
Tisztelt Szerkesztőség! Munkatársunk 2011. 11. 06-án szülte első gyermekét. Jelen pillanatban második gyermekével van gyeden 2016. 05. 27-ig, amikortól szándékában áll visszajönni dolgozni. Milyen feltétellel mondhatunk fel a kismamának, ha a helyét évek óta más tölti be, és teljesen meg vagyunk elégedve új kolleganőnk személyével? 2011. óta a gyedről visszatérni szándékozó kollégánknak 113 nap szabadsága halmozódott fel. Kötelező-e ezt kiadni neki, avagy pénzben megválthatja-e a társaság? Ha kötelező kiadni neki, mi a helyzet akkor, ha a 113 napos szabadsága alatt talál más munkahelyet, és azonnal ki akarna lépni?
Tisztelt Szakértő! 2013. 09. 10-étől gyes mellett napi 6 órában dolgozott a cégünknél a kismama, mindössze 20 napig (a kifizetett bérénél figyelembe vettük a szochokedvezményt). 2013. 10. 01-jétől táppénzen volt veszélyeztetett terhesként, a második babával, egészen 2014. 02. 11 napjáig. 2014. 02. 12-én megszületett a második gyermek, akivel a kismama a szülés napjától tgyáson volt, majd gyeden van a mai napon is. A 2. gyermek után a gyes 2017. 02. 12-én jár le. A munkáltatónál előkészítés alatt áll a cég eladása. Az új vezetőség átvenné a második babával anyasági ellátásban lévő kismamát a gyes lejártáig, akinek a szabadság megváltását már az új cégtulajdonosok vezetésével működő cég fizetné ki. Kérdéseim: – Hogyan kell megállapítani az adott esetben a kedvezményezett foglalkoztatás 3 évét? Azt a véghatáridőt, ameddig a szochokedvezmény igénybe vehető? Mely napon jár le a kedvezményezett foglalkoztatás 3. éve? – A 2017. február 12-én lejáró gyes után kifizetendő szabadságmegváltás idejére igénybe lehet-e venni szochokedvezményt a vázolt esetben(természetesen a mai jogszabályokat véve figyelembe)? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkavállalója elhalálozott hó közben. Mi a teendő a számfejtett bérével, illetve a ki nem adott, de időarányosan még járó szabadságával? Várom válaszukat!
Munkaviszony megszűnése esetén a túlvett időarányos szabadságot a munkáltató visszavonhatja-e? A 2012. évi I. törvény nem tartalmazza ezt, szemben a régi munka törvénykönyvével. A 2012. februárban megjelent Munkajog 2012 című kiadvány változásként hozza, hogy 2013. január 1-jétől nem lehet visszavonni. Kérhetnénk ehhez törvényi vagy kormányrendeleti hivatkozást?
Tisztelt Szakértő! Van egy munkavállaló, akinek 2012-ben született babája. A gyermek a 2. életévét betöltötte, az anya jelenleg gyesen van. Időközben újra babát vár, júliusra várható a szülés. Tehát ezalatt az idő alatt nem tért vissza a munkahelyére. Az első babával otthon töltött idő alatt felhalmozódott szabadság megváltható részére pénzben? Vagy a szabadság csak a munkaviszony megszüntével váltható pénzre? Köszönettel: MVGYOSZ
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha a dolgozó a gyermek egyéves kora után vissza szeretne jönni dolgozni, és a munkáltató igényt tart a munkájára, az addig felhalmozódott szabadság kifizethető-e egyösszegben? A szabadságkifizetés esetükben célszerű lenne, mert a dolgozó munkájára szükség lenne, viszont, ha kiveszi a szabadságot, akkor a munkába állás csúszik még több mint egy hónapot. Van-e lehetőség erre, esetleg külön megállapodás alapján? Én úgy emlékszem, volt ilyen, de megszüntették. Várom válaszukat. Kisfaludyné
Tisztelt Szakértő! Munkaviszony megszűnése esetén az arányosan járó szabadságot ki kell fizetni a munkavállalónak. Érvényes ez a gyermekek után járó pótszabadságra is?
Tisztelt Szakértők! Ügyvédi iroda munkavállalója 2012. 06. 06. óta van fizetés nélküli szabadságon. Most közös megegyezéssel megszüntetnék a munkaviszonyát úgy, hogy a munkavállaló nem áll újra munkába. Kérdésem, hogy ki kell-e fizetni részére a felhalmozódott, rendes szabadságra járó munkabért? Segítségüket köszönöm, üdvözlettel: Hain Zoltán
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk gyesről visszajött 2014. május 11-én, és azonnal táppénzes állományba került. Most állapitják meg a rokkantsági ellátását. Kérdésem, hogy 2014. május 12-étől a mai napig terjedő időszakra mennyi szabadság(megváltás) jár neki, mert ebben a kérdésben is változott tudomásom szerint a munka törvénykönyve. A betegállomány első 30 napjára, vagy a teljes időszakra kell kifizetni a szabadságmegváltást? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Császár Judit
Tisztelt Szakértő! Közalkalmazott óvónőként dolgozik. 2016 márciusában tölti be a 62. évét, 2016. április 1-jével megy nyugdíjba. A felmentési idő 8 hónap, ebből 4 hónapra igényt tart a munkáltató. Az utolsó munkában töltött nap 2015. november 30., a munkaviszonya 2016. március 31-ével szűnik meg. A munkáltató szerint a felmentési időre 22 nap szabadság jár, amit nem tud kiadni a munkavállalónak, illetve nem tudja azt igénybe venni a munkavállaló. Kérdés: ebben az esetben a 22 nap pénzbeli megváltása jár-e? (Ettől a munkáltató elzárkózik.)
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték