19 találat a(z) szállítási díj cimkére

Cikk

Január elsejétől emelkedtek az útdíjak, új szakaszok kerültek be a tehergépjárművek fizetős rendszerébe, és nőtt a gázolaj jövedéki adója Magyarországon. Mindez nem hagyja érintetlenül az építőanyagárakat, mivel a szállítási díj legalább 5, de akár 25 százalékot is kitehet az építkezés helyszínére szállított építőanyag árából – írja közleményében az ÉVOSZ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Társaság harmadik országból szerez be alapanyagot, ami hónapokon keresztül utazik, míg ideér Magyarországra. Ezen szállítások egy része, paritás alapján az évvégi záráskor úton lévő készletnek minősül. Egyik beszállító esetében előfordult, hogy az alapanyag értékét "no commercial value"-ként számlázták, vagyis a szerződés szerint az alapanyagért ellenértéket nem fizet a vevő (magyar cég), viszont a szállítási, biztosítási díj a vevőt terheli. Kérdésünk, hogy a szállítási és biztosítási díjakat úton lévő készletként (technikai számlán) vagy költségként kell kimutatni a beszámolóban? Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Előre is köszönjük a választ!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdés eldöntésében szeretném kérni az Ön álláspontját: egy termelő társaság karbantartásához vásárolt anyagok esetében az anyagköltséggel együtt számlázott szállítási díj vagy fuvarköltség az anyagköltség részeként elszámolható-e, vagy csak az igénybe vett szolgáltatások között. Várom válaszukat! köszönettel!

Cikk

Háromszögügyletnek minősül-e az Adózóna olvasója által vázolt ügylet? Osztja-e a szállítási díj áfa szempontjából a termék sorsát? – kérdezte az Adózóna olvasója. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy webáruház, amely a termékeit a Magyar Postával vagy GLS-sel szállítja ki a megrendelőkhöz. Költségként a 815-re könyveljük. Amikor a számlát kiállítják a vevőnek, akkor a szállítási költség külön soron jelenik meg, de a számlán nem szerepel, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Rajta kell lennie ennek a megnevezésnek ilyen esetben is?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy nonprofit vállalkozás könyvet értékesít, melyet MPL-lel szállíttat ki. Az MPL-től 27 százalékos áfás számlát kap. A vevőnek amikor kiszámlázza a könyvet 5 százalékkal, a szállítás díját 5 százalék vagy 27 százalékos áfával kell kiállítania? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Vállalkozásunk főtevékenysége M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása lett. Belföldön forgalmazzuk termékeinket magánszemélyeknek és adóalanyoknak is. Bővítjük tevékenységünket sütemények gyártásával (teasütemények, linzer). Helyesen járunk-e el, ha a) a vevő a termékről nyomtatott sajtóhirdetés, szórólap formájában vagy a közösségi médiában (FB poszt) szerez tudomást, leadja rendelését telefonon,vagy elektronikus módon írásban, és a terméket közvetlenül kiszállítjuk. A vevő a kiszállítással egyidőben kapja meg a készpénzfizetési számlát, mely szállítási díjat nem tartalmaz. b) a vevő a termékről a közösségi médiában (FB poszt vagy egyéb hirdetés) szerez tudomást. A terméket kiszállíttatjuk postai küldeményként vagy csomagküldő szolgáltató igénybevételével. A vevő utánvéttel teljesíti fizetési kötelezettségét. Kizárólag gépi számlát lehet kiállítani? Hogyan alakulnak a dátumok? A teljesítés a postára adás dátumával egyezik meg? A számlán a szállítási díjat külön sorban tüntetnénk fel. A továbbszámlázandó szállítási költség felveszi a termék áfáját? A fentiek és a TEÁOR alapján (4791, 4799) nincs jelentési kötelezettség, mivel nem nyílt árusítást végző üzletben kerül sor az értékesítésre? A 4724 és 4636 TEÁOR pénztárgépköteles tevékenység. Megfelelő-e, ha nyugta helyett készpénzfizetési számlát állítunk ki (a vevő nevét és címét elkérjük a számla egyik kötelező elemeként ez elegendő)? A leírtak alapján kell-e adatot szolgáltatnunk a PTGSZLAH nyomtatványon? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Vállalkozásunk főtevékenysége Mns. egyéb élelmiszer gyártása lett. Belföldön forgalmazzuk termékeinket magánszemélyeknek és adóalanyoknak is. Bővítjük tevékenységünket sütemények gyártásával (teasütemények, linzer). A 4724 és 4636 TEÁOR kód pénztárgépköteles tevékenységek. Megfelelő-e, ha kiváltjuk készpénzfizetési számla kiállításával a nyugtaadási kötelezettséget (a vevő nevét és címét elkérjük a számla egyik kötelező elemeként feltüntetjük ez elegendő)? A leírtak alapján kell-e adatot szolgáltatnunk a PTGSZLAH nyomtatványon? Helyesen járunk-e el, ha a) a vevő a termékről nyomtatott sajtóhirdetés, szórólap formájában vagy a közösségi médiában szerez tudomást, leadja rendelését telefonon, vagy elektronikus módon írásban és a terméket közvetlenül kiszállítjuk. A vevő a kiszállítással egy időben kapja meg a készpénzfizetési számlát, mely szállítási díjat nem tartalmaz. b) A vevő a termékről a közösségi médiában (FB poszt, vagy egyéb hirdetés) szerez tudomást. A terméket kiszállíttatjuk postai küldeményként, vagy csomagküldő szolgáltató igénybevételével. A vevő utánvéttel teljesíti fizetési kötelezettségét. A számlát a termékkel együtt kapja. A készpénzfizetési számlán a szállítási díjat külön sorban tüntetnénk fel. A továbbszámlázandó szállítási költség felveszi a termék áfáját? A fentiek és a TEÁOR alapján (4791, 4799) nincs jelentési kötelezettség, mivel nem nyílt árusítást végző üzletben kerül sor az értékesítésre? Köszönöm válaszukat!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Telefon, internet magánhasználat

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Argentin magánszemély részére John Carpenter-díj

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Behajthatatlan követelés

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink