Az öregségi nyugdíj, az özvegyi nyugdíj és az árvaellátás megállapításának és emelésének szigorú szabályai vannak. Vannak azonban esetek, amikor mégis lehetőség van kivételes elbánásra. Ám az utóbbinál is számos előírást be kell tartani.
Sokszor feltett kérdés, hogy a cégek, szervezetek adhatnak-e segélyt magánszemélynek adómentesen.
Szigorú előírások szabályozzák, hogy kinek adható méltányosságból nyugdíj vagy hozzátartozói ellátás, egyszeri segély, mikor engedélyezhető a járandóság méltányossági emelése, illetve mikor tekinthet el a nyugdíjbiztosító a jogalap nélkül kifizetett ellátás megtéríttetésétől.
Több mint 30 ezren vonultak utcára szerdán a belga fővárosban, miután a legnagyobb szakszervezetek közös tiltakozást hirdettek a kormány nyugdíjpolitikája ellen.
Társas vállalkozó ügyvezető ügyfelemnek rosszul megy az üzlet, még nem jogosult az öregségi nyugdíjra. Valahol azt hallotta, hogy elmehet előre hozott nyugdíjba, amelyet megelőz egy nyugdíj előtti segély. Tájékozatlan vegyok ezekben az ügyekben, ezért kérdéseim a következők. – Ha társas vállalkozó, nem ügyvezető, elmehet-e "nyugdíj előtti segélyre"? – Milyen módon kérheti az előre hozott nyugdíjat, milyen teendői vannak? Köszönettel.
Az adószabályokat módosító nemrég kihirdetett 2017. évi LXXVII. törvényben több olyan, a személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő rendelkezés van, amely eltérő időpontokban lép hatályba, illetve visszamenőlegesen is lehet, vagy kell alkalmazni. Ismertetjük a legfontosabbakat.
Megállapítható nyugdíj, illetve árvasági ellátás azok számára is, akik nem teljesítik az ellátások folyósításához szükséges általános előírásokat. Ugyanakkor a méltányossági megállapítás és emelés szintén feltételekhez kötött.
A nyilvántartott álláskeresők száma 16,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában az októberi zárónapon 277,8 ezer álláskereső szerepelt, közel 60 ezerrel kevesebb, mint egy éve. Az álláskeresők 49 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalói szakszervezet szeretne egy segélyezési pénzügyi alapot létrehozni, mely összeget a munkatársak között rászorultsági alapon időszakonként kiosztanánk. Ezt a pénzügyi alapot nem a tagdíjból kívánjuk finanszírozni, és azt szeretnénk, ha nem csak a tagok, hanem a nem tag munkavállalók is hozzájárulnának. Ez a rendszer már működik valahol, csak alapítvány formájában. Minden munkavállaló meghatalmazza a munkáltatót, hogy a fizetését mindig a legközelebbi legkisebb százas egységre kerekítse le, és a felette lévő összeget a szakszervezet számára adományként utalja át. Ők nem akarnak ezért alapítványt létrehozni. Kérdés, hogy a fent leírt módon történő adománynak van-e valamilyen adóvonzata? Köszönettel:
Tisztelt Cím! Szeretném kérni segítségüket az ügyben, hogy egyik munkavállalónk elhunyt, de az elhalálozás tényéről még dokumentációt nem kaptunk (táppénzes papír, halotti anyakönyvi kivonat). Ebben az esetben milyen határidőkkel vagyunk kötelesek kiadni a munkavállaló iratait, és járandóságát és kinek? Valamint, ha a munkáltató temetési támogatást kíván nyújtani a hozzátartozók részére, azt milyen formában teheti meg és annak milyen adóvonzatai vannak? Köszönettel Málnai Erika
Tüntetések bénították csütörtökön Belgiumot, miután több szakszervezet is országos tiltakozást hirdetett a kormány gazdasági megszorító politikája ellen.
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk folyamatosan táppénzen tartózkodik, súlyos betegségből adódóan. A munkáltató szeretne részére rendkívüli segélyt kifizetni. A felmerült kérdés az, hogy adható-e rendkívüli segély a táppénz folyósításának ideje alatt? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő ! 32 éves hölgy augusztus 1-jén szült. Munkaviszonya az utolsó két éven belül nem érte el a 365 napot. Viszont 2016.02.01-től alkalmazásban állt, és jelenleg is fennáll a munkaviszonya (határozatlan idejű). A férj munkanélküli, a család egy főre jutó jövedelme alacsony, mivel a hölgy minimumbéren volt foglalkoztatva és a szülés előtt veszélyeztetett terhesség miatt még táppénzen állományban is volt. Kérdésem, hogy méltányossági kérelemmel igényelhető-e a csecsemőgondozási díj segély helyett? (365 nap hiánya!) Kellő indok-e, hogy a család nem rendelkezik a csecsemő egészséges ellátásához a szükséges jövedelemmel? A választ előre is nagyon köszönöm.
Csak meghatározott ellátások állapíthatók meg és növelhetők méltányosságból az állami nyugdíjrendszerben. Ismertetjük a feltételeket és a kizáró okokat.
Tisztelt Szakértő! Közhasznúságát 2014. 05. 31-ei hatállyal elvesztő alapítvány a jogerős végzés kézhezvételéig folytatta nyugdíjasokat segélyező tevékenységét. Kérdéseim erre az átmeneti időre vonatkoznak: 1. A pénzbeli segélyeket (4-40 ezer forint) milyen jövedelemnek kell tekinteni, milyen adó- és járulékvonzatuk van? 2. Nem pénzbeli juttatásként látogatókon keresztül kaptak 500 forint értékű juttatásokat (élelmiszer, utalvány). Milyen adóteherrel kell számolni (adóalap, szja, eho vagy szocho)? 3. Ugyanez a kérdés gyógyszerjuttatásoknál is, azzal a különbséggel, hogy itt nem tudunk személyre bontottan megállapítani juttatási összeget? 4. Megoldható-e, hogy az összes közterhet az alapítvány fizesse. Ha igen, ezt miként teheti meg? 5. Van-e arra valamilyen lehetőség, hogy az összes adókötelezettséget az alapítvány úgy teljesíthesse, hogy ezzel ne kelljen a juttatásban részesülőket megkeresnie, mert nem rendelkezik minden adózói adattal, amely a bevalláshoz szükséges? Szeretnénk a nyugdíjasokat is megkímélni attól, hogy adóbevallást kelljen készíteniük. 6. A gyógyszersegélyeknél a 2014-es havi bontású adóalap (nem tud a szoftver lezárt évre ilyet előállítani) meghatározható-e becsléssel, például úgy, hogy a még le nem zárt 2015-ös év havi arányszámaival kalkulálunk? Ez fontos mind az adóalap, mind a késedelmi pótlék megállapításánál?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték